Legkésőbb 2023-ig megszüntetné a kormány az átmeneti szociális intézményi ellátási formákat, csupán az egy-egy éjszakára szállást adó éjjeli menedékhelyet és a hajléktalanok átmeneti otthonait tartja fenn továbbra is – ez áll a lapunk által megismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett előterjesztésben, amely több lényeges ponton írná át a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvényt. A hajléktalanotthonokon kívül átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek számít az időskorúak, a fogyatékossággal élők gondozóháza, a pszichiátriai, valamint a szenvedélybetegek átmeneti otthona. A szociális törvény tervezett módosításának indoklása szerint hosszú távú cél volt, hogy az átmeneti szolgáltatási formákat vezessék ki a szociális ellátások rendszeréből. A szaktárca szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek már nem tudják betölteni az eredeti céljukat, az ott elhelyezett embereknek valójában nemcsak 1-2 évre, hanem tartósan fennáll a gondozás iránti szükséglete. Az érintettek most sem azért kerülnek ilyen intézményekbe, mert csak rövid idejű ellátásra van szükségük, hanem azért, mert a tartós bentlakást nyújtó ellátásokra hosszabb a várólista, és amíg várakoznak, átmeneti ellátást kapnak. 

Az Emmi azonban úgy látja, ez nem felel meg az igényeknek. Leszögezik: amennyiben az ellátott valóban csak átmeneti időre igényel ellátást, akkor lehetőség lesz a tartós bentlakás keretein belül is határozott idejű megállapodást kötni a gondozásra.

Több férőhely kell

Ahhoz azonban, hogy a jövőben ne legyen várólista, jelentős férőhelybővítésre van szükség, illetve a jelenleg átmeneti ellátást nyújtó otthonokat tartós gondozást nyújtó intézményekké kell alakítani. Azt a szaktárca is elismeri, hogy a tartós bentlakást nyújtó intézményekben szigorúbb személyi előírások vonatkoznak a dolgozókra, mint az átmenetiekben, így ez humánerőforrás-fejlesztést igényel. Az átalakításra már a jövő évi költségvetésben is pluszforrást különítenek el, ugyanis az átmeneti ellátás után jelenleg kevesebb támogatás jár, mint a tartós után.

A hajléktalanok átmeneti otthonai nem szűnnek meg, de esetükben az intézményi ellátás mellett bevezetik a külső férőhelyeken, bérlakásokban, albérletben történő gondozást is, és ugyanez történik majd a családok átmeneti otthonaiban is, ahol többnyire gyermekeiket egyedül nevelő, sokszor brutális férjük elől menekülő anyák élnek. Az Emmi szerint a családok átmeneti otthonában élők részére azért kell ösztönözni a külső férőhelyek megszervezését, hogy a családoknak tartósan sikerüljön talpra állniuk, és ne szoruljanak újra és újra ellátásra. Mint írják, az átmenti ellátásban részt vevő családok gyakran olyan komplex problémákkal küzdenek, hogy tartós eredményt, a visszakerülés esélyének csökkentését csak az garantálná, ha a teljesen önálló lakhatást még megelőzné az a támogatás, amelyet külső férőhelyen nyújt a szolgáltató. Az itt élők lakhatási támogatást kapnának, illetve segítséget a munkataláláshoz. A családok hosszabb ideig jutnának segítséghez, hiszen az eddigi másfél év intézményi ellátás helyett összesen akár három évig is igénybe vehetik majd az ellátást és lakhatási támogatást.

Nem lesz kapacitásbővülés?

– Önmagában nagyon jó, hogy hosszabb idő jut majd a rászoruló családok gondozására, ahogy az is üdvözlendő, hogy az intézményi ellátás után lehetőség lesz bérlakásban segíteni a családot. Problémát jelent azonban, hogy a külső férőhelyeket csak a jelenleg meglévő intézményi férőhelyek terhére hozhatjuk létre, vagyis nem jelent majd kapacitásbővítést a lakhatási támogatás. Ugyanannyi családot láthatunk majd el, mint eddig, pedig az otthonokban több hónaposak a várólisták – mondta a Magyar Nemzetnek a tervezet kapcsán Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: a segítséget kérő családok egyre mélyebből jönnek, olyan környezetből, ahol szabályok és normák nélkül élnek, ezért ezek nemcsak a lakhatásban, de gyermekeik gondozásában, ellátásában és nevelésében is komoly segítségre szorulnak, és félő, hogy három év után sem lesz esélyük bérlakást fizetni.

A hajléktalanoknál akkor jöhet szóba az intézményi ellátás helyett a lakhatási támogatás, ha az érintettnek nincs szüksége olyan szintű szociális segítségre, mint amilyet egy átmeneti szállás nyújt, ám önerejéből piaci típusú lakhatást nem képes megfizetni. 

Szálláshelyet kell adnia az önkormányzatoknak

Fontos változás lesz még, hogy a jövőben extrém időjárási körülmények esetén akkor is elszállíthatják majd az utcáról a hajléktalanokat, ha ők maguk nem járulnak hozzá. A szakemberek telenként sokszor azért nem tudják megakadályozni a kihűléses haláleseteket, mert a fedél nélkül élők nem hajlandók bemenni a szállásra, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint pedig nem kötelezhetők erre. A tervezett módosítás szerint azonban a jövőben a rászoruló személyek, így különösen a kiskorúak, a várandós anyák, a nyugdíjkorhatárt betöltött, krónikus beteg vagy önmaguk ellátására nem képes személyek, valamint a hajléktalanok részére –10 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet, illetve 27 fok feletti napi középhőmérséklet, továbbá második szintű meteorológiai veszélyjelzés időtartama alatt – a települési önkormányzatnak az érintett hozzájárulása nélkül is gondoskodnia kell szálláshelyről. 

Farkas Melinda - mno