Ha belátod, hogy alkoholista vagy - kegyelmet kapsz. Az marad talpon, aki többféle segítséget is igénybe vesz... 

 

Szorongott, pánikrohamai voltak. Nem akart gyógyszereket szedni - inkább legurított egy-két sört. Az utóbbi időben néha rövidet is ivott, s mire hazaért, meglátszott rajta. Két hete egy kortyot se iszik - vallja be Mesi. Megtapsolják, kap egy bilétát, amelyen 24 óra áll. Az alkoholisták ugyanis így számolnak: ma nem iszom. Az Anonim Alkoholisták gyűlésére Mesi először jött el.

Sokfelől, sokféle ember van itt. Akad, aki vidékről utazott a fővárosba, hogy részt vehessen a gyűlésen. Egymást támogatják, erősítik, mivel csak egy alkoholista tudhatja, mit érez a másik, ha nem iszik. Mielőtt megszólalnak, keresztnevükön mutatkoznak be, és hozzáteszik: alkoholista. Mindenkit meghallgatnak, aki beszélni akar magáról, ám kérdezni nem szabad. Még az újságírónak se. 

 

Nők: Kegyelemben részesültünk

 

Erzsébet: Csodálatos gyermekkorom, harmonikus házasságom volt. Három gyermekünk született. Az 1990-es években kezdődött családi tragédiák után nem találtam vigaszt, ekkor szegődött mellém az alkohol: függővé váltam. Nehéz volt elfogadnom, beismernem. Utáltam magam, elvonási tüneteim voltak. Eluralta a gondolataimat: mikor jutok megint alkoholhoz?

Kollégáim velem együtt élték át a családi tragédiákat. Főnökasszonyomnak sokat köszönhetek: javasolta, hogy kérjek segítséget. 2007. január 16-ika  óta nem fogyasztok alkoholt. Ha elfogadod, hogy alkoholista vagy, megtörténik a csoda: kegyelmet kapsz -, így szoktuk mondani. Az Anonim Alkoholisták 12 lépése egy személyiségfejlesztő program. Ha kiveszed belőle az alkohol szót,  helyettesítheted azzal, amivel gondod van az életben  Amióta nem iszom, másképp látom a világot, az embereket és az életet. Felkeresünk kórházakban szenvedő alkoholistákat, hívjuk őket a közösségünkbe.

Liza: Nyugdíjazásom után csúsztam az alkoholizmusba. Nem vettem észre, hogy függő lettem, méghozzá zugivó. Családi nyomásra kértem segítséget. Itt szembesültem azzal, hogy nem ihatok többet, mert ha megiszom az első poharat, követi a többi. Lassan értettem meg a tehetetlenségemet: nem tudom az életemet irányítani, mert az alkohol irányít engem. Jól döntöttem, más életminőséget élek. Már nem vagyok megfelelni vágyó, sértődős -, arra nagyon lehet ám inni! Szolgálatot is vállalok: átadom, amit kaptam, ezzel a saját józanodásomat is segítem. Milyen csodák történtek velem? Van egy felső erő, aki segít. Kegyelmet kaptam, hogy nem kell innom. Munkámból adódóan régen pszichológiai könyveket is olvastam. Mindig azt kutattam, más miért ilyen. Pedig az a fontos, hogy én miért vagyok ilyen...

Piroska: Kilenc éve járok ide, és azért morgolódom, hogy miért csak ilyen öregen kerültem a közösségbe. Ebben a társaságban az a jó, hogy mindenki tudja, miről beszélünk. Az alkoholizmusról csak egy alkoholista tud beszélni -, ahogy a szülésről is csak az, aki már szült.

 

Férfiak: A mélypontról felépülni

 

Mesvin: Olyan országból jöttem, ahol az alkoholizmus nagy átok. Ha a lényeget akarnám összefoglalni: amióta idejárok, megtanultam a magammal szembeni őszinteséget, visszatért az önbizalmam, megváltozott az életem. Nem mondom, hogy nincsenek bolond napjaim, de tudok bocsánatot kérni, és visszaterelem magam a helyes útra.

István: Gyerekkoromban, gyávaságból kezdtem inni. Bevált, mert bátor lettem. Felmentésem: a külvilág szemét, én így védekezem. Enyhült a szomjúságom. És megváltozott a világ is: senki se bánt, egyre jobban tudok létezni. A száraz részeg időszakok néha elragadnak, de tudok rajta változtatni.

Ákos: Harminc éves, aktív alkoholista időszakon vagyok túl. Azt hittem, senki se látja, pedig mindenki tudta rólam. Kapcsolatot nem mertem kezdeményezni, zenei karrierem tönkrement. Többféle módon próbáltam leállni - ideig-óráig sikerült. Belgyógyászatilag, lelkileg padlóra kerültem. Lemondtak rólam az orvosok, szüleim a sírhelyemet is megvették. Csakhogy nem kívánok belefeküdni! A mélypontról sikerült magamat felépíteni.

Egy kisvárosi terápia segített. Korábban nem ismertem ezt a közösséget. Három-négyszáz kilométert utazom hetente többször, hogy részt vehessek a gyűléseken.

Tamás: A Katonai Főiskola után a Vendéglátó és Idegenforgalmit is elvégeztem. Hivatásos katona 1994-ig voltam: ott már megérintett az alkohol, hiszen a 80-as években még munkahelyen is elnézték az ivást. Majd következett a civil élet: üzletkötőként elegáns szállodákat, éttermeket látogattam. Házasságom válságba került, a szüntelen munkában való megfelelési vágy is feszültséget okozott. Oldásaként maradt az alkohol. A Vendéglátó Főiskolán tanultam ital- és hatásismeretet. Tanulmányaim alapján jöttem rá, hogy alkoholista vagyok. Megoldást kerestem. Húgom anyósa ajánlotta az AA-t.

Béla: Hat éve, 11 hónapja, 17 napja bemenekültem egy kórházba, terápiára. Szerencsejátékfüggő is voltam. Lakás, kocsi, garázs mind odalett. Benne volt a pakliban. Apámat, anyámat is elveszítettem, húgom volt a kapcsolattartó. Ő is csak beszólt a telefonba: élsz? Amióta józan vagyok, reggel-este órákat beszélünk. Szüleimet is visszakaptam. Önző program: magamért csinálom. Meg kellett tanulnom a mában élni. 

 

Vedelem a citromfű teát

 

- Az én sorsom nem ilyen brutális - veszi át a szót Mesi. - Párszor megbotlottam, mindig csak sört ittam -, nem sokat. Utóbb előfordult, hogy lecsúszott egy-két kommersz is. Húgom a szenvedélybetegségekről írta a szakdolgozatát, elolvastam, és ráébredtem, segítségre van szükségem. Benne vagyok a korban. Tíz esztendeje szeretnénk gyereket, de építkezünk, fel van ásva a telek, még nem tervezhetünk családot. Pánikbeteg lettem, de nem akartam gyógyszereket szedni. Gyógymasszőri állásomat is elvesztettem, de elmegyek akár takarítani is, mert dolgozni akarok. Fejben eldöntöttem: másfél-két év múlva felépül a házunk, akkor talán gyermekem is lehet. Vedelem a citromfű teát, és közelgő születésnapomon is csak egy alkohol mentes sört iszom majd.

A gyűlés végén körbejár egy kalap, mindenki tetszése szerint adakozhat, mert az A.A. csoportok önfenntartók, elhárítják a külső hozzájárulásokat.

Egymás kezét fogva körbeállunk, és hangosan elmondjuk: Istenem, adj lelki békét annak elfogadására, amin változtatni nem tudok, bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget.

 

Klienseimnek is ajánlom

 

Nagy Zsolt közel húszéves küzdelem után, 2001-ben mondott búcsút az alkoholnak. Azóta szenvedélybetegeket segítő diplomás addiktológiai konzultánsként segíti bajba jutott sorstársait.

- A magánrendelésemre járó klienseknek is szoktam ajánlani az Anonim Alkoholisták gyűléseit. Tapasztalataim szerint leginkább azok maradnak talpon, akik többféle segítséget vesznek igénybe. Hazánkban negyedszázada van jelen az A.A. közösség, jelenleg száznál több csoport működik. 1935-ben, az USA-ban két menthetetlennek mondott alkoholista találkozásából jött létre a módszer: egy éjszakát átbeszélgettek alkoholproblémáikról, és elmúlt az ivásvágyuk. Az önsegítő közösség módszerének lényege az élményközösség, a hasonló sors és tapasztalati anyag nyújtotta erőforrások közösségi működtetése a felépülés érdekében.  Azóta például drogosok, szerencsejátékosok, rákbetegek, nemi erőszakon átesettek, túszdrámák túlélői is működtetnek önsegítő csoportokat. Olyan forma ez, amit sajnos ritkán használnak, holott sokszor hatásosabb a gyógyszeres kezelésnél. 

kiskegyed 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr377517332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.