Utólag már nem lehet tudni pontosan, hogy mi volt az ok (Fotó: Katona László)
A közvélekedéssel ellentétben nem karácsony és újév környékén, hanem éppen most, nyáron lesznek a legtöbben öngyilkosok hazánkban.
Ennek az okát nem tudhatjuk, mint ahogy arra sem lehet magyarázatunk pontosan, hogy miért követ el valaki öngyilkosságot. Ha van is búcsúlevél, az gyakran bosszúból születik, sok család pedig szégyenében megszabadul az utolsó üzenetet tartalmazó levéltől. Az öngyilkosság előtti beszűkült tudatállapotban megszületett írás nem tudja bemutatni azt a folyamatot, amely a tettig bekövetkezik.
Oda kell figyelni
Leginkább az időseket, a 45–65 év közti férfiakat és a serdülőket kell féltenünk attól, hogy önkézzel vetnek véget az életüknek, az öngyilkosság-prevenció mégis tabutéma ma Magyarországon. 2007-ig csökkent, azóta azonban stagnál a saját életüket elvető magyarok aránya, érdemes tehát újfajta megfontolásból nemcsak orvosi, hanem társadalmi kérdésként is tekinteni az öngyilkosságra.
A Lélekben Otthon Alapítvány szerint azokban az országokban, ahol sikerült alapinformációkat mindenkihez eljuttatni, sikeresen csökkentették az öngyilkosságok számát. Ezek az országok kiemelten figyelnek azokra, akiknek családjában befejezett öngyilkosság történt, mivel ők a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak. Esetükben huszonhatszor nagyobb az esélye annak, hogy véget vetnek életüknek. Problémamegoldási módszerként beépül gondolataikba ez a tett akaratlanul is, ha közvetlen környezetük bármely tagja érintett volt, nehéz helyzetekben pedig eszükbe jut majd, hogy volt, aki így lépett ki egy helyzetből.
Árulkodó jelek
A legtöbben egyetlen pillanathoz, nem egy lassú folyamathoz kötik az öngyilkosság fogalmát, azt vélik, az öngyilkos könnyen kérhetett és kaphatott is volna segítséget valamilyen más megoldás választásához. Ezzel szemben a valóságban hosszabb ideig tart segíteni, ugyanakkor egyáltalán nem lehetetlen. Komolyan kell venni minden szóbeli, öngyilkossággal kapcsolatos kijelentést, fel kell figyelni arra, ha hirtelen megváltozik valaki viselkedése, ha már nem jár el otthonról, nem találkozik barátokkal. Ha azt mondogatja, „könnyebb lesz nektek nélkülem”, „nem lesz nekem már arra szükségem”, az ugyanúgy jel, mintha elkezdi szétosztogatni a dolgait.
Bizonyos tényezők emelik az öngyilkosság bekövetkeztének esélyét.
- Mentális betegségek, mint a skizofrénia, ezek esetében betegségtudat sincs.
- Öngyilkosság a közvetlen környezeten belül.
- Alkoholizmus vagy rendszeres drogfogyasztás.
- Az időskor férfiak esetében rizikófaktor: a társadalom nekik nem kínál alternatívát, szerepet, feladatot.
Érzelmek és gondoskodás
A legfontosabb, hogy ne hagyjuk ezeket észrevétlenül, kommunikáljunk az érintettekkel, vegyük figyelembe érzelmeiket, és ami a legfontosabb: figyeljünk oda rájuk, bármit mondanak, és vegyük komolyan őket. Kevesen tudják, de ha biztosak vagyunk abban, hogy valaki öngyilkosságra készül, értesíthetjük a mentőket, akiknek kötelességük kijönni, de fordulhatunk a rendőrség életvédelmi osztályához is.
Segíteni az itt maradóknak
A Lélekben Otthon Alapítvány saját forrásaiból önkénteshálózatot hozott lére. Az öngyilkosság után sérült hátramaradóktól befutó hívásokat önkéntesek fogadják, akik egyéves képzés után ülnek a telefon mellé. Felveszik az adatokat, majd az önkéntesek személyesen keresik fel az érintetteket, nem csak Budapesten.
