Világszerte 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül leszokniuk a dohányzásról. Minden év novemberének harmadik csütörtökén van a Ne gyújts rá! világnap. 

 

Ebből az alkalomból, arra szólítják fel a dohányzás rabjait, hogy legalább erre a napra  függesszék fel káros szenvedélyüket. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azt szeretné elérni, ha ez a füstmentes időszak egy életen át tartana. .

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nyilvántartott adatok szerint a dohányzás több embert öl meg, mint az alkohol, a különböző balesetek, a kokain és az AIDS együttvéve.

Magyarországon évtizedek óta kiemelkedően magas az egy főre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évektől, az átlagot tekintve, még ma is a világ vezető dohányfogyasztói közé tartozunk. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál.

Felmérések szerint a  dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, valamint a koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka írható a füstölgés számlájára.

Ez azt jelenti, hogy évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor közel 2500azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg.

A dohányosok nagy többsége 18 éves kor előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. A 13 évesek között már 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12-14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a szülő korban lévő, 18-30 éves nőknek pedig a  42 százaléka.

Sajnálatos módon a kismamák körében is egyre többen dohányoznak, nem számolva a korai és késői következményekkel. Már az is sokat jelentene a magzat és az anyuka egészsége szempontjából, ha a terhesség ideje alatt hagynának fel a cigarettázással. 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azok körében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig a szívinfarktus kialakulásához vezethet. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat - hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna.
20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre és már egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata. 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 füstmentes hónap után a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva 25%-kal csökken a heveny szívizom elhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetében. Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek- fejezte be gondolatait az elnök.

A dohányzás korlátozását nem csak a Magyar Kardiológusok Társasága, hanem az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben is támogatják dohányzók és nem dohányzók egyaránt. A nemdohányzók többségének, több mint 60 százaléka egyetért azzal, hogy a szórakozóhelyeken,  kocsmákban, játszótereken tilos a dohányzás, ugyanakkor ezt a lépést még a dohányosok közel 25 százaléka is támogatja. Az éttermekre, játszóterekre, közlekedési eszközökre, buszmegállókra, gyalogosok által használt aluljárókra, és munkahelyekre vonatkozó tilalmat a nemdohányzók 80%-a, ugyanakkor a dohányosok fele is  támogatja. Ebből is látszik, hogy az utóbbi időben az emberek jobban oda figyelnek saját és mások egészségére. Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor véleménye szerint, ha mindenki betartaná az életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor nagymértékben csökkenteni lehetne a perifériás érbetegségek és a szívinfarktusok számat.

Egy biztos, mindenkinek, dohányzóknak és nem dohányzóknak egyaránt, közösen kell fellépniük, s  mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek. Érdemes fontolóra venni, hogy ne csak ezen a napon, hanem egész évben tartson a füstmentes időszak, hiszen minden egyes slukknak egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás a XXI. században is tovább fogja szedni áldozatait.

A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re tehető, amikor is  Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és abból a  pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet meghallgatásra talált, így 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) is csatlakozott a kezdeményezéshez. Sikerült közel egymillió embert meggyőzniük, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes  nappá nyilvánították.

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr2612370823

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása