Susan Forward szerint szüleink mentális és emocionális magvakat ültetnek el bennünk, melyek velünk együtt fejlődnek. Egyes családokban ezek a szeretet, a kölcsönös elfogadás és a függetlenség magvai. Sok más családban azonban a félelemé, a szégyené, a bűntudaté, a keserűségé és a kényszeré. Ha te a második csoportba tartozol, cikksorozatunk, valamint a Mérgező szülők című könyv neked szól! Gerhát Réka pszichológus írása.

 

Sok embernek okoz nehézséget a szüleivel való kapcsolata, de ez még nem jelenti azt, hogy a szülők érzelmileg destruktívak. Sokan bizonytalanok: vajon tényleg rosszul bántak-e velük, vagy ők „túl érzékenyek”?! Alapvetően nehéz bevallanunk az igazságot azzal kapcsolatban, hogy mennyi sérülést is okoztak valójában a szüleink.

Négy részes cikksorozatunk első részében tisztázzuk a mérgező szülők fogalmát, feltárjuk a destruktív családi rendszerek dinamikáját, valamint segítünk megvizsgálnod szüleiddel való kapcsolatodat.

 

Kiket nevezünk mérgező szülőknek?

Egy szülő sem tökéletes, azonban fontos látnunk, hogy ez nem is lehet elvárás, hiszen a szülők is emberek. Donald Woods Winnicott brit pszichoanalitikus úgy fogalmazott, hogy a csecsemőknek, kisgyermekeknek „elég jó” anyai gondoskodásra és egy „elég jó” környezet biztosítására (itt nagy szerepet kap az apa) van szükségük az egészséges érési folyamatokhoz. Az elég jó szülő legfőbb ismérve, hogy aktívan képes alkalmazkodni gyermeke szükségleteihez, ezáltal megfelelő támaszt nyújthat a kicsi fejlődéséhez, explorációjához (Avis, Pauw és Van Der Spuy, 2009).

A gyerekek fel tudják dolgozni az alkalmankénti dühöt, ha alapvetően sok szeretetben és megértésben részesülnek. Sérüléseket azok a szülők okoznak, akiknek

túlnyomórészt a negatív megnyilvánulásaik vannak jelen a gyermek életében.

Susan Forward (2014) a cikk alapját képező könyvében ezeket a szülőket a mérgező jelzővel illeti. Az általuk okozott érzelmi károsodás ugyanis a méreghez hasonlóan terjed szét a gyermekben, s az idő előrehaladtával (a felnőtté válással) az elszenvedett sérelmekből táplálkozó fájdalom egyre csak fokozódik.

 

Mit tesznek gyermekükkel a mérgező szülők, és van-e ellenszer?

A méreg hosszú távú hatása, hogy olyan gondolatokat generál, mint a „nem bízhatok meg senkiben”, a „nem vagyok méltó a szeretetre” vagy az „úgysem viszem semmire”. Az ilyen típusú képzeteket pedig a destruktív szülők által leggyakrabban alkalmazott módszerek táplálják. Ezek a tagadás, a projekció, a titkolózás, a szabotázs, valamint a háromszögalkotás.

A mérgező szülők által leggyakrabban alkalmazott merev módszerek.
A mérgező szülők által leggyakrabban alkalmazott merev módszerek.

 

A mérgező szülők felnőtt gyermekeiben közös, hogy meglehetősen hasonló tünetektől szenvednek: sérült önértékeléstől és bűntudattól (tudatosan vagy tudattalanul önmagukat hibáztatják azért, mert a szüleik bántották őket), valamint az alkalmatlanság marcangoló érzésétől. Ezek pedig az önutálat és a destruktív viselkedésformák előidézői. Azonban van ellenszer!

Noha az előállítása meglehetősen időigényes, fáradságos és komplex folyamat, de kitartó és tudatos munkával minden ember képes átírni a sorskönyvét mely Eric Berne (2016) szerint a kora gyermekkorban „megírt” és magunkkal hurcolt terv arról, hogy hogyan fogunk élni és meghalni.

Csak akkor leszünk képesek a szabad választásra, ha világosan látunk!

Az ellenszer első összetevőjeként azt szükséges megvizsgálnunk, hogy vajon milyen mértékben formálta érzéseinket, gondolkodásunkat, életmódunkat az a családi rendszer, melyben éltünk.

