Bár ebben európai viszonylatban idáig is erősek voltunk, az eddigieknél is szigorúbban sújthat le a Btk. a drogfogyasztókra. Szakemberek attól tartanak, hogy a kábítószer-használók így még láthatatlanabbá válnak, ami magukra és a társadalomra nézve is veszélyes. A TASZ úgy számol, több százezer fiatalt kriminalizálhat az új törvény, az Országos Kriminológia Intézet szerint viszont hiányos erőforrásai miatt a rendőrség ezentúl sem fog több embert előállítani.

 A rendőrség ezentúl sem fog sokkal több embert előállítani kábítószeres ügyekben, mert nincs hozzá humán erőforrásuk, vagyis nem valószínű, hogy több százezer fiatalt kriminalizálna az új Btk.” – mondta a hvg.hu-nak Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) Bűnözéskutatási Osztályának munkatársa arra reagálva, hogy a TASZ szerint esztelen szigort hozhat az új törvény azáltal, hogy az eddigi maximum 2 év helyett 2-8 év börtön fenyegeti a fogyasztót, ha drogot ad át.

„A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve elképzelhető, hogy néhány hónapig erélyesebb lesz a rendőri fellépés, de ez nagy valószínűséggel lecseng majd. A rendőröknek sem az a céljuk, hogy gyerekeket nyomjanak a levesbe” – tette hozzá. A komolyabb fellépéshez az anyagi és tárgyi eszközöket is fejleszteni kéne, erre viszont Ritter szerint kicsi az esély: „Bár a kábítószeres eljárások valamelyest egyszerűsödhetnek, így is nagyon költségesek a szakértői vélemények miatt, a rendőrségnek pedig most is vannak tartozásai a szakértők felé.”

Spanglikommandó

Mivel az új Btk. szerint büntetendővé válna a kábítószer fogyasztására való eredménytelen rábírás és a nagy nyilvánosság előtti felhívás, ez gyakorlatilag szabad utat engedne egyrészt azoknak a diákoknak a kriminalizálásához, akik például egy osztálykiránduláson vagy egy házibulin körbekínálnak egy marihuánás cigit. Ha a rendőrség valóban komolyan venné, hogy füvező fiatalokat ellenőriz házibulikon, az „hatalmas bürokratikus és adminisztratív terhet és rengeteg plusz nyomozati munkát róna a rájuk, amit nagy valószínűséggel lehetetlen betartani, ezért ebben a formájában a tervezet csak riogatásra jó” – erősítette meg az OKI álláspontját Rácz József, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia igazgatója.

Fotó: AP

A pszichiáter azt is hozzátette, hogy a marihuánás cigaretta társadalmi veszélyessége sokkal csekélyebb, mint például a dizájnerdrogoké, amelyeket egyre többen és egyre fiatalabban használnak, és amelyeknek a hatásáról és összetételéről szinte semmit sem tudunk. Szemelyácz János addiktológus szakorvos azt mondja, az új Btk.-nak így semmi értelme nincs, „néhány szerencsétlen lesz a kárvallottja”. „Nem hiszem, hogy tömegével lennének majd ilyen ügyek, de biztos lesznek majd, akik pórul járnak, bíróság elé kerülnek, aztán előzetesbe, kirúgják őket az iskolából, ezzel pedig helyrehozhatatlan károkat okoznak az életükben” – fejtette ki a szakember.

Ritter úgy véli, a kábítószerkérdéssel jelenleg az egészségügy és a büntetőjog sem tud mit kezdeni Magyarországon, utóbbi pedig eleve alkalmatlan a jelenség visszaszorítására, ez a terület ugyanis önmagában kriminálpolitikai eszközökkel nem kezelhető. „Egy törvény annyit ér, amennyit be lehet tartani belőle, egy betarthatatlan törvény viszont adott esetben jóval több kárt okozhat, mint maga a kábítószer-fogyasztás” – magyarázta az OKI szakértője.

A rejtőzködés bugyrai

A drogprevenció és terápia területén dolgozó szakemberek legnagyobb félelme, hogy a szigorodó Btk. fokozhatja a rejtőzködést a kábítószer-használók körében. Ma is nagyjából hat-hét év telik el addig, amíg egy függő segítséget kér, a szigorítás hatására azonban ez még inkább kitolódhat. „Minél később kér valaki segítséget, annál inkább fokozódik a droghasználat, a szenvedélybeteg annál rosszabb pszichés és szociális helyzetbe kerül, és annál több kárt okoz a társadalomnak is” – mondta a hvg.hu-nak Rácz József. A növekvő szigor a bizalmi kapcsolat kialakítását is nehezíti, így pedig a kliens könnyebben kiesik a terápiából. Szintén nem kívánt következmény lehet az, ami nyugatabbra például már megtörtént. „Amikor Németországban szigorították a kábítószer-használatra vonatkozó törvényeket, többszörösére nőtt a túladagolások és a droghasználathoz köthető halálesetek száma” – mondta a hvg.hu-nak Szemelyácz.

Fotó: Fülöp Máté

Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai szakértője szerint a törvénymódosítás az amúgy is kiszolgáltatott szenvedélybetegeket és rendszeres használókat sújtaná még jobban azáltal, hogy csak az az elkövető választhatná a büntetőeljárás alternatívájaként az elterelést, aki az elkövetés körülményeit a nyomozás során feltárja, két éven belül nem vett részt elterelésben, és más kábítószerrel visszaélés bűncselekmény elkövetése miatt sem folyt ellene eljárás.

Bár azt Rittel is elismeri, hogy a szenvedélybetegek negatívabb megítélés alá esnek az új tervezet szerint, mégsem tartja olyan kilátástalannak a helyzetüket. Azt mondja, két évbe nem is férne bele kettőnél több elterelés, aminek tapasztalatai szerint egyébként is csak egy pozitívuma van, hogy a fiatalok nem kerülnek börtönbe. Az OKI munkatársa úgy véli, az a legnagyobb gond az eltereléssel, hogy a jogalkotó csak a részvételt várja el, az eredményességet nem.

„Ha egy kábítószer-fogyasztó együttműködik a hatóságokkal és segít megtalálni a kábítószert átadó személyt, még elkerülheti, hogy rácsok mögé kerüljön. Ha pedig többszörös visszaesőkről van is szó, a bíró még mindig dönthet úgy, hogy börtön helyett elterelésre küldi a szenvedélybeteget” – magyarázta a hvg.hu-nak Rittel.

Nihil

Ha viszont egy visszaeső szenvedélybeteg elesik az elterelés lehetőségétől, és börtönbe kerül, akkor tovább csökken az esélye arra, hogy valóban tiszta legyen és visszailleszkedjen a társadalomba. „Bár a büntetés-végrehajtási intézetekben is vannak drogprevenciós körletek, ezek még nem olyan eredményesek. A szenvedélybeteg általában a börtönben leáll a szerhasználatról, de amikor kijön, ugyanúgy folytatja” – fejtette ki lapunknak Rácz. „A nihil olyan fokára jutnak el, hogy úgy érzik, nincs más lehetőségük, mint újrakezdeni” – egészítette ki Szemelyácz.

Azoknál pedig, akik nagyon fiatalon kerülnek be, a visszaesésre is sokkal nagyobb az esély. A fiatalok kriminalizálása – ha nem is ítélik el őket, csak előzetesben vannak – mérhetetlen nagy károkat okozhat, amit a jogalkotók nem mértek föl – magyarázta az addiktológus. „Magyarországon a büntetési tételek eddig is a legmagasabb kategóriába estek európai viszonylatban, az pedig félelmetes, hogy a jogalkotók csak az évek emelésében tudnak gondolkodni” – tette hozzá.

Megéri-e spiclinek lenni?

A módosítás szerint a kábítószer-fogyasztók büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető segít megtalálni az átadó személyt. A TASZ szerint ennek beláthatatlan következményei lehetnek, a hazai ítélkezési gyakorlatban ugyanis most is gyakran előfordul, hogy a terjesztőket pusztán vallomás alapján büntetik meg, vagyis még akkor is elítélhetik, ha nem foglalnak le tőle kábítószert.

Fotó: MTI

„Tévképzet, hogy a fogyasztók ismerik a nagydílereket, ők csak kisdílereket ismernek” – mondta Rácz arra utalva, hogy ezzel a változtatással nem oldódna meg a probléma gyökere. Szemelyácz szerint ugyanakkor ez a megoldás még mindig támogathatóbb, mintha az egész kábítószeres társadalmat kriminalizálnák. Bár rossz konnotációja van annak, hogy valaki „spicliként” feladja valamelyik társát, ebben a változtatásban Rittel is lát pozitívumot. Amíg eddig egy kereskedő meggyanúsításához a fogyasztó ellen is eljárást kellett indítani, addig az új Btk.-ban erre már nem lenne szükség.

Forrás: hvg.hu - Tossenberger Adél  

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr364113290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.