A kormány február 13-án tette közzé azt a jogszabály-tervezetet, amelynek célja az új pszichoaktív szerek visszaszorítása. Amikor megláttuk a határidőt, megdöbbentünk: mindössze egy szűk napot adtak véleményezésre, másnap 10 óráig! A tervezetről mégis készítettünk rövid véleményt, ezt olvashatjátok alább!

1. A véleményezési idő rövidsége

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) február 13-én előterjesztette A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét. A Társaság a szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet nehezményezi a véleményezési határidő rendkívüli rövidségét: mindössze egyetlen nap állt a rendelkezésünkre, hogy egy 69 oldalas jogszabálytervezetet és a vonatkozó hatásvizsgálatot értelmezzük és véleményezzük. Ez az időkeret részletes véleményezésre nem elégséges. Álláspontunk szerint a tervezet számos ponton módosításra szorul.

2. A multidiszciplináris megközelítés szükségessége

A jogszabálytervezet egy olyan rendkívül fontos társadalmi jelenséget – az új pszichoaktív szerek fogyasztásának elterjedését – kívánja szabályozni, aminek rendkívül sok egészségügyi és alkotmányjogi vetülete is van. A kormányzati politikát ezen a területen ugyanakkor eddig szinte kizárólag a bünetőjogi megközelítés dominálta, és a probléma megoldásának kulcsát a kínálatcsökkentés hatékonyabb módozatainak kidolgozásában látja – nevezetesen az új szerek listára vételében. A kormány elsősorban a vegyész és orvos szakértők véleményére támaszkodik, a társadalomtudományi vizsgálatok eredményeire kevésbé. Ma már nyilvánvaló, hogy a kínálatcsökkentő beavatkozások nem képesek megakadályozni a tudatmódosító szerekhez való hozzáférést, ugyanakkor számos nem kívánt következménnyel járhatnak. Ilyen például az, hogy egy szer betiltása más szerek elterjedéséhez vagy ugyanannak a szernek a feketepiaci forgalmazásához vezethet. A TASZ javasolja, hogy a kormányzat írjon ki pályázatot olyan hatásvizsgálatok elvégzésére, amelyek a listára vétel szociális, bűnügyi és egészségügyi hatásait mérik a drogpiac változásain és a fogyasztók viselkedésén keresztül. Enélkül a jogalkotó a sötétben tapogatózik.

2. A büntetőjogi normák alkalmazásáról

Üdvözöljük a KIM azon szándékát, hogy nem tervezi az új pszichoaktív szerek fogyasztóinak kriminalizálását. Álláspontunk szerint ugyanakkor egyáltalán nem indokolt a Büntető Törvénykönyvbe egy új tényállás, az új pszichoaktív szerrel való visszaélés bevezetése a jelen törvénytervezet kiegészítéseként. A KKB Kábítószer Listák Szakbizottsága eredetileg azért vette számba az új C-lista kialakítását, hogy a büntetőjogi szabályozás módosítása nélkül lehessen fellépni az új pszichoaktív szerek terjesztői ellen, tiszteletben tartva azt az elvet, hogy büntetőjogi szankciókat kizárólag olyan szerek terjesztőivel szemben lehessen alkalmazni, amelyek egészségügyi és társadalmi kárai egyértelműen megállapíthatóak, illegális forgalomban megjelentek és gyógyászati célra nem alkalmazhatóak. Mivel a kockázatelemzési eljárás hosszadalmas folyamat, indokolt, hogy a potenciálisan veszélyes tudatmódosító szerek kínálatát addig is korlátozza az állam. Pusztán az azonban, hogy egy pszichoaktív szer fogyasztása megjelent Magyarországon, és hogy annak kábítószerekéhez (és tegyük hozzá, a legális alkoholhoz, illetve kávéhoz) hasonló mintát követő fogyasztása elterjedt, nem adhat elegendő indokot a szerrel kapcsolatos magatartások büntetőjogi szankcionálására. A TASZ javasolja, hogy az új pszichoaktív szerek forgalmazóival szemben az állam szabálysértési eljárás keretében lépjen fel.

