KKB ülésén szó esett szigorításról, költségvetésről, dizájner drogokról és ártalomcsökkentésről

 

Idén először ülésezett szerdán a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB), a kormány drogügyi tanácsadó és döntéselőkészítő szerve. Számos izgalmas téma került napirendre. A nemzeti drogkoordinátor, Müller Éva főosztályvezető-helyettes rögtön bele is vágott a közepébe: ismertette a költségvetés helyzetét. A Drogriporter többször is megírta már, hogy az elmúlt hónapokban drasztikus csökkenést tapasztalhattak a megelőzéssel és ártalomcsökkentéssel foglalkozó civil szervezetek. Ezzel kapcsolatban a főosztályvezető-helyettes asszony kijelentette, hogy a tárca megpróbálja plussz forrásokhoz juttatni a nehéz helyzetbe jutott civileket, és azt ígérte, hogy hamarosan újabb pályázatokat fognak kiírni, kimondottan az alacsonyküszöbő szolgáltatásokra.

Az ülésen a kormány képviselői azt is bejelentették, hogy mégsem terjesztik az Országgyűlés elé márciusban az új drogstratégiáról szóló országgyűlési határozat-javaslatot, ugyanis egy olyan döntés született az igazásgügyi tárca részéről, hogy az összes nemzeti stratégiát azonos formátumban és kritériumok mentén kell elkészíteni. Például költség-hatékonysági elemzést is kell hozzá készíteni. Így a szöveget most átírják és után még egy soron egyeztetik a szakmai szervezetekkel, a pontos elfogadási idő pedig a bizonytalan jövőbe csúszik. Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda vezetője és a drogstratégiát kidolgozó munkacsoport vezetője sérelmezte a döntést, szerinte az új drogstratégia tervezete egy nagyon jó szakmai színvonalú anyag, és a további késlekedés miatt az ország évekre nemzeti drogstratégia nélkül marad (gyakorlatilag már most két éve nincs működő drogstratégia).

Az Ártalomcsökkentők Országos Közhasznú Egyesülete nevében Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai Programvezetője ismertette a bizottsággal a november 28-án Budapesten megrendezett III. Magyarországi Ártalomcsökkentő Konferencia munkacsoportjainak javaslatait. Az ártalomcsökkentésnek vannak krónikusan visszatérő, kormányokon átívelő problémái – ilyen például az alacsony lefedettség illetve a bizonytalan jogi háttér. Az utóbbi időben azonban olyan akut problémák jelentkeztek, amelyek megszűnéssel fenyegetnek számos programot. A javaslatok között szerepelt egy központi tű-depot létrehozása azért, hogy a hiányos eszközkészletű tűcsere programokat egy központi raktárból lehessen kiesegíteni. A kormány nyitottnak mutatkozott a javaslat elfogadására, Téglásy Kristóf főosztályvezető egyenesen arról beszélt, hogy szerinte az összes tűcsere programot egy központi intézménynek kellene injektorokkal ellátni – ezzel kapcsolatban viszont a szakemberek megjegyezték, hogy erre csakis úgy kerülhet sor, ha a szolgáltatók szabhatnák meg, milyen minőségű és mennyiségű eszközöket igényelnek. A tűk és fecskendők mellett pedig a tűcsere programoknak más költségei is vannak, tehát pusztán az eszközök biztosítása nem elegendő. Egy másik javaslat volt az anonim drogbevizsgálás rendszerének létrehozása, ehhez a kormány elvileg már biztosított többletforrásokat a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) számára, azonban az intézet humán erőforrás-hiánnyal küzd.

A bizottsági tagok tájékoztatót kaptak a dizájner drogokkal kapcsolatos szabályozásról, amelyet a kormány megpróbált minél gyorsabban átvinni a jogalkotáson: a 69 oldalas tervezet véleményezésére például mindössze egy napot adtak. Ezért a tárca képviselője elnézést kért, és megígérte, hogy írásban válaszolni fognak a TASZ véleményére. Az ülésen többen sérelmezték például, hogy az új szerek kockázatértékelésének elvégzésével az Addiktológiai Centrumot bízza meg a tervezet, amelynek ugyanakkor erre nincsen kapacitása.

A legnagyobb vitát természetesen a Büntető Törvénykönyv szigorítása váltotta ki. Az igazságügyi tárca részéről bemutatták a tervezett normaszöveget, majd a tagok lehetőséget kaptak a kommentekre – amelyek nagy többségében kritikusak voltak. A tárca nyitottnak mutatkozik arra, hogy bizonyos pontokon enyhítsen a túlzottan szigorú büntetési tételeken, magát a szigorítást azonban szükségesnek tartják. A civil képviselők szerint a szigorítás szakmailag nem indokolt, nem osztják a KIM azon álláspontját, hogy az elterelés nem látta el hatékonyan a feladatát, hiszen annak a feladata nem az elrettentés volt, hanem az, hogy a fogyasztók kriminalizációját enyhítse. Többen nehezményezték a függőséggel kapcsolatos speciális jogszabályok megszüntetétését is, hiszen a jelenlegi tervezet a drogfüggők bebörtönzéséhez vezethet.

Sárosi Péter

Forrás: drogriporter.hu 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr184232391

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.