Amikor úgy érezzük, változásra, változtatásra van szükség az életünkben, olyan problémával állunk szemben, amit egyedül már nem tudunk megoldani, idővel eljutunk oda, hogy beismerjük, segítséget kell kérnünk. Megszületik a döntés: felkeresünk egy pszichológust. A neheze azonban még csak ezután jön. Cikksorozatunk második része.

 

Az anyagiak után (mellyel többek között foglalkoztunk az első részben), az egyik legnehezebb tájékozódási pont a terápia típusának kiválasztása, mivel a pszichológia születése óta számos irányzat, iskola alakult ki. Ezek teljes körű megismeréséhez és megértéséhez még az egyetemek sem biztosítanak elegendő időt. A szakemberek több évig tartó módszerspecifikus képzések által sajátítják el őket, aminek alkalmazásához először saját élményen keresztül vezet az út, utána válhatnak a terápia művelőivé. Napjainkban több mint 200 pszichoterápiás módszer létezik, hazánkban az akkreditáltak a Magyar Pszichoterápiás Tanács honlapján találhatóak meg. Cikkünk a három nagy pszichológiai iskola (a pszichoanalízis, a behaviorizmus, a humanisztikus pszichológia) és az egyéb mélylélektani pszichoterápiák egy-egy típusából ad ízelítőt.

Pszichoanalízis 

A legtöbb ember fejében valószínűleg ez a hagyományos freudi beszédterápia él pszichoterápia címszó alatt.

A pszichoanalízis szerint viselkedésünket a tudatalatti gondolataink határozzák meg.

Az életünket nehezítő, zavaró cselekedeteinket úgy változtathatjuk meg, ha ezeket felszínre hozzuk. A terápia célja a múltban gyökerező megoldatlan konfliktusaink feltárása és ezáltal életvezetésünk javítása. A pszichoanalízist alkalmazó terapeuta az ülések kezdetétől fogva arra biztat minket, hogy mondjunk ki bármit, ami az eszünkbe jut. Fontos, hogy a terapeuta összefüggéseket, értelmezéseket keres a problémás kapcsolataink, gondolataink, érzéseink és velük kapcsolatos fantáziáink alapján. Az ülések gyakran kanapén fekve folynak, ezzel is elősegítve, hogy a terapeuta kimondott gondolatainkra adott esetleges reakciói ne befolyásolhassanak minket. Ebben a folyamatban általában heti egynél több ülésre van szükség, a hosszú terápiák akár 2 vagy több évig is eltarthatnak. Van az irányzatnak rövidebb változata is, ahol a kezdeti beavatkozás változást indít el, ami után nincs szükség a terapeuta jelenlétére. Ma viszonylag kevesen végeznek kizárólag pszichoanalízist, de a legtöbb terapeuta használja a különböző elemeit.

A pszichoanalízisből kialakuló egyéb terápiás formák: a pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia, pszichodinamikus terápia, pszichoanalitikus rövidterápia.

Személyközpontú terápia

A humanisztikus pszichológiai irányzat terápiás formája, amely születésétől fogva komoly kutatói munkával fonódott össze. A sokak által kedvelt módszer szerint akkor tudunk a legjobban fejlődni és növekedni, ha minél jobban elfogadjuk azt, akik vagyunk. A terapeuta az ehhez a folyamathoz szükséges feltételeket biztosítja számunkra. A módszerben a kliens irányítja a beszélgetést,

a terapeuta empatikus szerepet vállal és létrehozza azokat a körülményeket, amelyek a leginkább hozzásegítenek minket önmagunk könnyebb elfogadásához.

