Természetesen szintén hozzájárulnak a függőség kialakulásához különböző pszichológiai tényezők. Az impulzívabb személyek és hangulati zavarokkal küzdők nagyobb valószínűséggel válnak szerencsejáték-függővé; hajlamosabbak előbb cselekedni és nem mérlegelni a lehetséges következményeket.

A játékfüggőség kockázat kereső magatartással párosul és gyengült önkontrollal. Egyes pszichiátriai állapotokban (például ún. affektív zavarokban) a döntéshozatal, a kockázatbecslés zavart szenved. Depressziós és szorongásos betegek körében szintén megfigyelték, hogy sokszor önmaguk számára kedvezőtlenebb döntéseket hoznak, mint a kontrollcsoport.

A szerotonin a felelős

A szerencsejáték-függőség hátterében bizonyos központi idegrendszeri működészavarok is tetten érhetők. A szerotonin nevű ingerület átvivő anyagot a központi idegrendszer sejtjei termelik. Hiányát kapcsolatba hozták különböző hangulati zavarokkal; depresszióval és bipoláris betegséggel. Befolyásolása úgy tűnik, hatással van a döntéshozatalra.

Egy nemzetközi vizsgálatban - melyben a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének kutatói, Mekli Krisztina és Bagdy György is részt vettek - papír-ceruza valószínűségi tesztet állítottak össze, hogy nagyszámú mintán tudják vizsgálni a kockázat kereső magatartást. A teszt az éppen aktuális hangulatot és szorongásos tüneteket is feltünteti.

Korábbi irodalmi adatok alapján azt a feltételezést állították fel, hogy depressziós illetve neurotikus múlttal rendelkező páciensek sokkal biztonságosabb válaszokat fognak jelölni; kevésbé kockázat keresők. A 18 és 60 év közötti résztvevők – összesen közel 1200 fő - DNS-mintáját és a tesztben nyújtott válaszait együtt vizsgálták és hasonlították össze.

Szerencsejáték feladat

A résztvevők ezt a két szerencsekerék rajzot kapták kézhez, melyen ha a fehér cikkelynél áll meg a mutató, nyertek, ha a szürkénél, nem. Az első kerék esetén kisebb összeget nagyobb valószínűséggel lehet nyerni, a másodiknál kétszer akkora összeget, szemmel láthatóan kisebb eséllyel. Az alanyoknak azt kellett kiválasztaniuk melyik kerékkel játszanak.

Az eredményekből kiderül, hogy a nők inkább a biztosabb, nagyobb valószínűséggel nyerő, első kereket választják; míg ezzel ellentétben a férfiak között több a kockázat kereső. A depressziós-szorongásos anamnézissel rendelkezőkre sem jellemző a kockázat kereső magatartás. A viszontagságos gyermekkor és a közelmúltban megélt negatív életesemények szintén szignifikánsan együtt mozognak a biztonság kereső válaszokkal. Depresszióban kevésbé motiváltak a jutalomszerzésre, míg szorongásban képtelenek tolerálni a bizonytalanságot a páciensek.

Genetikai háttér

A DNS vizsgálat és elemzés rávilágított, hogy valószínűleg van biológiai háttere a döntéshozatal biztonságos, illetve kockázat kereső voltának. A TPH2 nevű gén a felelős az egyik olyan enzim működéséért, mely szerotonint állít elő. Ha a gén működése gyenge volt, akkor kevésbé vállaltak kockázatot a kísérleti alanyok, míg ha kissé túlműködött, akkor hajlamosabbak voltak rizikósabb döntéseket hozni. A fentiek alapján bizonyos farmakoterápiás beavatkozások sikeresek lehetnek a függőség kezelésében. A háttérben megbúvó szorongásos, depressziós vagy bipoláris zavarok kezelése ma már gyógyszeresen megoldott. Az úgynevezett szelektív szerotoninvisszavétel-gátló (SSRI) gyógyszerekkel fokozni tudjuk az agyi szerotonin működést, ezáltal csökkentve a depressziós tüneteket, illetve erősítve a nem megfelelően működő kontroll funkciókat is – elképzelhető, hogy hamarosan lehetőség nyílik a játékfüggőség gyógyszeres kezelésére is.

Bojtor Adrienn

A kutatási eredmények részletesen itt olvashatók: Juhász et al: Risk-Taking Behavior in a Gambling Task Associated with Variations in the Tryptophan Hydroxylase 2 Gene: Relevance to Psychiatric Disorders. Neuropsychopharmacology (2010) 35, 1109-1119

Forrás: semmelweisfigyelo.hu