Rengeteg alkoholista van Magyarországon, de csupán egy részük van tisztában a függőségével. Ha az alábbi jelek közül több is illik ránk, akkor érdemes átgondolnunk az alkoholhoz fűződő viszonyunkat!

Magyarországon is óriási problémát jelent az alkoholizmus: 800 ezer és egymillió között van a regisztrált szenvedélybetegek száma, a probléma azonban jóval több embert érinthet. Százezrek nyúlnak napi szinten a pohárhoz anélkül, hogy függőségükkel tisztában lennének: a funkcionális alkoholistának is hívott szenvedélybeteg-csoport tagjainak talán jól működő párkapcsolatuk, szerető családjuk, stabil egzisztenciájuk van, az ivás mégis meghatározza a mindennapjaikat. Ha az alábbi hét jelből több is igaz ránk, akkor nagy valószínűséggel mi is függők vagyunk.

Bármikor kaphatóak vagyunk az ivásra

Talán mindenkinek van olyan ismerőse, aki bármikor rávehető egy közös sörözésre, illetve a legtöbbször ő maga kezdeményezi a kocsmázásokat. Ezt az embert sokan a társaság közepének, összetartójának gondolják, de az is előfordulhat, hogy az állandó bulizás elsősorban az ivás miatt fontos a számára. Ha pedig a leírás alapján magunkra ismerünk, érdemes átgondolnunk, hogy ezeknek az estéknek kik is a főszereplői: az italok vagy a társaságunk?

Így lesznek alkoholisták a fiatalok

Míg egy magát rendszeresen ájultra ivó fiatalt közkedvelt bulihuligánnak tartanak, az alkoholproblémái miatt segítséget kérő emberre már megvetően sütik rá az alkoholista bélyeget. A tinédzser- és fiatal felnőttkor a határtalan bulizásról szól, a szenvedélybetegségre hajlamosak lába alól ekkor csúszhat ki először a talaj. Ha viszont a fiatal nem iszik, a társasági életből is kimarad. Cikkünkből kiderül: így termeljük ki napról napra az alkoholisták új generációit.

Mindennap iszunk

Nem szükséges minden este az asztal alá innunk magunkat ahhoz, hogy alkoholproblémáink legyenek. Ha hiányérzetünk van, mert este a megszokott sört vagy bort nem fogyasztottuk el, akkor valószínűleg gondunk van az itallal.

Nehéz abbahagyni az ivást

Az alkoholizmus vizsgálatakor az egyik leggyakoribb feltett kérdés: gyakran esik nehezünkre félbehagyni a megkezdett italozást? Ha a válasz igen, akkor ez még nem feltétlenül jelenti, hogy alkoholisták vagyunk, az itallal viszont mindenképpen egészségtelen a kapcsolatunk. Szintén árulkodó jel, ha az ivásra már reggel késztetést érzünk, illetve ha már több alkalommal is előfordult, hogy valamilyen kitűzött cél elérésében gátolt az alkohol.

Az alkoholistáknál az ivás egy idő után magányos tevékenység lesz
Az alkoholistáknál az ivás egy idő után magányos tevékenység lesz
 

Olyan helyen dolgozunk, ahol természetes az ivás

Ha munkahelyünkön mindennapos az alkoholfogyasztás - például egy bárban -, akkor a kísértés még nagyobb lehet. Ilyen környezetben nem feltűnő az italozás, és a norma gyakran azt is magával ránthatja, akinek korábban látszólag semmi problémája nem volt az ivással.

Arról viccelődünk, hogy alkoholisták vagyunk

Mindenkinek jöhet olyan időszak az életében, amikor valami miatt többször nyúl a pohár után. Ilyenkor társaságunk viccelődhet az ivási szokásainkkal, sőt akár mi magunk is. Ha azonban túl sok ilyen "vicces" történetünk kezd összegyűlni, akkor érdemes átgondolni az iváshoz fűződő viszonyunkat. A viccekkel ugyanis sok funkcionális alkoholista csak elbagatellizálja a problémáját, ami távolabb viszi a beismeréstől és attól, hogy segítséget kérhessen.

Kapcsolataink is megszenvedik

A rendszeres ivásra nemcsak szervezetünk, hanem a családunkkal és ismerőseinkkel való kapcsolatunk is rámehet. Ha egy társaságban mindenki az első italát kortyolgatja, mi pedig már alig állunk a lábunkon, akkor ez tönkreteheti az este hangulatát. Az alkohol miatt pedig az egyén teljesen megbízhatatlanná válik, elfelejti a megbeszélt találkozókat és kitűzött feladatokat. A legtöbb alkoholista arról számolt be, hogy az italozás egy idő után magányos tevékenységgé vált, és már ő maga is elzárkózott a környezetétől. Úgy pedig nehéz kigyógyulni egy szenvedélybetegségből, hogy nincsenek támogató barátok. 

Aggódni kezdenek miattad

Ha életmódunk, viselkedésünk, vagy már egyenesen az alkoholfogyasztásunk miatti aggodalmát fejezi ki a környezetünk, akkor valószínűleg érdemes hallgatni a szavaikra. A szenvedélybeteg a legtöbb esetben nem képes reálisan megítélni az állapotát, maga előtt is mentegetőzik minden pohár ital után. Ha nem érezzük is úgy, hogy az ital irányítana minket, nem biztos, hogy igazunk van. 

Forrás: Men's Health / Házipatika

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr1513875164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.