„Alapvetően téli és nyári típusú depressziót különböztetünk meg. A zavarok kialakulásának hátterében összetett biológiai és pszichés folyamatok azonosíthatók, a betegségek középpontjában azonban az évszakok váltakozása áll” – írják a Semmelweis Egyetem kutatói. Molnár Eszter, Gonda Xénia, Rihmer Zoltán és Bagdy György azért tartja különösen fontosnak a szezonális affektív zavar vizsgálatát, mert korábbi felmérések akár a résztvevők 92%-ánál találtak évszakhoz kapcsolódó hangulatingadozást. Az angolul stílusosan szomorúnak, azaz SAD-nek (seasonal affective disorder) rövidített probléma betegségként még nem diagnosztizálható, küszöb alatti tünetegyüttest jelöl.

Sokkal több kutatás foglalkozik a mérsékelt égövben gyakori téli depresszióval, mint a nyárival, így az egyetem szakértői főleg az előbbire koncentráltak tanulmányukban. Az őszi hónapoktól megfigyelhető hangulatingadozást általában a napfényhiánnyal összefüggésbe hozható melatonintermeléshez és a D3-vitamin szűkösségéhez, illetve a korai sötétedés miatt összezavart biológiai órához kötik.

Téli álmot aludnánk?

Érdekes, hogy a téli típusú SAD fő tünetei a megnövekedett alvásigény és a fokozott szénhidrátbevitelnek köszönhető testsúlygyarapodás, amelyek hasonlóak a téli álmot alvó emlősök viselkedéséhez. Ezt akár a szervezetünk energiakonzerválásra tett kísérletként is értelmezhetjük. A rövidülő napok sötétsége fokozza a melatonintermelést, míg tavasszal az alvási ciklust irányító hormon elválasztása csökkenni kezd. Egy másik elmélet szerint a korai sötétedés eredményeként testünk az időzónákon átívelő utazások során tapasztalható jet lag-hez hasonló állapotba kerül, mivel a 24 órás napi ritmus fölborul. Akár délután is álmosnak és fáradtnak érezhetjük magunkat, és mire alkalmazkodnánk a kialakult helyzethez, beköszönt a tavasz, majd néhány hónap múlva az egész kezdődik elölről.

A „baglyok” hajlamosabbak rá

A biológiai óra természetesen nem mindenkinél működik egyformán. Az egészséges populációt tekintve körülbelül 60%-nak nincs preferenciája a napi ritmust illetően, 20% azonban úgynevezett reggeli cirkadián, azaz pacsirta, s megközelítőleg ugyanennyien tartoznak az esti cirkadiánok, tehát a baglyok közé. Az eredmények szerint utóbbiak hajlamosabbak a depresszióra. Talán nem hinnénk, de a születési évszaknak is köze van a napszakokhoz fűződő viszonyunkhoz: a tavasszal és nyáron születettek között több a bagoly, mivel belső órájuk eleve a hosszabb napokhoz alkalmazkodott – ezért érinti őket érzékenyebben azok rövidülése.

Fényterápia

„A fényterápia a téli szezonális depresszió kezelésének kulcsmotívuma, így a legtöbbet alkalmazott és kutatott természetes eljárás” – hívják föl a figyelmet a Semmelweis Egyetem szakértői. A megvilágítás-erősség mértékegysége a lux: egy erősen megvilágított szobában értéke körülbelül 500. A fényterápia naponta legalább 2-3 órán át tartó 2 500, vagy félórás 10 000 luxos fehér megvilágítást jelent, amely már 1-3 hét alatt képes befolyásolni a melatonin-háztartást. A reggeli fényterápiás kezelés egész napra feltölthet minket energiával, csökkentve a depressziós tüneteket. A mellékhatások között fejfájás, émelygés, hányinger, homályos látás és időszakos túlzott jókedv szerepel.

Ellenjavallata nincs, bár a szem kisereinek károsodása (retinopathia) esetén mérlegelni kell az alkalmazását. Ugyanakkor a fényterápia közel sem bizonyul mindenkinél hatékonynak: egyes eredmények arról tanúskodnak, hogy a páciensek felénél sikerült elérni a kívánt terápiás hatást. A legleleményesebb, fényterápiához hasonló megoldások között szerepel a hajnalt szimuláló lámpa, amely 90 perccel a tervezett ébredés előtt fokozatosan 250 luxig emeli a fényerősséget.

Gyógyszeres kezelés

A melatonin gyógyszeres adagolására vonatkozóan egymásnak ellentmondó eredmények születtek a szezonális affektív zavar kezelésében. Egyesek úgy vélik, 0,5 - 5 mg mérsékelheti a panaszokat, ám mások szerint nem hoz javulást a páciensek állapotában. Az agomelatin alkalmazása azonban szignifikánsan csökkenti a tüneteket. Mivel napszaki ritmus mutatható ki szervezetünk szerotonin, noradrenalin és dopamin szintjének változásában, összetettebb gyógyszerészeti megoldások is előtérbe kerültek, úgymint a fluoxetin- és a szertralintartalmú készítmények.

„Az egyik kritika a fényterápiával kapcsolatban, hogy szinte mindig az antidepresszáns kezeléshez viszonyítva határozzák meg a hatékonyságát” – hívják föl a figyelmet a Semmelweis Egyetem kutatói. A vizsgálati eredmények adatai alapján a betegek 67%-ánál mindkét eljárás esetében pozitív változás volt megfigyelhető, míg tünetmentességet 50%-os sikerrel értek el fényterápiával, fluoxetinnel pedig 54%-os arányban. A D3-vitamin étrend-kiegészítővel történő pótlása ugyanakkor eddig nem hozott mérhető eredményt, noha feltételezések szerint a természetes körülmények között UVB-sugárzás hatására keletkező anyag téli hiányának köze lehet a problémához.

Pszichoterápia

A fizikai folyamatok mellett a pszichés háttér vizsgálata is lényeges a SAD esetében. Két vizsgálat is kimutatta, hogy a kora ősszel fokozódó tépelődő, analizáló válaszadási stílus összefügg a téli depresszió súlyosságával. Az ilyenkor tapasztalható lelki érzékenység egyfelől alapulhat környezeti ingereken, például a napfényes órák számán, vagy akár negatív gondolati sémákon és viselkedésmintákon is. Egyéni jellemzőktől függ, hogy ezeket mennyire hagyjuk érvényesülni; a hangulatzavarra fogékony egyének rögtön rosszkedvűek és bosszúsak lesznek, amint észlelik a leghidegebb évszak közeledtét.

A pszichoterápia során célszerű az aktivitási lehetőségekre és a kellemes élményekre támaszkodni a „hibernált” állapotból történő kijutásra. A reggeli torna és a napközbeni kardio mozgás ennek hatékony kiegészítője lehet, mivel összehasonlító vizsgálatok szerint a páciensek 50%-ánál csökkentette az aluszékonyságot és a hangulatingadozásokat. „A legtöbb elemzés egyféle kezelés helyett különböző módszerek kombinációját javasolja a SAD enyhítésére” – összegzi Molnár Eszter és kutatócsoportja, hangsúlyozva, hogy a betegeknél egyénre szabottan kell kialakítani a felsorolt lehetőségeken alapuló terápiát.

Forrás: semmelweisfigyelo.hu - Sándor Alexandra Valéria