2018.02.27. 06:37
A molekulától a lélekig
Egyre többen küzdenek mentális zavarokkal, márpedig ma hazánkban ez bizonyul a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb okának
A Magyar Pszichiátriai Társaság januári debreceni kongresszusán közel ezerkétszázan vettek részt a világ minden tájáról. Hazánkból többek között képviseltette magát a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete, a Nyírő Gyula Kórház – OPAI "C" Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztálya és a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia is. Az esemény védnökségét Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vállalta.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy napjainkban a mentális zavarokkal küzdők száma soha nem látott módon emelkedik. A depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4 százalékkal nőtt, ma itthon ez a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka. Vagyis a mentális zavarok nemcsak növekvő egészségügyi terhet, de gazdasági időzített bombát is jelentenek, sőt a testi betegség és a mentális zavar együttes fennállása esetén megnő a halálozási ráta.
Az idei kongresszus központi témája a fejlődés volt, mert a mentális zavarok legalább hetven százaléka gyermek- és serdülőkorban kezdődik, még akkor is, ha a tünetek csak felnőttkorban jelennek meg. Ennek megfelelően előtérbe került az iskolai zaklatás, a drogprevenció és az autizmus témaköre is, de szó volt a tanulási nehézségekkel küzdő, a figyelemhiányos és a hiperaktív fiatalok nehézségeiről is.
A fejlődés más nézőpontból is fontos: a modern orvosi képalkotó eljárások és pszichológiai vizsgáló módszerek fejlődésének eredményeként, a jövőben sok tekintetben olyan egzakt diagnosztikus eszközökkel rendelkeznek majd a pszichiáterek, mint a társ-orvostudományok. Az orvosi szakmák együttműködése pedig azért is lényeges, hogy csökkenjen a pszichiátriai betegség stigmája.
Nagyon fontos, hogy az igazán súlyos akut betegek megfelelő kezelésére elég idő álljon rendelkezésre a pszichiátriai osztályokon – áll a Magyar Pszichiátriai Társaság közleményében, mivel az ilyenkor befektetett idő sokszorosan megtérül. A tapasztalat szerint csökkenti a későbbi kórházi felvételek számát, ezért a fővárosban és vidéken is fejleszteni kell a pszichiátrai fekvőbeteg-ellátást. Lényeges az úgynevezett közösségi megközelítés, amely a pácienst saját környezetében igyekszik kezelni, és egyenrangú figyelmet szentel pszichológiai támogatására, a tanulásra és készségfejlesztésre, illetve a betegek esélyegyenlőségére. Hazánkban egyedülálló lehetőség van ennek fejlesztésére, mert – más országokkal ellentétben – nálunk már régóta fennáll a pszichiátriai gondozók rendszere. Ezen intézmények finanszírozásának biztosítása is kulcskérdés, ami segíthet megoldani a pszichiátriai szakma súlyos orvos- és szakdolgozó-hiányát.
A kétségtelenül a szakma sikere, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon folyamatosan csökkent az öngyilkosságok száma. Míg 1980-ban még több mint négyezernyolcszázan, addig 2016-ban kétezernél kevesebben vetettek véget önkezükkel életüknek. Változatlanul kiemelt veszélyezetteknek számítanak a depresszióban szenvedők, ezért fontos a megelőzés, és az, hogy ők időben megfelelő segítséghez jussanak.
Pataki Sára - magyarhírlap
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek