Az egyre inkább szaporodó dizájnerdrogok alapvetően alakíthatják át a fogyasztási szokásokat Európában. Miközben a cannabis- és a kokainfogyasztás stagnál a kontinensen, a gombaszámra szaporodó különböző pszichoaktív szerek elsősorban a fiatalok körében örvendenek egyre nagyobb népszerűségnek. Az európai kábítószerügyi központ (EMCDDA) drogfogyasztási trendekről szóló jelentését kedden vitatta meg szakértőkkel az állampolgári jogi szakbizottság.

Az EMCDDA felmérése szerint továbbra is a cannabis és a kokain számít a legkeresettebb drognak, de vannak arra utaló jelek, hogy az utóbbi népszerűsége csökken. Visszaesőben van a heroinfogyasztás is, ugyanakkor ez a drog követeli a legtöbb halálos áldozatot.

Becslések szerint az elmúlt évben a 15–64 év közötti európai felnőttek közül 23 millióan fogyasztottak cannabist, 4 millióan kokaint, 2 millióan Ecstasyt és amfetaminokat, 1,4 millióan pedig ópiátokat.

A cannabis- és a kokainfogyasztók aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

Feljövőben a dizájnerdrogok

A hagyományos kábítószerek mellett azonban egyre népszerűbbek a dizájnerdrogok. Ezek olyan pszichoaktív anyagok, amelyek összetételét a gyártók úgy változtatják meg, hogy azok ne számítsanak tiltott szernek, hatásukban viszont a hagyományos kábítószerekhez hasonlítsanak.

Ezek a szerek könnyen beszerezhetők az interneten, ahol sokszor álnéven árulják őket. Szakemberek szerint hetente kerül forgalomba egy-egy újfajta dizájnerdrog.

„A drogpiac dinamikus, innovatív és rendkívül alkalmazkodó, ezért célzott befektetésekkel kell kezelni a problémát” - hívta fel a figyelmet Wolfgang Götz, a EMCDDA igazgatója.

A prevenció fontosságát emelte ki Birgit Sippel (szocialista, német) is, aki szerint sokszor nem az új szabályok, hanem a már létező intézkedések hatékonyabb összehangolása vezethet eredményre.

Salvatora Iacolino (néppárti, olasz) szerint a kábítószerfüggőséggel más függőségekkel együtt, tágabb kontextusban kell  foglalkozni.

Információcsere, a kereslet és a kínálat visszaszorítása

Az EU drogstratégiájának egyik célja, hogy elejét vegye a drogfogyasztás további terjedésének. A jelenleg is futó, 2005‑2012-es program a kereslet és a kínálat visszaszorítására, a kockázatok pontos felmérésére és a tagállamok közti információcseréjére koncentrál.

Ez utóbbi az EMCDDA szerint különösen hatékonyan működik, a tagállamok gyorsan tájékoztatják egymást a felbukkanó új kábítószerekről.

A jelenleg készülő, 2013–2020-as stratégia az együttműködés mellett a kutatásra és a kereslet és kínálat visszaszorítására helyezi majd a hangsúlyt. Aggasztó viszont, hogy a gazdasági válság miatt több országban is kevesebb pénz jut prevenciós célokra.

Európai Parlament