Újdonságok és öröknek tűnő, egyre mélyülő problémák a pszichiáterek legnagyobb konferenciáján.

A pszichiátria művelőinek – mint nem műszeres vizsgálatot folytató tudományág területén dolgozóknak – folytonos harcot kell vívniuk elismertségükért, megbecsültségükért. Akárhogyan szépítsük, inkább a kórházi ellátás perifériáján léteznek, sokkal nagyobb presztízs járna nekik, annál, ami megadatik. Mindenesetre az évente tartandó vándorgyűlésük iránt idén is nagy az érdeklődés.
A Magyar Pszichiátriai Társaság január 25-28. között Debrecenben tartandó XVII. Vándorgyűlésének meglehetősen érdekes témát választottak: „Test, Lélek, Család, Közösség. A fejlődő pszichiátria határai".

Mi minden fér bele a hangzatos programba a háromnapos esemény tudományos rendezvényen? Az agykutatás új irányvonalai, a pszichoterápia kihívásai, a családok, a közösségi hálózatok, a lakóhely közeli ellátások, a pszichiátriai ellátás közösségi irányba való átalakulásának nehézségei mellett, kiemelt figyelmet kapnak a hazánkban népbetegségnek számító szív-, érrendszeri betegségek, a cukorbetegség lélektani és pszichiátriai vonatkozásai, továbbá az addiktológiai problémák és mentális zavarok.

A konferencia rangos előadói között ott lesz Freund Tamás akadémikus, aki a neurobiológiai kutatások legfrissebb eredményeit mutatja be „Az agykéreg belső kannabinoid rendszerének működése, a szorongás és az epilepszia új megvilágításban" címmel. Pléh Csaba akadémikus a kognitív kutatások hálózati megközelítését taglalja. Mások a hazai pszichiátria legfrissebb eredményei és aktuális problémáit elemzik. Továbbá kiemelt figyelmet kap majd az a nemzetközi kutatás, amit Pszichiátriai Világszövetség (WPA), a WHO és az Európai Unió folytatott. Ezúttal magyar és külföldi szakemberek egyaránt előadnak.

Graham Thornicroft a Kings College professzora a kiegyensúlyozott pszichiátriai ellátás modelljét mutatja be. Azt a metódust, ami várhatóan az eddig elterjedt, kizárólag közösségi pszichiátriai, illetve kórházi pszichiátriai ellátásra alapozó betegellátási modellt válthatja fel. Ennek előnye, hogy a mentális betegek gondozása elsősorban a közösségi pszichiátriai gondozás és rehabilitáció kereteiben valósul meg. Igaz, szükség esetén a páciens rövid időn belül kórházi kezelésben is részesülhet, másként fogalmazva, a két rendszer legjobb tulajdonságait ötvözi a modell.

A Pszichiátriai Világszövetség képviseletében Afzal Javed professzor a rehabilitáció aktuális kérdéseivel, az önkéntesek és érintett családtagok involválásának lehetőségeivel foglalkozik. A pszichiátriai betegek ellátásának fontos, tudományosan alátámasztott pillére a gyógyítás folyamatába a betegek és családtagjaik bevonása. Ugyanakkor arról, hogy a különböző érdekeltek – betegek, családtagok, önkéntes segítők, egészségügyi specialisták – milyen mértékben vegyenek részt a gyógyítás folyamatában, eltérőek a vélemények.

A tradicionális orvosi felfogás szerint a gyógyítás a szakértőkön és szakértelmen alapul. Az más kérdés, hogy eközben gyakorta a folyamatból okkal kirekesztetnek érzi magát a páciens. Pedig bizonyított, hogy a gyógyítás folyamatába a betegek bevonódása sokkal sikeresebb, igaz, ehhez a pszichiáter szakmában és más egészségügyi dolgozók, gyógyító team-ok körében komoly szemléletváltás szükséges. A professzor előadása olyan gondozási filozófiát és jövőképet mutat be, amelyben a betegek és hozzátartozóik aktív szerepet játszanak az érintet gyógyulási folyamatukban ezzel is hozzájárulva a kezelés eredményéhez.