3. A generikus szabályozásról

A törvénytervezet ún. generikus szabályozást vezetne be, tehát nem egyes szereket, hanem szercsoportokat helyezne az új pszichoaktív szerek listájára. Álláspontunk szerint a generikus szabályozás nem alkalmas arra, hogy a jogbiztonság és a normavilágosság alkotmányos elveinek sérülése nélkül szabályozza az új pszichoaktív szereket. Az alkotmányos büntetőjog nulla poena sine lege elvével ellenkezik egy a jogszabályban a pontosan meg nem nevezett – illetve akár egy, még soha elő sem állított! – szerrel kapcsolatos magatartások kriminalizálása.

Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában a büntetőjogi tényállásokkal szemben - többek között - a következő mércét állította:

„Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényes jogértelmezés lehetőségét a jogalkalmazók részéről. Vizsgálni kell tehát, hogy a tényállás a büntetendő magatartások körét nem túl szélesen jelöli-e ki és elég határozott-e.” (ABH 1992. 167, 176.)

Bár elfogadjuk, hogy vegyészi szakvégzettség birtokában, megfelelő kémiai analízis elvégzése után a generikus szabályozás esetében a törzsképlet alapján beazonosítható, hogy egy adott szer tiltott vagy sem, a jogszabály mégsem juttatja kifejezésre világosan a törvényhozói akaratot, nem tekinthető világosan megfogalmazottnak, határozottnak és körülhatároltnak. Erre csak a jegyzékbe vett szerek taxatív felsorolása alkalmas – a jegyzékhez pedig csak úgy lehet új szereket hozzáadni, amennyiben azok részletes kockázatelemzése megtörtént.

Az sem jelent megnyugtató megoldást, ha az esetleges gyógyászati felhasználást a törzsképlethez tartozó egyes szereknél engedélyeznék – a kábítószerré való minősítésnek ugyanis nem kizárólag az a kritériuma, hogy egy szer nem rendelkezik gyógyászati vagy ipari hasznossággal, de még az sem, hogy egy adott szer tudatmódosító hatással rendelkezik (hiszen az alkohol vagy a kávé is rendelkezik azzal) – a listára vételhez azt kell bizonyítani, hogy az adott szer fogyasztásának társadalmi és egészségügyi kockázatai, illetve az egyéb szabályozási opciók elégtelensége szükségessé teszik a jogállamban végső eszközként alkalmazott büntetőjogi szankciók alkalmazását. Egy még fel nem fedezett szer esetében ennek a kritériumnak a generikus szabályozás semmilyen körülmények között nem tud megfelelni.

Az egyes nemzetközi szerződések kihirdetéséről rendelkező jogszabályok, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXX. törvény következő rendelkezései: “és az ebben a jegyzékben felsorolt kábítószerek izomerjei, amennyiben kémiai szerkezetük alapján azok léteznek, és nem esnek kifejezetten kivételes rendelkezés alá; valamint az ebben a jegyzékben felsorolt kábítószerek észterei és éterei, amennyiben ilyen észterek és éterek előfordulnak, kivéve, ha azok egy másik jegyzékben szerepelnek; és az ebben a jegyzékben felsorolt kábítószerek sói, beleértve a fent említett észterek, éterek és izomerek sóit, amennyiben ilyen sók léteznek” szintén bizonytalan jogfogalomnak minősülnek, ezek a fogalmak nem állták volna ki az alkotmányosság próbáját egy előzetes normakontroll-eljárás esetén. A TASZ javasolja, hogy a C-listára a generikus képletek helyett kizárólag egyes szerek képletei kerüljenek fel.

4. A C listára való felkerülés feltételei

A tervezet három feltételt szab az új pszichoaktív szerek C listára való felvételének:

a) az anyag, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyag megjelent-e Magyarországon,
b) az anyag, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyag rendelkezik-e legális, különösen gyógyászati felhasználással,
c) fennáll-e az anyag, illetve a vegyületcsoporthoz tartozó anyagt visszaélésszerű használatának kockázata.