(Fotó: Getty Images)
Az alapítvány emellett ősszel nemzetközi szakmaközi konferenciát szervez „Fiatalkori öngyilkosság megelőzése – lehetőségek és kihívások” címmel. Segítőhálózatuk fejlesztése érdekében, valamint figyelemfelhívó kampány létrehozására „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés” TÁMOP-pályázatra nyújtottak be programtervezetet, azonban nem nyertek el támogatást, mert célcsoportjuk az értékelők szerint nem felel meg a pályázatkiírás célcsoportjának.
Baj esetén
• 116-123: A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének közös száma
• 06-20-464-8005: A Lélekben Otthon segélyvonala az öngyilkosok után hátramaradottak segítésér
A család megvédhet
Interjú Moukhtar Lucia klinikai szakpszichológussal, az alapítvány önkénteseinek felkészítőjével
Általánosságban véve milyennek tartja a magyar lakosság mentális egészségi állapotát?
– Nem túl jó a helyzet. A betegek a pszichiátriáról kikerülve nem kapnak megfelelő nyomon követést, utókezelést, így veszélyeztetettebbek. Nincs betegségtudatuk, maguktól nem kérnek segítséget. A mentális betegek nagy része nem is jut el a megfelelő kezelési helyre, hasznos lenne a háziorvosok ez irányú képzése. Magyarországon ráadásul nagyarányú az alkoholizmus, mostanában pedig az állás elvesztése, a bankkölcsönök miatt kialakult helyzetek is rontanak az állapoton.
Az egyes életkori csoportokban mi jelent veszélyeztető tényezőt?
– A serdülők, fiatal felnőttek és az idősek a legveszélyeztetettebbek. A serdülők azért, mert sok pszichiátriai betegség ebben a korban indul, például a szkizofrénia 16–25 éves kor közt mutatkozik meg, időskorban pedig az agyi hormonháztartás felborulásával gyakran jelentkezik depresszió. Serdülőként a beilleszkedés, a magunkért való felelősségvállalás, az önálló kapcsolatteremtés, az életre szóló döntések jelentenek nyomást, időskorban a veszteségek, a nyugdíjazás, a partner elvesztése miatti gyász. A fiatal felnőttkor valamivel védettebb, a gyermekvállalás, az, hogy felelősek vagyunk másokért, segít. A jó családi háttér is protektív tényező.
Hogyan segíthetünk, ha felfedeztük az öngyilkosságra utaló jeleket?
– Legfontosabb a kommunikáció, az érzelmekről is. Konkrétan rá lehet kérdezni arra, hogy vannak-e öngyilkossággal kapcsolatos gondolatai valakinek, ha ez már konkrétan megfogalmazódott, akkor szakembert is be kell vonni. Tudatosítanunk kell beszélgetőtársunkban, hogy gondolatai nem a gyengeségre utalnak, hogy ezek akár egy betegség jelei is lehetnek. A veszélyeztető időpontoknál, mint karácsony, születésnap vagy egy haláleset évfordulója, még jobban figyelni kell.
Szabad konfrontálni olyan felvetésekkel, hogy ez nem jelent megoldást, hogy az itt maradóknak ez trauma?
– Nem szabad semmit mondani, ami bűntudatot okoz, mivel ez egy beszűkült tudatállapot. A legfontosabb, hogy jelenléttel, figyelemmel ott legyünk, meghallgassuk őt.
A hátramaradottaknak hogyan lehet segíteni?
– Elakadhat a gyászmunka vagy megjelenhetnek bennük is öngyilkossági gondolatok. Ambivalensek lehetnek az érzéseik az elvesztett személlyel kapcsolatosan, fájdalmat, elhagyatottságot, haragot érezhetnek. Az önkéntes támogató jelenlétével biztosítja őket arról, hogy ezeknek az érzelmeknek megvan a létjogosultságuk, hogy szabad haragot érezni.
Kiből lehet jó önkéntes?
– Fontos, hogy egészséges lelkületű ember legyen, aki akár érintett is lehet, de fontos, hogy ezek az érzések feldolgozottak legyenek, különben segítő és rászoruló fokozhatja egymás krízisállapotát. Lényeges, hogy tudjon aktívan figyelni, jó az is, ha élettapasztalata is van, és dolgozott már emberekkel.
Forrás: metropol.hu - Krezinger Szonja
Utolsó kommentek