 

A patológiás családok rendszerének triásza: a hiedelmek, a szabályok és az engedelmesség

Gyermekkorunkban a családi rendszer képezi a teljes valóságot: ebben a rendszerben elsajátított világképünk alapján döntünk arról, kik vagyunk, és milyen kapcsolatot alakítunk ki másokkal.

A patogén család jellemzői.

 

Ám míg az egészséges rendszer önállóságra, egyéniségre, személyes felelősségvállalásra bátorítva ösztönzi a kompetencia és az önbecsülés érzésének kifejlődését, addig az egészségtelen elfojtja az egyéni megnyilvánulásokat.

 

Mérgező hiedelmek

A családi hiedelmek határozzák meg morális értékeinket, kapcsolatainkat, szexualitásunkat, pályaválasztásunkat, nevelési stílusunkat és a pénzhez való viszonyunkat is.

A megfelelően érett és gondoskodó szülők hiedelmei például, hogy „a gyerekek érezzék azt, hogy szabad hibázniuk” vagy „helytelen szándékosan fájdalmat okozni a gyereknek”. Ezzel szemben a mérgező szülőket olyan hiedelmek vezérlik, mint „a gyereknek minden körülmények között tisztelnie kell a szüleit”, illetve

„csak kétféleképp lehet csinálni a dolgokat: úgy, ahogy én gondolom vagy rosszul”.

A gyermekek sajnos nem képesek megkülönböztetni a tényleges és a mérgező szüleik által eltorzított valóságot, így felnőttként gyakran kritikátlanul hordozzák magukkal a hiedelmekkel megpakolt csomagjaikat. A legnehezebb feladat a kimondatlan hiedelmektől való megválás, melyek létezéséről nincs tudomásunk. Olyan dolgokban fejeződnek ki, ahogy a szüleink egymással vagy velünk bántak.

 

Szabályok börtöne: „Az életet ki kell bírni, nem pedig élvezni!”

A szülői hiedelmekből szülői szabályok keletkeznek, melyeknek (még ha nevetségesnek tűnnek is) a mérgező szülők legtöbb felnőtt gyermeke engedelmeskedik.

  

A mérgező hiedelmekből keletkező destruktív szabályok.
    
 
 
 
 
 
 
 
 
,
  
A mérgező hiedelmekből keletkező destruktív szabályok. 
     

Vak engedelmesség, a rendszer mozgatórugója

Követjük a családi szabályokat, mert ha megszegjük őket, árulóvá válunk. A vak engedelmesség életünk korai szakaszában kialakítja viselkedési sémáinkat, és megakadályozza, hogy kiszabaduljunk belőlük. Gyakran óriási a szakadék a szülők elvárásai, valamint a vágyaink között. Sajnos a tudattalan kényszer, hogy engedelmeskedjünk, sokszor fölülkerekedik. Senki nem úgy indul neki, hogy márpedig most rossz kapcsolatot fog létesíteni, ez azonban a mérgező szülők felnőtt gyermekeivel általában újra és újra megtörténik.

 

„Toxikológiai” vizsgálat

Az alábbi kérdőívvel segítünk megvizsgálni szüleiddel való kapcsolatod, valamint annak hatásait:

Gyermekkori kapcsolatFelnőttkori kapcsolatFelnőttkori élet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a kérdések csak egyharmadára is „Igen”-nel feleltél, a cikksorozat további részei, valamint Susan Forward Mérgező szülők című műve rengeteget segíthet neked!

A második részt, melynek címe Mérgező szülők – az alkalmatlanságtól a tökéletes szülő mítoszáig, itt olvashatod »

A harmadik részt, melynek címe Mérgező szülők – a rivalizálás, a maximalizmus, a szenvedélybetegség és a végső árulás, itt olvashatod »

Az utolsó részt, melynek címe Mérgező szülők – hogyan nyerjük vissza életünket?!, itt olvashatod » 

 

Felhasznált irodalom:

Avis, P., Pauw, A., Van Der Spuy, I. (2009): Psychological Perspectives. Pearson Education South Africa, Cape Town.

Berne, E. (2016): Sorskönyv. Háttér Kiadó, Budapest.

Forward, S. (2014): Mérgező szülők. Háttér Kiadó, Budapest.

mindset

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr1012870298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.