Feldmár András (Budapest, 1940. – ) Kanadában élő magyar pszichológus, pszichoterapeuta.

Tevékenysége szemben áll a pszichológia hagyományos útjaival, mert elítéli a diagnosztizálás széles körben elterjedt módszerét (l. DSM-IV) és az ezen alapuló terápiát, a betegségek és az emberek címkézését, a gyógyszeres kezelést

2007 elején jött létre a nevét viselő szellemi műhely, a Feldmár Intézet,[2] amelynek alapítói így fogalmaznak: „Egyetértünk vele abban, hogy az, hogy van-e élet a halál előtt, többek között azon múlik, hogy valaki miképpen tud akkor is szabad maradni, ha pisztolyt tartanak a halántékához, vagy hogy képes-e átlátni, hogy a szeretet nem más, mint a másik ember másságának teljes elfogadása és a valódi párbeszéd. Mindehhez persze bátorság kell. A szeretet pedig munka, és a bátorság nem egy a félelemnélküliséggel.”

 2001-ben Fliegauf Benedek Van élet a halál előtt? címmel portréfilmet forgatott róla, amelyet azóta is vetítenek Budapesten, a Tabán moziban,[3] s amelynek anyaga 2004-ben könyvben is megjelent. 2005 szeptemberében tartott két előadása Feldmár: A valóság címmel kapható DVD-n a Soteria Alapítvány kiadásában.

A portréfilm az alábbi linken tekinthető meg:

http://tudastar.googlepages.com/feldmar

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr23687829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.