Minden negyedik-ötödik emberről elmondható, hogy az élete bizonyos szakaszában pszichoszociális segítségre szorul. A mentális zavarok közül a leggyakoribb a szorongás (pl. fóbiák, pánikbetegség), a depresszió, de ide tartozik az álmatlanság, a pszichoszomatikus betegségek, az alkohol- vagy drogfüggőség, a hiperaktivitás és a koncentrációs zavarok is. A Rehab Critical Mass mozgalom – melynek célja a fogyatékossággal élők életminőségének javítása – ősszel „MentálRehab” programsorozattal készül. Ezzel szeretné ráirányítani a figyelmet a lelki egészség megőrzésének fontosságára, és segíteni a pszichiátriai betegségekkel kapcsolatos tabuk és előítéletek felszámolását.

A két Rehab Critical Mass felvonulás után, ami elsősorban a fogyatékossággal élő emberek és családjuk problémáit és jogait helyezte előtérbe, most egy még “láthatatlanabb” problémára irányítanánk a figyelmet, egy újabb eseménysorozattal. Hazánkban már 1994 óta ünneplik a Lelki Egészség Világnapját, amelynek célja a figyelemfelkeltés, a lelki egészség középpontba állítása és a pszichiátriai problémákkal élő emberekhez kapcsolódó előítéletek elleni harc. Azok az emberek, akik lelki betegségben szenvednek, ugyanolyan emberi méltósággal rendelkeznek, mint bárki más: őket is megilleti a jogegyenlőség.  A magyarországi helyzetre sajnos jellemző, hogy hiába tartoznak a mentális betegségek egy 2013-as ENSZ egyezmény óta a fogyatékosság fogalomkörébe, nálunk ezt mind a mai napig összekeverik az értelmi akadályozottsággal.

Pedig a magyar társadalom jelentős része érintett a lelki egészséggel összefüggő kérdésekben, hiszen a kétgenerációs családmodellt alapul véve kijelenthető, hogy minden magyar családban előfordul mentális betegség. Egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérés szerint az európai lakosság körében közel minden negyedik ember küzd valamilyen mentális zavarral. Ezért a szakemberek szerint a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívását a mentális problémák kezelése jelenti majd kontinensünkön.

A fogyatékosság hosszan tartó fizikai, értelmi, érzékszervi vagy pszichoszociális károsodás, az utóbbi esetben azok a készségeink működnek másképp, amelyek a kapcsolatainkat, az emberekhez és magunkhoz való viszonyunkat határozzák meg. Ezek a “károsodások”, számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatják azt, hogy teljes, hatékony és másokkal egyenlő szerepet vállaljunk a társadalomban. A pszichés problémákkal élőknek naponta meg kell küzdeniük az előítéletekkel, amelyek a gyakori élethelyzeti nehézségek és a mentális tünetek mellett további terheket jelentenek számukra. Az előítéletek megnehezítik számukra a kilábalást, sokszor titkolózniuk, bujkálniuk kell. Nagy teher számukra a megszégyenüléstől való félelem, a stigmatizáció.

Nem könnyű ennek a témának hangot adni mai világunkban, többek között azért sem, mert maguk az érintettek sem szívesen állnak, a fentiek miatt, a nyilvánosság elé. Első lépésben épp ezért a még nyitott, érdeklődő fiatalokat céloztuk meg:  érzékenyítő és tabudöntögető programokat tartunk  középiskolások számára. A diákok és pedagógusaik a foglalkozások során érintettekkel és szakemberekkel egyaránt találkozhatnak, és beszélgethetnek a náluk diagnosztizált betegségekről, tapasztalataikról, a felépülés folyamatának sajátosságairól. Azt szeretnénk megmutatni a fiataloknak, hogy az érzésekről – még ha azok olykor furcsák, nyugtalanítóak vagy ijesztőek is -, jó beszélni, mert az már egy nagyon fontos lépés. De fő szempont az empátia felkeltése a pszichés problémákkal élő emberekkel kapcsolatban.

A jelenlegi, “MentálRehab” névre keresztelt kampányunkat az Ébredések Alapítvánnyal közösen szervezzük, amely nemcsak befogadta a rendezvényt, hanem dr. Harangozó Judit vezetésével kitűnő szakmai munkával is támogatta. 

Elsősorban párbeszédet szeretnénk kezdeményezni a lelki egészség legkülönfélébb témaköreiben, hogy segítsük az önkifejezés kultúrájának megteremtését. Az lenne a célunk, hogy mások problémáinak megértése és elfogadása révén ráirányítsuk a figyelmet az önismeret és az önelfogadás fontosságára. Az önkifejezés és az értő meghallgatás segíti a lelki egészséget. Az érintettekhez is szólunk, hiszen miközben a társadalmi előítéletek miatt nehéz kitörniük, ma még nagyon elterjedt a medikalizáció, és sokszor nem is tudják, hogy van segítség. Az ő vészjelzéseiket is szeretnénk felerősíteni, tudatosítva minél többekben, hogy ezek az emberek is fontosak, az érintetteket pedig arra bátorítani, hogy merjenek előlépni a problémáikkal, és nem hagyjuk őket egyedül.

Bár eddig főleg a problémákról szóltunk, de vannak szép történeteink is. A pszichoszociális fogyatékossággal élők közt például számos zseniális alkotó és tudós is van. Idén hunyt el John Nash, a mentális betegségéből felépült, Nobel-, Neumann- és Abel-díjas zseniális matematikus, akiről a Lelki Egészség Világnapján is megemlékezünk. Ő nem csupán a tudomány területén alkotott nagyot, de különleges tudással rendelkezett a szkizofréniából való felépülés folyamatának sajátosságaira vonatkozólag is, és ezt a tudását nem félt a világ elé tárni.

De persze elsősorban azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy közös felelősségünk, milyen helyet biztosítunk a közösségeinkben, a társadalmunkban a mentális betegségekkel élőknek, akár zseniális tudósok, akár nem. Az ő jog- és esélyegyenlőségük épp olyan fontos kell, hogy legyen, mint a többi polgáré; és a prevencióra, a felépülésre, de az érzékenyítésre, az előítéletek elleni küzdelemre fordított energiák is jobban működő, egészségesebb társadalmat építhetnek mindnyájunknak.

A holnapi rendezvény részeként bemutatjuk azokat az egyperces filmeket, amelyeket fiatalok készítettek, arra a kérdésre válaszolva, hol a helye az ő életükben a lelki egészség megőrzésének. A beérkezett legjobb alkotásokra slammerek, kortárs művészek reflektálnak majd. Reményeink szerint  izgalmas beszélgetésekre kerül sor, pl. John Nash életének különböző értelmezéseiről, vagy egy új szemléletről, a hanghalló mozgalomról. De az érdeklődök találkozhatnak pszichiáterrel,  lesz stresszkezelés, segítő beszélgetések, önismereti tesztek, pszichózis szimulátor,  slam poetry workshop és közösségi lecsó is.

Mi hiszünk abban, hogy minden ember a képességeihez mérten válhat hasznos tagjává a társadalomnak. Ehhez ma Magyarországon szükség lenne arra, hogy az inkluzivitás, a befogadó és elfogadó szemlélet alapérték legyen; ehhez pedig elengedhetetlen az esélyegyenlőség erősítése, a témát körülölelő tabuk feloldása. Október 9-e less tehát az első állomása a lelki egészség kampányunknak, amelyet többek között Feldmár András, Vekerdy Tamás, és mint talán már kiderült, több slammer is támogat… tél végére pedig egy nagy, közéleti, igazi tabudöntő eseményt tervezünk.

Altbäcker Zsuzsanna 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr657953800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.