A TASZ álláspontja szerint ezek a feltételek nem elégségesek ahhoz, hogy büntetőjogi norma alapját képezzék, különösen a harmadik feltétel “visszaélésszerű használat” fogalma, amely bizonytalan és önkényes jogértelmezésre ad lehetőséget. A három kérdésre gyakorlatilag kizárólag “igen” válasz adható. Visszaélésszerű használata ugyanis nem csak minden tudatmódosító szernek van, hanem rengeteg olyan a legális élelmiszeripari forgalomban lévő szernek, amelynek szintén nincs gyógyászati felhasználása (pl. finomított cukor). Önmagában az, hogy egy bizonyos anyagnak van visszaélésszerű használata, nincs gyógyászati felhasználása és megjelent Magyarországon, nem indokolja a forgalmazás kriminalizálását. A TASZ javasolja, hogy listára vétel feltételeként a hatóságok vizsgálják, hogy az adott szer fogyasztásának társadalmi és közegészségügyi kárai szükségessé és arányossá teszik-e a végső eszköz, a büntetőjogi norma alkalmazását, és hogy milyen alternatív eszközök állnak rendelkezésre, így például a nem gyógyászati és tudományos célú forgalmazás közigazgatási eljárás keretében történő betiltása.

5. Az OAC szerepe

A törvénytervezet szerint az Országos Addiktológiai Centrumra (OAC) hárulna, hogy javasolja az új pszichoaktív szer felhelyezését a C listára, illetve a listára felkerült szerek kockázatelemzését elvégezze. Álláspontunk szerint az OAC nem alkalmas arra, hogy ilyen széles hatósági jogkörrel lássák el. Az Egyesült Királyságban a Belügyminisztérium számára egy független szakmai tanácsadó testület (Advisory Council on Misuse of Drugs, ACMD) végzi az adott szerek kockázatelemzését és ellenőrzés alá helyezését. Az ACMD összeállítása során tekintettel vannak a multidiszciplinaritás követelményére, a testület jelentései, kockázatelemzésének eredményei a nyilvánosság számára is elérhetőek, arról szakmai és társadalmi vitát folytatnak. A TASZ javasolja, hogy az átlátható és számonkérhető jogalkotás biztosításának érdekében Magyarországon is kerüljön egy hasonló független szakértői szervezet irányítása alá a kockázatelemzés folyamata.

6. A kockázatelemzés folyamatáról

Az új pszichoaktív szerek kockázatelemzését eddig rendkívüli módon megnehezítette, hogy ezekről a szerekről nagyon korlátozott szakirodalom áll rendelkezésre, ha létezik is kutatás, az többnyire laboratóriumi vizsgálatok eredményeit tartalmazza. Fontos lenne, hogy a kockázatelemzés folyamatában nagyobb szerepet kapjanak közvetlenül az egészségügyi szolgáltatóktól és a fogyasztóktól gyűjtött adatok, beleértve az egészségügyi szolgáltatók által beszolgáltatott drogmintákat. A TASZ javasolja, hogy törvény adjon világos felhatalmazást és biztos támpontokat a szolgáltatók számára az adatgyűjtés ezen módjáról (lásd részletesebben: Az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos beavatkozások körének bővítése c. javaslatunkat).

7. Ibogain

Az új pszichoaktív szerek C listájára olyan szer is felkerült, amelynek nincs dokumentált rekreációs felhasználása Magyarországon, stimuláns vagy euforizáló hatással nem rendelkezik. A listán szereplő két pszichedelikus szer, az Ibogain és a szalvinorin-A, bár gyógyászati forgalomban még nem szerepelnek, potenciális gyógyászati felhasználással is rendelkeznek. Az Ibogainnak például a jövőben szerepe lehet a drogfüggőség leküzdésében is, pszicho-farmakológiai hatásmechanizmusa pedig nem teszi lehetővé annak bármilyen rekreációs felhasználását. A TASZ javasolja, hogy a listára ne kerüljön fel az ibogain és a szalvinorin. 

Sárosi Péter

Forrás: drogriporter.hu