A Globális Drogpolitikai Bizottság június 26-án, a drogellenes világnapon Londonban ismerteti azt a jelentést, amely szerint a tiltó drogpolitikák a globális HIV-járvány terjedését gerjesztik, ezért a szabályozás azonnali, alapvető reformjára lenne szükség. A jelentés rámutat, hogy a drogellenes háború nem tudta csökkenteni a kábítószerek kínálatát – így például az illegális heroinkínálat 380 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedekben. Nem elég, hogy a szigorú drogpolitika eredménytelen, még nem kívánt káros hatásai is vannak. Az Afrikán kívüli világban minden harmadik új HIV-fertőzés az intravénás szerhasználattal függ össze, a drogfogyasztók kriminalizálása és megbélyegzése a járvány egyik fő motorja.

“Míg a világ egyre több országa ismeri fel a drogfogyasztók büntetésének károsságát, Magyarországon mintha visszafelé forgatták volna el tegnap az idő kerekét” – mondta Dénes Balázs, a TASZ elnöke. “Elkeserítő, hogy milyen érdektelenség övezte az egyik legjelentősebb, teljes egészében 1978 óta először megújuló törvényünk parlamenti vitáját, és mennyire lesöpörte a kormány a szakmai szervezetek érveit az asztalról, amelyek mind ellenezték a szigorítást.”

A világ 19 vezető személyiségét, köztük hat volt elnököt magába foglaló Globális Drogpolitikai Bizottság hangsúlyozza, hogy azokban az országokban, ahol a fogyasztókat nem büntetik, viszont jelentősen megnövelték a megelőzésre és ártalomcsökkentésre fordított pénzt, sikerült visszaszorítani a drogfogyasztás ártalmait, így a fertőzéseket és haláleseteket. Ezzel szemben azokban az országokban, így Oroszországban, ahol szigorú a szabályozás és a kormány nem támogatja az olyan programokat, mint például a tűcsere, a járvány elszabadult és a drogfogyasztás jóval több ártalommal jár az egész társadalomra.

“Bár Magyarországon jelenleg még alacsony a HIV-fertőzött drogfogyasztók száma, ez a helyzet hónapok alatt megváltozhat” – jelentette ki Sárosi Péter, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője. “Romániában például éppúgy nőtt a szintetikus drogok injektálása, mint Magyarországon, éppúgy kriminalizálják a drogfogyasztókat, mint nálunk, és néhány éve éppúgy csökkentették a tűcserékre fordított költségvetést, mint jelenleg nálunk – mára több száz HIV-fertőzött drogfogyasztót regisztráltak.”

A mostani szigorítás a TASZ szerint éppen azokat a fogyasztókat érinti a legrosszabbul, akik a leghátrányosabb helyzetűek és a leginkább szükségük lenne a kezelésre: a függőket. A szervezet álláspontja, hogy a politikai döntéshozóknak meg kellene fogadniuk a Globális Drogpolitikai Bizottság javaslatait, dekriminalizálniuk kell a drogfogyasztókat és jelentősen növelni a megelőzésre és ártalomcsökkentésre fordított pénzt.