A rövid terápiák 10-50, a hosszúak 50-100 ülést foglalnak magukba, heti 1 vagy 2 alkalommal. A személyközpontú pszichoterápiáról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápia az 1960-as években alakult ki, hatékonysága és rövidsége miatt (a zavar súlyosságától függően 10-20 ülés foglal magába) komoly eredményeket érnek el vele a szakemberek. Elméleti keretének alapja, hogy viselkedésünket és érzelmi reakciónkat a világról alkotott szemléletünk és hiedelmeink határozzák meg. Egy kisebb kudarcnak például különböző jelentést tulajdoníthatunk alacsony és magas önértékelésünktől függően. Amikor valakinek pszichés megbetegedése alakul ki (pánikbetegség, depresszió stb.) az információfeldolgozás szenved zavart, így az események és történések az életükben félreértelmezett jelentést nyernek. Így például egy hipochondriás szorongásban szenvedő hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség jeleként fogjon fel. A terápia során főleg a jelenre és a jövőre fókuszálunk. Az üléseken

a kialakult negatív gondolkodási sémáink megváltoztatása és újfajta stratégiák kialakítása a cél.

Ennek első lépése, hogy felismerjük azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek és negatív érzelmeket eredményeznek. A depresszió és szorongás gyógyításában jelentős hatás érhető el a módszerrel, de a dühkitörések, pánikbetegség, hangulatingadozások, evészavarok, fóbiák, alvásproblémák, kapcsolati és serdülőkori problémák, illetve függőségek kezelésében is figyelemre méltó javulást tapasztalhatunk. A többi terápiától eltérően itt házi feladatot is kapunk, hogy maximálisan kiaknázzuk a terápián elsajátított készségeket. A kognitív viselkedésterápiáról ebben a korábbi cikkünkben tájékozódhattok bővebben.

A behaviorizmus elméleti keretében létrejött egyéb terápiás irányzatok: a viselkedésterápia (magatartásterápia) és az integratív pszichoterápia.

Szimbólumterápia

A szimbólumterápiát gyakran akkor veszünk igénybe, ha valamilyen pszichoszomatikus problémával küzdünk, vagyis azt próbáljuk meg kideríteni, hogy bizonyos testi tüneteink milyen lelki tényezők hatására jelenhettek meg. A szimbólumokhoz módosult tudatállapotokon keresztül vezet az út, amelyet általában valamilyen relaxációs technikával (hipnózis, meditáció, autogén relaxáció stb.) ér el a terapeuta. A kognitív terápián alkalmazott logikus gondolkodás helyett itt az érzelmek veszik át az irányítást, amelyek átdolgozhatóvá teszik a mentális probléma eredetét. Erről a terápiás irányzatról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Egyéb mélylélektani terápiák: a jungi analitikus pszichoterápia, az aktív analitikus pszichoterápia, a dinamikus rövid pszichoterápia, az individuálpszichológiai pszichoterápia.

Záró gondolatok

Kevés olyan terapeuta van, aki kizárólag egyfajta módszer szerint dolgozik. Általában több eszköz is a rendelkezésükre áll, és ezekből alakítanak ki egy saját, integrál szemléletű keretrendszert, amelyben szem előtt tartják a különböző szakmai kritériumokat, ám vegyítik is ezeket. A pszichoterapeuták bemutatkozásában szinte mindig fel van tüntetve, miben képződtek. A bemutatkozók továbbá a szakemberek ars poeticáját is tükrözik, amelyek alapján a hozzánk legközelebb állót válasszuk.

 

•••

Kifogástalan szakmai minőség, hiteles szakemberek, meghitt környezet és elfogadó légkör: a Mindset Terápiás & Tanácsadó Központban várunk Téged is, ha a fejlődés útjára lépnél! Személyes és online egyéni pszichológiai tanácsadás mellett pár- és családterápiával, valamint különböző csoportfoglalkozásokkal, workshopokkal is várunk Budapesten, immáron két helyszínen is! 

 

Riczdu Dalma 

Forrás: 

https://mindsetpszichologia.hu/2019/10/30/nem-tudsz-ajanlani-egy-jo-pszichologust-kisokos-pszichoterapiahoz-ii-resz/

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr4515286860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.