A philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatóközpont pszichobiológus csoportja arra kereste a választ [1] egy kísérletsorozattal, hogy miért szeretik egyes gyerekek jobban az édes ízeket mint mások. Mivel a cukorbevitel az agyban hasonló idegpályákat ingerel, mint az alkohol, a kutatás a gyerekek cukorfogyasztása és a később esetleg kialakuló alkoholizmus kockázatának kapcsolatát is megvizsgálta.

 Erre nem találtak egyértelmű összefüggést, azt viszont megállapították, hogy ha a szülők és rokonok között előfordult alkoholizmus, az növeli a gyerekek vonzalmát az édességek, és úgy általában az édes íz iránt.

A kísérletben 300, 5 és 12 év közötti gyerek vett részt, akiknek öt, különböző cukortartalmú italból kellett kiválasztaniuk a kedvencüket (más-más mértékben cukrozott vizet használtak a kutatók, hogy az ízesítés ne befolyásolja a választást). Később pszichológiai vizsgálatnak vetették alá a gyerekeket, hogy megállapítsák, mennyire hajlamosak a depresszióra, a szüleiket pedig kikérdezték a családban fellelhető alkoholproblémákról.

Az alkoholista felmenőkkel rendelkező gyerekek sokkal inkább az édesebb italokra szavaztak (ez még hangsúlyosabb volt, ha depresszió jeleit is mutatta az alany), mint a többiek. A kísérlet folytatásában arra kérték a gyerekeke, hogy miközben a cukros vizet a szájukban tartják, a kezüket merítsék hideg vízbe, amíg csak bírják. Itt azt jegyezték fel, hogy a depresszió jeleit nem mutató gyerekek jóval tovább bírták a hideget.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a problémák elől az alkoholba menekülő felnőttek viselkedése pontosan megfigyelhető a gyerekeknél is cukorral, és a túl sok édességet fogyasztó gyerekek leszoktatása erről sokkal összetettebb probléma, mint eddig gondoltuk.

Forrás: index.hu