2011.03.06. 15:43
Evészavar: hasznos a csoportterápia
Az evés zavarainak két klasszikus formáját ismerjük. Egyikük a kóros lesoványodással járó anorexia nervosa, a másik pedig a túlevési rohamokkal és önhánytatással jellemezhető bulimia nervosa. Az evészavar a fiatal felnőtt nők 1-4%-át érintik.
Szívelégtelenséget okozhatnak az evészavarok
Dr. Túry Ferenc pszichiáter |
"Az anorexia 12–18 éves életkor között indul, a bulimia néhány évvel később jelentkezik – mondta dr. Túry Ferenc. – A még fejlődésben lévő szervezetet az evés zavarai kifejezetten megterhelik. Az anorexiában szenvedőket leggyakrabban a következők érhetik: a normális menstruáció elmaradása, kiszáradás miatti veseelégtelenség, izomgyengeség, gyomorproblémák, csontritkulás, szívritmuszavar."
"A bulimiás betegek pedig olyan egészségügyi ártalmakkal nézhetnek szembe, mint a fogzománc pusztulása, az erőltetett hányástól a torok, a nyelőcső, a gyomor kisebesedése, székrekedés, a hányás okozta káliumvesztés miatt szívritmuszavar. Nem elhanyagolható az a tény, hogy az anorexia és a bulimia nervosa mellett az utóbbi időben már a túlsúlyosságot is az evés egyik zavaraként tartják számon, ugyanis az elhízásnak is sokkal inkább lelki, mint közvetlen testi okai vannak" – tettei hozzá dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Anorexia oka: a rejtett lelki feszültség, amit súlyosbít a nemevés biológiai következménye
„Többféle tényezőnek van szerepe. Van, akinek hajlama van rá (például gyermekkori kövérség, a családban előforduló hasonló problémák, vagy a fentebb említett karcsúságideál szerepe). Emellett az evészavart családi feszültségek (az apa alkoholizálása, válási fenyegetettség stb.), vagy a szexualitás kudarcai, szexuális zaklatás is kiválthatja. A már kialakult zavart pedig a betegségfenntartó tényezők, mint például az alultápláltság biológiai következményei stabilizálják.” – adta a választ dr. Túry Ferenc. Kezelés: elsősorban pszichoterápia
„Az evészavarok kezelésében a legelső lépés, hogy megtaláljuk azt, aki segítségre szorul, ugyanis a legtöbben titkolják és tagadják problémájukat. Ezután jön az egyik legnehezebb lépés: az evészavarral küzdő fiatal motiválása és annak elfogadtatása, hogy kezelésre van szüksége. Ebben a családnak van nagy szerepe, hiszen, aki éppen benne van a betegségben, nem képes reálisan megítélni, hogy állapota mennyire súlyos. Az enyhébb zavarok kezelése járóbeteg-ellátás formájában is sikeres lehet, de ha a fogyás nagymértékű, vagy naponta több falásroham-önhánytatás fordul elő, akkor a betegnek kórházban a helye.”
„A kezelésben gyógyszereknek és a pszichoterápiáknak egyaránt szerepük van. Az előbbiek között a depresszióellenes gyógyszerek emelendők ki, ezek bulimiában hasznosak, de megfelelő pszichoterápiás ellátás mellett alkalmazva. A bulimiában a hipnózis is hasznos lehet, mert a bulimiások fokozottabban fogékonyak erre a megváltozott tudatállapottal működő módszerre.
A pszichoterápiákat tekintve több módszer lehet alkalmas a tünetek megfékezésére. Kiemelendő a családterápia, mert az evéssel kapcsolatos tünetek igen gyakran a családon belüli dac, indulatok kifejeződései. Ez különösen az anorexiára érvényes. Sokszor a csoportterápiák is eredménnyel járnak.
Igen lényeges a tünetek jelentésének, tudattalan céljának megfejtése. A viselkedés- és kognitív terápiák viselkedésváltoztatással, az evéssel kapcsolatos szokások, gondolatok újraformálásával, újratanulásával dolgoznak hatékonyan. Ezeknek a terápiáknak hatékony kiegészítői lehetnek a testképzavart mérő szoftverek. Ezek lényege, hogy a digitális fotón készült egésztest-felvételt számítógéppel lehet torzítani (kövér és sovány alakot fokozatosan kialakítani), s valódi mérettel összevetve százalékosan kifejezni a félrebecslést.
"Bulimiások számára önsegítő csoportok is vannak, vagy önsegítő kézikönyvek is megtalálhatók. – mondta el a kezelések lehetőségeit dr. Túry Ferenc, majd hozzátette: – A kezelés minden formájában a kezelővel való folyamatos együttműködés és a család bevonása lényeges.
Az utógondozás teljes gyógyulás után már nem szükséges, ilyen esetekben a visszaesés kevéssé valószínű, a volt betegek teljes értékű életet élhetnek, szülhetnek stb. Ha viszont még fennállnak bizonyos panaszok és tünetek, rendszeres pszichológiai tanácsadás szükséges lehet. Ennek modern formája az internetes tanácsadás, vagy az önsegítő csoportok működése.”
Az evészavarral küzdő betegek mintegy fele meggyógyul, egynegyedük javul, de még tünetekkel küzd, egynegyedük viszont krónikus betegségként viszi magával problémáit. Az anorexiában elég magas a halálozási arány: a betegek 8 %-a tíz éven belül meghal.
Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
Szólj hozzá!
Címkék: tanácsadás terápia család pszichoterápia evészavar anorexia pszichológia bulimia kezelés addiktológia utógondozás önsegítő csoport
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek