Több szempontból is problémás a drog-helyzet Magyarországon: késik a Nemzeti Drogstratégia, sokan sok mindent mondanak a büntető törvénykönyv szerhasználókat érintő várható módosításairól, és természetesen továbbra sincs pénz lassan már prevencióra sem. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy haldoklik a tűcsere program is, amely sokak szemében szálka a mai napig. Van ugyanis olyan vélemény, miszerint a tűcsere program résztvevői segítik a szerhasználatot, holott ha belegondolunk, az ilyen programok célja a közös tű-használattal terjedő betegségek – HIV, Hepatitis C – megelőzése lenne. 

Olyan, mint egy világméretű gyógyszerkísérlet

A szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrumnak jelenleg több mint 100 szerződése van nappali ellátásra, a tavalyi adatok szerint pedig 30 ezernél is több azok száma, aki ambuláns terápián vettek részt. Ők várhatóan idén sem lesznek kevesebben. “Szegeden az ópiát-használók számában nagyon mérsékelt növekedés tapasztalható. A heroin és a hasonló kategóriájú drogok lassan már retrónak számítanak” – mondta Arany Zoltán, a Drogcentrum intézményvezetője. Szerinte manapság inkább a dizájner drogok jelentik a nagyobb problémát Szegeden.

“Több száz új dizájner drog van, amelyek bárhol megrendelhetők, a posta ki is szállítja. A szintetikus THC-k, az úgynevezett spice-ok pedig még üzletben is kaphatók, amelyekkel kapcsolatban él egy olyan tévhit, miszerint ezek bevizsgált termékek, pedig szó sincs erről” – tette hozzá Arany Zoltán. Szerinte ez olyan, mint egy “világméretű gyógyszerkísérlet”, magyarán még nagyon keveset lehet tudni a szerek szervezetre gyakorolt hosszútávú hatásairól.

El-eldobott tű. Ki tudja hol áll meg?

Szegeden komoly problémát jelent még a “kannás bor” vagy “tablettás bor” elnevezéssel illetett műanyag flakonos borok fogyasztása. Egyre több 14-15 éves fiatal – pénz hiányában – ilyen “bort” vásárol. A Tisza-parton, Szeged utcáin és játszóterein egyre több “kanás bort” fogyasztó tinit lehet látni. Igaz, a flakonos borok között is vannak jobb és rosszabb minőségűek, de tartós és nagymértékű fogyasztása szinte biztosan káros az egészségre. Nem véletlenül becézik “vakítónak”, hiszen a – máj, gyomor és hasnyálmirigy roncsolódása mellett – az orvosok egyre több összefüggést találnak az alkoholbetegeknél a kannás bor (de feltehetőleg bármilyen alkoholos ital) túlzott fogyasztása és a szem, valamint az ízületek károsodása között.

“Szegeden nagyobb problémát jelent lassan a porból készült üdítővel felöntött kannás bor, mint az illegális szerhasználat” – jegyezte meg Arany Zoltán. Hozzátette: “Magyarországon nagyon magas az alkoholtolerancia. Az utóbbi időben egyre több szülő is úgy van vele, hogy a gyerek inkább igyon, mint drogozzon. Ez hatalmas probléma.”

“A préselés után maradt szilárd anyagot, lásd héj, szár, maradék kis gyümölcshús, lé, felengedik vízzel, és erjesztő tablettát adnak hozzá. Ezt szűrik le, és ehhez adnak pár mókás dolgot, amivel kicsit feljavítják.” – a “kannás bor” készítésének egyik lehetséges módja egy netező szerint.

Vakító.

Két év felfüggesztett nem sokat segít

A drogprevencióval és terápiával foglalkozó szervezetek többsége azt vallja, hogy a Büntető törvénykönyv tervezett módosításai nem alkalmasak a szerhasználat visszaszorítására. A lényeg: akit először érnek tetten kábítószerrel való visszaélés miatt, annak megelőző programokon kell részt vennie vagy gyógykezelést kap, de akit másodszor kapnak el, annak már büntetés jár. Akár börtön is. Egyes szakértők egyenesen azt kérdezik, hogy az állam miért fogvatartásra és miért nem felvilágosításra, megelőzésre, terápiára kíván forrásokat biztosítani. Nem ördögtől való kérdésfelvetés ez, ha belegondolunk, hogy egy fogvatartott éves költsége nagyjából egymillió forintot tesz ki.

