A Dániában egy éve működő belövőszobák már 135 túladagolás esetében mentettek életet, Norvégiában pedig civil nyomásra egy kórház heroinfenntartó programot indít

 

Noha az ártalomcsökkentés már a megelőző EU Drogstratégiának (2005-2012) is szerves része volt, amin belül a tűcserét a WHO és az UNAIDS is kiemelt fontosságúnak ítélte, a belövőszobák és a heroinfenntartó kezelések megítélése még mindig nagyon ellentmondásos. Mindkét megközelítés alkalmazására születnek azonban újabb példák, melyek segítségével szélesebb körben is láthatóvá válik e programok hatékonysága.

 Drogfogyasztókat segítő jogászok több éves küzdelme és egy mobil belövőszoba működtetése után Dánia 2012. július 1-ével engedélyezte a fogyasztói szobák megnyitását. Az első belövőszoba a döntés után négy hónappal Koppenhágában nyílt meg, melyet két további fogyasztói szoba követett az ország egyéb részein, majd tavaly augusztusban egy újabb létesítmény nyílt a fővárosban. A koppenhágai belövőszobákban 1800 egyéni használó fordult meg mostanáig, akik többségükben heroint vagy kokaint használnak intravénásan. A szolgáltatás alacsonyküszöbű, nem kötik feltételekhez az igénybevételét, hiszen a fő szempont az, hogy a használók ne közterületen, hanem a belövőszobában, egészségügyi szakemberek felügyelete mellett fogyasszanak. Az intézményekben dolgozó ápolók naponta 800 szúrást asszisztálnak végig és probléma esetén azonnal közbelépnek. Ennek is köszönhető, hogy az egy év alatt történt 135 túladagolás közül egy sem végződött halállal. Az egyik belövőszoba vezetője ezt tartja a legnagyobb sikerüknek, hiszen két évvel ezelőtt rekordszámú, 285 halálos túladagolás történt Dániában. Másik eredményükként azt emeli ki, hogy a hozzájuk forduló droghasználók több mint ezer esetben léptek kapcsolatba a jóléti rendszerrel egészségügyi ellátásért és lakhatási segítségért. A tapasztalatok a rendőrség hozzáállását is kezdik átformálni. Egy helyettes rendőrfelügyelő elmondta: „korábban úgy véltük, hogy ezt a problémát a rendőrség egyedül meg tudja oldani. De ez nem működött. Meg kell értenünk, hogy a súlyosan függő droghasználók segítségre szorulnak. Kezelésre van szükségük, nem büntetésre.” Ennek nyomatékosítására a rendőrség kijelölt egy két négyzetmérföldes „szabad zónát”, ahol a kábítószert birtokló felnőtteket nem tartóztatják le. A kereskedelem persze itt sem megtűrt.

Szintén aktív változásoknak lehetünk szemtanúi Norvégiában, ahol idén márciusban már bevezették a heroin inhaláló szobákat, vagyis olyan létesítményeket, ahol ellenőrzött körülmények között lehet heroint szívni. Ez azonban csak részben jelentett megoldást Norvégia 10 ezres nagyságrendűre becsült intravénás heroinhasználói számára, akik az intenzívebb hatás és a hozzá szükséges kisebb dózis miatt nem szívesen állnak át az inhalálásra. A norvég kormány azon ritka politikai vezetések közé tartozik, mely aktív párbeszédet folytat droghasználó polgáraival. A már évek óta novemberben megrendezett Droghasználók Napján az aktív fogyasztókat a Parlamentbe invitálják, hogy előadhassák a szabályozással kapcsolatos meglátásaikat és javaslataikat. A norvég Emberséges Drogpolitikáért Egyesület (FHN) idei eseményről készített videóját lásd alább. 

Idén a megjelentek többsége a heroinfenntartó programok szükségességéről beszélt, amely a metadon terápiákra rosszul reagáló függőknek nyújthat segítséget. A beszélgetésbe online bekapcsolódott egy dán heroinfenntartó kezelésen résztvevő droghasználó, aki első kézből tudott információt nyújtani a program működéséről és az általa tapasztalt előnyeiről. Az eseményen emellett egy heroinfüggő fiatal mutathatta be rövidfilmjét, amit végignézve a kerekasztalon résztvevő egyik politikus elismerte, hogy az elmúlt 60 év drogügyi politikája valahol félresiklott és változtatásra szorul.



Azt még talán az aktivisták sem remélték, hogy vágyaik ilyen gyorsan pozitív visszhangra lelnek. A Bergen városban található Haukeland Egyetem Kórháza ugyanis a napokban bejelentette, hogy a heroinfüggők kemény magja számára heroinfenntartó programot fog létesíteni, hogy csökkentse a túladagolás és az egyéb egészségügyi szövődmények kialakulásának esélyét. Ola Jøsendal, a kórház addiktológiai osztályának igazgatója december 17-én jelentette be tervét a Bergen városi tanácsával szervezett találkozón és következő lépésként az egészségügyi miniszter engedélyét fogja kérni egy kísérleti heroinfenntartó program elindításához. Elképzelése szerint a kórház 2014 szeptemberében tudná megnyitni az injektáló szobáját a baleseti és sürgősségi osztály mellett, egy alacsony létszámú csoport számára, akiknél a szokásos kezelési formák nem bizonyultak hatékonynak. A helyszínválasztást az indokolja, hogy Norvégián belül Bergenben a leglátványosabb a heroinprobléma, ahol a fogyasztók egy parkban nyíltan szerzik be és használják a heroint. A városi tanács szeptemberben a park ideiglenesen bezáratását is kilátásba helyezte, ez azonban önmagában aligha oldja meg a drogfüggők problémáit. A heroinfenntartó program viszont jelentős változást hozhat mind a droghasználók, mind a lakosság számára.

Kardos Tamás
Drogriporter 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr945704143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása