Különösen télen vagyunk hajlamosak a depresszióra. Az ünnepi időszak nagyon megterhelő azok számára, akik egyedül élnek, családi problémáik vannak, vagy anyagi nehézséggel, munkanélküliséggel küzdenek. A karácsony utáni depresszió jelenségét olyan jól ismerik a szakemberek, hogy külön nevet is kapott ez a kór: ünnepnap-depresszió névvel illetik. (Egy amerikai felmérés szerint az emberek 32 százalékánál negatív érzések társulnak a karácsonyhoz, 22 százalékuk kifejezetten szorong az ünnepek miatt, s a megkérdezettek 7 százaléka pedig súlyos depresszióba esik ilyenkor.) A telefonos, illetve az internetes lelkisegély-szolgálatok, a krízisambulanciák forgalma a tetőfokra hág.

 

A köztudatban úgy él, hogy karácsonykor történik a legtöbb öngyilkosság. A valóság azonban az, hogy sem karácsonykor, sem szilveszterkor nem tesznek magukban kárt az emberek, ellenben a január és a február a "legfeketébb" hónapok.

 

Az ünnep az újraértékelés, a számvetés ideje: fiatalkori álmainkat terveinket összehasonlítjuk a felnőttkor jelenbeli realitásaival, s nem egyszer fájdalmas eredményre jutunk. Karácsonykor sok ember vár valamilyen csodát, de ünnep végeztével belátja, hogy valójában nem sok minden változott meg.

 

 Különösen szomorú ez az időszak azoknak, akik valamilyen égető szükséggel, az egyik szeretett családtag hiányával, komoly anyagi nélkülözéssel, azaz szegénységgel vagy valamilyen betegséggel küzdenek.

 

 

Karácsonykor a szokásosnál még kevesebbet mozgunk, és sokkal többet eszünk. Jelentősen megnövekszik a hashajtók és az emésztést serkentő gyógyszerek fogyasztási aránya. Az ünnepi szezonban kimutathatóan gyakoribbak az embereket ért állati harapások, valószínűleg azért, mert a szokatlan vendégjárás, a petárdázás, a felborult életritmus miatt megnő a kutyák agresszivitása.

 

 A birtokháborítással, ingatlanügyekkel foglalkozó jogászok praxisa némileg fellendül a két ünnep között, illetve január első napjaiban. Állításuk szerint a rokonokkal, barátokkal való beszélgetések nyomán a sértett emberek felhergelődnek, hogy hosszabb ideje elhúzódó ügyeiket végre rendezzék. Egy brit felmérések szerint az év végi karácsonyi céges rendezvényeken különösen nagy számban történik szexuális kapcsolat a kollégák között. (A brit irodai dolgozók 41 százaléka állította, hogy ez az a rendezvény, ahol leginkább összemelegedhetnek a már régóta szimpatikus munkatárssal.)

 

 

Így látja a Ranschbourg Jenő pszichológus  

 

 

 

 

 A rokonság: A rokonok bármikor képesek konfliktust és stresszt okozni, de a feszültség az ünnepek során fokozódik, hála a többnapos együttléteknek, amikor mindenkinek mindenkihez alkalmazkodnia kell. Az érem másik oldala pedig éppen az, ha nem lehetünk azokkal, akiket szeretünk. Karácsonykor az emberek még többet gondolnak elvesztett szeretteikre, és mert az ünnepeket nélkülük töltik, különösen magányosak és szomorúak lehetnek.

 

Anyagiak: Pénzügyi helyzetünk miatt is aggódhatunk bármikor az év során, de az ünnepek miatti túlköltekezés - ajándékok, étel, ital, szórakozás - kiemelkedő stresszforrás.

 

Fizikai terhek: A megerőltető bevásárlások, a társas összejöveteleken való részvételek, az ünnepi ételek elkészítése, a magas elvárások, a testmozgás hiánya, a túlevés (és túlivás) - ezek mind "hozzávalói" az ünnepi stressznek. A kimerültség fokozza a stresszt, és beindít egy ördögi kört. Testmozgás és alvás - ezek a stressz és a kifáradás ellenszerei.

 

 

Ne feledjük, a karácsony azért van, hogy pihenjünk, és együtt legyünk a szeretteinkkel, ne vegyük túl komolyan a külsőségeket!

 

Kerüljük el a zsúfolt bevásárlóközpontokat!

 

Hagyjunk időt munka után egy kis lazításra, kikapcsolódásra mielőtt belevetnénk magunkat a karácsonyi feladatokba!

 

Az ünnepek alatt feltétlenül szakítsunk időt magunkra is!

 

Óvakodjunk a túlköltekezéstől!

 

Gondolkodjunk el azon, hogy vajon a karácsonyi készülődés örömet, vagy feszültséget okoz bennünk. Ha úgy érezzük, jókedvvel tölt el minket az ünnepi készülődés, akkor hagyjuk, hogy ez az érzés motiváljon bennünket!