asdf.jpg

"Hat évig ültem a sarokban, és csorgott a nyál a számból a betegségem, és a gyógyszerek miatt, amiket kaptam. Nem volt semmi reményem, hogy még tehetek valamit az életem hátralevő részében." A Hugarafl megrázó filmjében egy izlandi férfi történetét ismerhetjük meg, a pszichiátriai diagnózistól való megszabadulásról és a felépülésről.

A film főszereplője Hullgramir, 33 éves férfi, aki gyerekkorától egészen a jelenig meséli végig élete történetét. A film lassan és ráérősen mutatja meg Hallgrimur életútjának legfontosabb állomásait, miközben ő az egyes helyszíneken lezajlott eseményekről, élményekről mesél, a kamera visszalátogat ezekre a helyekre. Az egyetlen beszélő Hallgrimur, a film kizárólag az ő szempontját mutatja meg.

A munka részben egy megannyi problémával küzdő ember élettörténetét és élettapasztalatait összegzi, ugyanakkor lesújtó kritikát fogalmaz meg a hagyományosan medikális orientációjú pszichiátriai ellátásokról. Mégsem vádolnám egyoldalúsággal a filmet. A pszichiátriai ellátások legfontosabb célja az egyéni életminőség javítása és a betegként diagnosztizáltak társadalmi beilleszkedésének támogatása. Annak megítélése, hogy az ennek érdekében végzett munka sikeres volt-e vagy nem, az a pszichiátriai ellátórendszer ügyfelének, felhasználójának vagy túlélőjének a kiváltsága. 

(Eiríkur Guðmundsson és Jón Egill Bergþórsson: Hallgrimur - a man like me. 2010. További információ: hugarafl.is és hugarafl.blog.is; Fordító: Keresztúry Ágnes; a felirat elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönettel tartozunk Sparing Dánielnek.)

Verdes Tamás  - TASZ

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr626135167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.