“Nagyon jó példa erre, hogy Angliában most tiltották be a mefedront, magyar nevén a Katit. A legújabb kutatások azonban megállapították, hogy mióta tiltott szer lett, minden negyedik szerhasználó mefedronnal él a briteknél” – mondta Arany Zoltán. Hozzátette: “önmagában a szigorítás nem hozhat eredményt. Jelenleg sok esetet a betegség kategóriába sorolunk, a Btk-módosítással pedig több lesz, amelyet bűncselekményként értékelnek majd. Nem tudom, hogy egy 16-17 éves felhasználón mennyire segítene például két év felfüggesztett szabadságvesztés.” 

Színvonalas programok nélkül nagyon nehéz

Ami a finanszírozást illeti, Szegeden sem rózsás a helyzet. A szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum még a 2011-es pályázati pénzeihez sem jutott hozzá. Működik az intézmény, ellátja alapfeladatait, ugyanakkor színvonalas programokra – olyan minőségi megjelenésre, amely bevonzza a fiatalokat -, kevés forrás jut. „Sufnituninggal sok mindent meg tudunk oldani, de az eredményes programokhoz pénz kell. Egyre nehezebb a fiatalok figyelmét felkelteni, jelenleg azzal főzünk, amink van” – jegyezte meg Arany Zoltán. A Drogcentrum egyébként folyamatosan pályázik hazai és uniós forrásokra, hogy minőségi munkát tudjon végezni.

Nemcsak szimpla játék.

A Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum vezetője a tűcsere-programmal kapcsolatban elmondta: jelenleg nincs pénz a programra, igaz, Békéscsabán még van, de Budapesten már leszerelték a tűcsere-automatákat, Szegeden pedig jelen nincs ilyen automata. „Hihetetlen, hogy van olyan gondolkodásmód, amely szerint a tű cserélése segíti a szerhasználatot. Attól, hogy nem cseréljük ki az elhasznált tűt, még nem csökken a szerhasználók száma” – vallja Arany Zoltán. A szegedi Drogcentrum jelenleg az ÁNTSZ-től adományként kap tűt és fecskendőt, így évente több ezer tűt tudnak cserélni. Ezzel csupán az a baj, hogy konkrét program híján nem tudnak eljutni a legproblémásabb szerhasználóhoz, csupán azokkal kerülnek kapcsolatba, akik önként felkeresik őket.

A Nemzeti Drogstratégia kálváriája már lassan másfél éve tart. 2010 őszére elkészült egy, amit visszavontak, 2011-re újabbat ígértek, ami még most, 2012 márciusára sem készült el. Nagyobb baj viszont, hogy az eddig megismert tervezetek egyelőre továbbra sem tartalmazzák a tűcsere-programokat, vagy a célzott HIV -és Hepatitis C-szűréseket.

Lezárásként némi pozitívum: Szegeden vannak vállalkozók, cégek és szórakozóhelyek, akik nem adják fel, azzal támogatják a Drogcentrumot, amivel tudják: a Printker biztosítja „Déli-Party Service”, azaz a megkeresőszolgálat munkatársainak megjelenését és hátterét. Az Exicom ajándéktárgyakkal és fénymásolással segít, a Szegedi Gyufagyár prevenciós tartalommal ellátott gyufásdobozokat készít, a Dóm Patika óvszert biztosít, a Jate Klub, a Retro és a Sing-Sing ásványvizet biztosít ahhoz, hogy a prevenciós tevékenységet végzők segíteni tudják a bajban lévőket. És ez itt a reklám helye volt.

A „Déli-Party Service” Szeged frekventáltabb szórakozóhelyein, a droghasználat szempontjából leginkább veszélyeztetett fiatalabb korosztály körében végeznek prevenciós tevékenységet, nyújtanak információt.

"A drog rossz, értem?"

 

Forrás: szegedcafe.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.