A konferencián megrendezésre kerülő szakmai kerekasztalon mutatják be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egészségügyi Minisztérium 2010/2011-es együttműködési megállapodása alapján zajlott „A közösségi pszichiátriai ellátás fejlesztése és öngyilkosság megelőzés" elnevezésű program főbb eredményei. A program fő célja az volt, hogy a kórházi kezelésben részesülő, öngyilkossági kísérletet elkövetőket olyan egészségügyi és szociális ellátásokhoz segítse hozzá lakóhelyükön, amelyek problémáik megoldásában hatékony segítséget nyújthatnak, ezáltal a visszaesés kockázatát csökkenthetik. A programban több mint ezer személy vett részt, akiket több mint húszféle intézménytípusba irányítottak.

A pszichiátria szakmai újdonságai mellett napirendre kerülnek a hazai ellátás aktuális kérdései és kihívásai is, így külön szekció foglalkozik a tervezett új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet és a hazai szakemberhiány kérdésével.

Sajnálatos, hogy hazánk vezető helyet foglal el a mentális betegségek terén. Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, a súlyos neurológiai krónikus problémák, a demencia emberek százezreit érinti. Ezen egészségügyi kihívások mellett az elmúlt években nemcsak az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása történt meg, hanem jelentős (24 százalékos) országos pszichiátriai aktív ágyszám-csökkentés is lezajlott, a krónikus férőhelyek minimális (4 százalékos) bővülése mellett. Így jelenleg hazánk a pszichiátriai fekvőbeteg ellátó kapacitásokban Európában a dicstelen 23. helyet foglalja el. Tehát nagy szükség van a hatékony, módszertani–szervezési, a betegfolyamatokat követő és bizonyos speciális területeket kiemelt módon ellátni képes, valamint a korszerű mentális egészséget és a betegségeket is kutató központ újraszervezésére.

A rendezvény fontos területe a test és a lélek összefüggéseinek vizsgálata, a pszichoszomatikus és szomato-pszichés kapcsolatrendszer feltárása. A konferencia egyik plenáris szimpóziuma a depresszió, a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek komplex összefüggéseit tárgyalja vezető hazai kardiológus és diabetológus szakértők közreműködésével. Szintén Debrecenben mutatkozik be egy jelentős hazai kutatás, amely a depresszió, a szorongásos és a vitális kimerültség, valamint a szív-, érrendszeri betegségek összefüggéseit vizsgálja. A felmérés eredményei rámutatnak arra, hogy a kardiológiai rehabilitáció során fontos a szívbetegséggel kapcsolatos pszichés tényezők átfogó vizsgálata, és indokolt a vitális kimerültség csökkentését célzó pszichológiai kezelések alkalmazása.

Más aspesktusból, szintén a test és lélek szoros kapcsolatára világít rá egy másik felmérés. Ez a túlsúlyos és elhízott betegeknél a depresszió, az öngyilkossági gondolat előfordulásának gyakoriságát vizsgálja. Az eredmények bizonyították, hogy hangulatzavar gyakrabban fordul elő a túlsúlyos/elhízott pácienseknél, illetve az idős túlsúlyos/elhízott betegek körében jelentősen magasabb a depresszív tünetegyüttes előfordulása.

A tudományos ülés egyik érdekes témája a pszichiátria dinamikusan fejlődő területére, az evészavar egyik speciális ágára, a gyerekvárás időszakában előforduló testkép és evészavar témájára fókuszál. A várandósság jelei a test alakjának gyökeres változásával járnak, gyakran negatív érzéseket keltenek a kismamában. Neves kutatók vizsgálatai feltárták, hogy az amerikai nők 40 százaléka fél a terhesség alatti súlygyarapodástól, 72 százaléka aggódik, hogy nem tudja majd régi alakját visszanyerni. Az önértékelési problémákkal, testképzavarral, örökös elégedetlenséggel küzdő nőknek a terhesség ideje kész rémálom lehet, ezért kiemelten fontos, hogy időben szakemberhez forduljanak. Más kutatók igazolták, hogy az evészavaroknak negatív következményei lehetnek a terhességre, továbbá a születendő gyerek egészségi állapotát befolyásolhatják, mint ahogy a szülési komplikációk is nagyobb arányban fordulhatnakak elő.

Forrás: weborvos.hu 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.