Az őszi ködös, hűvös, szomorkás idő beköszöntével nemcsak a melankólia uralkodik el rajtunk, hanem statisztika adatok szerint az öngyilkosságok száma is megnő. A búskomorság, lehangoltság, kedvtelenség életünk természetes velejárója, hiszen nem lehetünk mindig életvidámak. Ám egyesek nehezen birkóznak meg a mindennapokban felmerülő nehézségekkel és próbatételekkel. Amennyiben ez az állapot tartóssá válik, depresszió kialakulásához vezet amit, ha nem kezelnek öngyilkossággal végződhet.

Pszichiáter szakértők az öngyilkosságot "meghívott halálnak" is nevezik. Az élet saját kezűleg való kioltásának hátterében súlyos lelki válság húzódik meg. A depressziós beteg nyugtalan, nem látja át élete értelmét, labilis és önértékelési problémákkal küszködik. Szakemberek már azt is kimutatták, hogy a depressziós emberek szervezetében kevesebb boldogsághormon található, ezért kezdetben kompenzációs pótcselekvésekhez folyamodnak (élvezetek túlzott hajszolása, zabálás, drog- vagy alkoholfogyasztás stb.), ám egy idő után ezek is elvesztik élvezeteket kiváltó jelentőségüket. Az érintettek ezt követően megutálják önmagukat, eluralkodik rajtuk a kétségbeesés és a reménytelenség érzése és úgy gondolják, hogy kizárólag az öngyilkosság vethet véget szenvedéseiknek.

A suicidum napjainkban az egyik legégetőbb népegészségügyi problémává vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az évente nyilvántartott öngyilkosságok száma világviszonylatban eléri az egymilliót. Ahhoz, hogy valaki önkezűleg vessen véget az életének számtalan tényező hozzájárulhat, ám az esetek túlnyomó részében a háttérben mindig kezeletlen depresszió áll. A tragikus esemény nemcsak az egyén családjára van negatív hatással, hanem súlyos társadalmi probléma is. Az önpusztító életforma valamint a "befejezett öngyilkosságok" aránya világviszonylatban jóval magasabb a férfiak körében, hiszen az áldozatok több mint 70%-a férfi. Az öngyilkossági módszerek között meglehetősen széles a választék: lőfegyver, mérgező szerek bevétele, önakasztás, magasból való leugrás, vonat- vagy autó elé ugrás, gyógyszertúladagolás, az erek felvágása stb. A módszertől függően, nem minden öngyilkosság végződik halállal.

 Az áldozatok tettüket az életükben bekövetkező sikertelenségek, veszteségek miatt követik el (haláleset a családban, munkanélküliség, válás, boldogtalan párkapcsolat, anyagi problémák, súlyos negatív kimenetelű életesemények, drogfogyasztás, önutálat, alkoholizmus). Jelei: az emberi kapcsolatok fokozatos mellőzése, magányosság érzése, érzelmi labilitás és beszűkülés, az önszeretet hiánya, az egyéni értékrend elértéktelenedése stb. Orvosszakértők megállapításai alapján, a drasztikus lépést megelőzően az öngyilkosságot elkövetőek mintegy 35%-a fogyaszt alkoholt vagy drogot. A bűntudat megjelenését követően sokan búcsúlevelet is hagynak.

 A nők körében gyakoribban az öngyilkossági kísérletek, melyeknek elsősorban figyelemfelkeltő szerepük van, míg a férfiak inkább a drasztikusabb megoldást választják. Természeten ez nem jelenti azt, hogy minden depressziós öngyilkos lesz. A kezeletlen, elhúzódó lelki válság azonban előbb-utóbb öngyilkossághoz vezethet. A nyilvántartott adatok alapján szakértők megállapították, hogy az öngyilkosságok száma tavasszal a leggyakoribb, de ősszel egy második öngyilkossági hullám is tapasztalható. Ezért figyeljünk a környezetünkben élő embertársainkra, mivel lehet, hogy az elbagatellizált melankólia vagy hangulatzavar hátterében súlyos lelki válság húzódik meg, aminek akár öngyilkosság is lehet a vége! Segítségünkkel és jelenlétünkkel pedig akár életet is menthetünk!

Forrás: stop.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.