Debrecen – Közel két és fél millióan isznak Magyarországon. Hinnénk, hogy fejenként 336 liter sört tolunk le évente? S azt, hogy az alkohol 70 százalékkal több áldozatot szed nálunk, mint a franciáknál?

Ha igazat mond Zacher Gábor, akkor elég nagy a baj. A népszerű toxikológus ugyanis azt nyilatkozta a napokban, hogy Magyarország tízmillió lakosából 800 ezer alkoholista, másfél millió pedig nagyivó. Ez nagyjából azt jelenti, hogy az ország negyede durva és bensőséges kapcsolatot ápol a szesszel. Még a nagyivók szolidabb életet élnek, ők ugyanis képesek arra, hogy néha megszakítsák az ivási folyamatot, és egy-egy buliszezont követően tartsanak némi szünetet. De ott van az a 800 ezer alkoholista, akik nem tudnak csak egy pohár sört vagy fél (vagy inkább egy) deci pálinkát inni.

Igyunk! (Illusztráció)

Függők, számukra az alfa és az omega (nem az, amelyik a Főnix Csarnokban játszott…) a szesz. Azzal indul és zárul minden napjuk. Az alkohol körül forog minden gondolatuk. Nyilván nem véletlen ez, oka van annak, hogy a statisztikák azt mondják, mi, magyarok évi 14 liter 96 százalékos alkoholnak megfelelő italt kortyolunk be. Ami 4 és fél százalékos sörre átszámítva 300, a kicsit hígabb, 4 százalékossal kalkulálva pedig 336 liter sörnek felel meg. Vagyis, majdnem mindenki megiszik minden nap két üveg sört. Sok ez? Nem, dehogy. Csak ha figyelembe vesszük, hogy a statisztikában  a csecsemők és a gyerekek is benne vannak. Meg a magatehetetlenek, a minimálbérből élők, a hajléktalanok, és persze azok a kisnyugdíjasok is, akiknek a rezsi meg a gyógyszerek árának kiköhögése után már legfeljebb csirkeaprólékra futja. (Jó esetben.) Így már mindjárt más mennyiséget lehet egy főre vetíteni az alkoholisták illetve a nagyivók esetében.

Mi öl meg több embert: a szesz vagy a füst?

Az persze jól hangzik, mint érv, hogy az alkoholhoz képest még mindig a dohányzás az agresszívabb gyilkos. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás több embert öl meg, mint az alkohol, a balesetek, a kokain és az AIDS együttvéve. Magyarországon évente 28 ezer embert visz el a cigi. Hol van ehhez képest az alkohol pusztítása? Például ott, hogy hazánkban a második vezető haláloknak az emésztő szervrendszeri betegségek számítanak. Ezek kialakulásában jelentős szerepe van a szeszfogyasztásnak. Konkrétan például a krónikus májbetegségek – elsősorban a májzsugor! – okozta halálozásban is erős növekedés érzékelhető az utóbbi évtizedekben: 100 ezer lakosra számítva 66 haláleset jut, ez pedig éppen hétszerese az uniós átlagnak. De az alkoholhoz közvetlenebbül köthető halálozások tekintetében egyébként is előkelő helyen állunk: itt a helyzet 70 százalékkal rosszabb nálunk, mint a franciáknál, akik szintén sokat isznak (annyit, mint mi). Bár ők legalább minőségi alkoholt fogyasztanak. Azért gondoljuk végig: míg Magyarországon lehet kapni olyan olcsó olasz, spanyol és francia (vagy annak tartott bort), aminek literje nem drágább, mint 3-400 forint, és szőlőt nyilván sosem látott, fordítva ez nemigen fordul elő. De elég bemenni egy-egy lassan elnéptelenedő kis falu kocsmájába – akár Debrecen környékén is –, s megnézni, mit isznak ott a népek. Sört? Ugyan már, legyint a kocsmáros, nem telik itt arra senkinek. S tölt a műanyag flakonból a három decis jaffás pohárba – valamit, amire azt mondja, bor.

Részeg sofőrök, ittas fiatalok

Az alkohol másképpen is ártalmas az egészségre. Hajdú-Bihar megyében évente több mint 100 balesetet okoznak a részeg sofőrök. Mindemellett pedig nem csupán a sör, a bor, a pálinka meg a whisky és társaik kerülnek pénzbe, hanem a nagyfogyasztók is. Most szilveszterkor például Debrecenben csaknem 150 esethez hívták a mentőket: minden harmadik riasztásra a túlzott alkoholfogyasztás miatt volt szükség. Ne legyen illúziónk: a kiszállásnak és a kezelésnek is vannak költségei. Arról nem beszélve, hogy néha a túlzott szeszfogyasztás közben elborul az agy, és végzetes események történnek: akár gyilkosság is.

A statisztikák abban a tekintetben is elég nyomasztóak, egyre fiatalabb korban válnak alkoholistává a debreceniek is. Míg három évvel ezelőtt 380 fiatalt kezeltek a drogambulancián ilyen problémával, addig ez a szám mára meghaladta 500-at. A páciensek többsége 20 és 24 év közötti férfi, viszont minden ötödik függő 15 és 19 év közötti nő. De nem kell ahhoz nagyon messzire menni, hogy gyakorlati tapasztalatokat is szerezzünk erről. Elég egy sétát tenni péntek és szombat éjszaka a debreceni belvárosban. Meglepően sok az olyan fiatal, akit ránézésre nem saccolnánk többnek, mint 15-17 évesnek. Nem egy közülük atomrészegnek tűnik. (A legfinomabb fogalmazással élve.) S hogy mit keresnek az éjszakában? Ezek a srácok meg lányok legfeljebb azt mondanák erre, hogy azokat a helyeket, ahol kiszolgálják őket akkor is, ha még nincsenek 18 évesek. Van ilyen hely? Van. Nem egy és nem kettő. Aztán hajnalban lehet látni a következményeket: felrugdosott kukák, törött üvegek, hányás- és vizeletfoltok. Az alkohol hatása természetesen nem csak a belvárosban fedezhető fel: ha kitör a nyár, a játszótereket és parkokat éjjelente kisebb-nagyobb társaságok lepik el, ott élik világukat a mászókák és akár tűzrakásra is alkalmasnak ítélt padok környezetében. Esznek, isznak, jókat röhögnek. (Jókedvükben persze a környékbeliek nem feltétlenül osztoznak.)

Mindenki másképp csinálja

Betegség az alkoholizmus? Szenvedély? Vagy társadalmi tünet? Sok mindent lehet rá mondani, de tény: nem árt felvenni vele a küzdelmet. Van rá recept, mások hogy csinálják, bár nem biztos, hogy az a módszer számunkra is üdvözítő lehet. A túlzott szeszfogyasztás visszaszorításának szándékával a brit kormány például olyan törvényt akar életbe léptetni, amely megemeli az alkoholos italok minimális árát. Egy 7 decis vodka ára így 8,66 fontról 10,45-re (3700 forint) ugrik – alapból. Az oroszok pedig – Gorbacsov után húsz évvel – ismét szesztilalommal próbálkoznak. Náluk nagyjából minden harmadik ember alkoholizmusban szenved, és évente félmillióan halnak ennek a következtében. A tiltás – mely a sörre is vonatkozik! – 23 órától másnap reggel nyolcig érvényes. Ám mint a hírekben olvastuk, az Ural menti Jekatyerinburg környékén a 66.ru hírportál munkatársai 100 kilométeres körzetben nem találtak olyan utcai árusító helyet (kioszkot), ahol ne lehetett volna sört kapni. Vagyis, úgy vannak ezzel az oroszok, mint a 18 éven aluli debreceniek: ha akarnak, tudnak venni…

Dehír - Szénási Miklós

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.