Alkoholstratégia készül, állítólag. Mi mindenesetre egyetlen, a területen dolgozó szakemberre sem akadtunk, aki tudott volna róla ennél többet. Pedig a kérdés hosszú évek óta égető: Magyarországon nemcsak mennyiségben, de az „ivási kultúrában” is különösen súlyos a helyzet; akár két-három millióra is tehető azok száma, akiknek gondjai vannak az alkohollal.  

  

 

„Nincs ma olyan ember, akinek a családjában ne találnánk problémás alkoholfogyasztót” – ez a súlyos megállapítás egy olyan szakember szájából hangzott el, aki napi szinten dolgozik, foglalkozik alkoholbetegekkel. Gelsei Bernadett alapítványi szakemberként és magánpraxisában terapeutaként, vagy ahogy ő fogalmaz: döntésmentorként látja a magyarországi viszonyokat. De mellette súlyos, persze messze nem új keletű gondokról beszélt nekünk Petke Zsolt addiktológus és Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, tanszékvezető egyetemi tanár, a szenvedélybetegek hazai kutatója is, amikor a hazai alkoholfogyasztási helyzetről kérdeztük őket.

 

Stratégia készül – „titokban”

 

A hírek szerint már társadalmi egyeztetés előtt áll a Nemzeti Alkoholstratégia, az alkoholfogyasztást visszaszorítását célzó, „a nemzetközi tudományos eredményekkel szinkronban lévő” program, melyet az Országos Addiktológiai Centrum dolgozott ki. Több vizsgálat is rámutatott ugyanis arra, amit egyébként nap mint nap érzékelhetünk magunk körül, hogy Magyarországon az alkohol okoz jelentős függőséget, nem a drogok. A terület három meghatározó személyét kérdeztük. Közülük, de még az ő szakmai köreikben sem hallott senki arról, hogy valóban készül ilyen stratégia, illetve hogy ha igen, akkor mit tartalmaz. Pedig a kérdés nagyon is égető: Magyarország évtizedek óta rendkívül súlyos „alkoholproblémákkal” küzd.

 

Fél évszázad függőségben

 

„Évtizedek óta folyamatosan jönnek a jelzések, csak épp visszhangja nem volt soha. Igaz, kutatási adatoknak is híján vagyunk, mivel nemcsak a kezelés és a megelőzés, hanem a problémafeltárás terén is rendkívül alulfinanszírozott a terület. Ugyanakkor a statisztikákban szereplő alkoholfogyasztásból, illetve az alkohol okozta halálozásokból is kitűnik: nagyon nagy a baj” – mondja Demetrovics Zsolt, aki szerint ráadásul a számok, vagyis az évi 11-13 literre kóstált egy főre jutó tiszta szeszben mért mennyiség megítélésével is óvatosan kell bánni: ebben ugyanis sem a feketekereskedelemből származó, sem az otthoni „kisüzemekben” előállított alkoholmennyiség nem szerepel. Míg hazánk a 12–15. helyen áll alkoholfogyasztásban a nemzetközi mezőnyben, addig az alkohol okozta májbetegségek miatti halálozásban a másodikak vagyunk. Ma a becslések szerint az évi egy főre jutó 11 liternyi tiszta alkohol mellé 4 liternyi illegális is tevődik. A korábbi kutatások arra jutottak, hogy ezért a helyzetért az ivási kultúra és a kormányok egyaránt felelősek. Abban pedig valamennyi szakember egyetért, hogy az otthoni pálinkafőzés, az évi 50 literre adott ingyenes engedély sem segítette az ügyet.

„Kockázatos” ivás és „száraz” ivás – hogyan lehet megállítani az alkoholizmust Magyarországon?

 

Gyakran és sokat

 

Megdöbbentő tények

Európában az alkoholizmus az egyik leggyakoribb haláloknak számít, bár nem mindig lehet pontosan meghatározni az alkoholfogyasztásból fakadó egészségügyi szövődményeket. A legfrissebb WHO-kutatások elsősorban három jellemző halálokot – a rákot, a májzsugort és a balesetekből fakadó sérüléseket – vizsgálk. Az adataik alapján egyértelmű, hogy a legmagasabb halálozási arány – 75 a 100 ezerhez – Magyarországon, Romániában és a balti államokban figyelhető meg. Az alkoholizmusból fakadó rákbetegségek aránya Magyarországon a legmagasabb: ezek 100 ezer emberből 16–20-szal végeznek. Májkárosodás terén holtversenyben vagyunk Litvániával és Romániával (26–46 haláleset), csak balesetek terén jobb valamivel a helyzet: ezek ugyanannyi embert ölnek meg, mint a rák. Évente 6-7 ezren halnak meg májzsugorodás miatt, a hasnyálmirigy-gyulladás átlagosan 1500 emberrel végez. Emellett százezrek vegetálnakrossz egészségügyi állapotban az ital miatt.

 

„A jelenségek értelmét, jelentését kereső etnográfusok különbséget tesznek az északi »száraz« és a mediterrán »engedékeny« alkoholfogyasztási stílus között. A száraz kultúrában élők – elsősorban a skandinávok sorolhatók ide – ritkábban isznak, de akkor sokat, a mediterránok kiegyensúlyozottan, folyamatosan fogyasztanak. Magyarországon mindkét hagyomány él, s mindkettőnek a rossz oldala. A magyarok mediterrán módon gyakran isznak, s az északi mintát követve egyszerre nagy mennyiséget. Ráadásul ami még rosszabb, az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt a tömények fogyasztása” – mondja Demetrovics Zsolt. 

És hogy miért iszunk? A férfiak háromnegyede, a nőknek pedig a fele véli úgy, hogy nyitottabban viselkedik az alkoholfogyasztás eredményeképpen. Magyarországon 8-10 százalék az úgynevezett problémás ivók aránya, az ő körükben az a jellemző, hogy bármilyen eredetű alkohol szóba jöhet, csak bódítson. Ők leginkább az olcsó, „alsó polcos”, bizonytalan eredetű és összetevőjű italokat fogyasztják, de ők azok is, akik kora reggel sorban állnak a kisboltban a különböző lehetetlen színű, ki tudja, miből álló „kétdekásokért”. A szociológus szerint a mindinkább látható és támogatott bor- és pálinkakultúra, az ivás korlátlan népszerűsítése is rontja a helyzetet. „A bornak bizonyos határokon belül lehet pozitív élettani hatása is, persze itt ritkán hangzik el, hogy hol húzódnak a határok, de a pálinka még kis mennyiségben sem lehet egészséges. Az ilyen pozitív kapcsolódások, az alkohol támogatása nem segítenek” – véli a kutató.

 

A jéghegy csúcsát látjuk csak

 

Dr. Petke Zsolt osztályvezető főorvos addiktológusként a gyakorlatban találkozik naponta a problémával. „Tény, hogy extrém magas az alkoholfogyasztás nálunk, tán csak a balti országokban rosszabb a helyzet. Ugyan látható egyfajta kulturáltabb ivászat felé történő elmozdulás, vagyis a sör- és borfogyasztási kultúra javult, de a „kemény mag” maradt, vagyis a rossz minőségű, tömény szeszt fogyasztóké. Ők az extrém kockázatú csoport, akiknél az alkohol gyorsan és látványosan pusztít, idegrendszert, májat. A lecsúszásnak különböző fázisai vannak. A 45 éves főorvos vagy topmenedzser még el-elműködik, de idővel a helyzete nem tartható. Mégis: az ellátórendszerben csak a jéghegy csúcsát észleljük, hiszen a rászorulóknak jó, ha a nyolc százaléka kér segítséget” – mondja az addiktológus, aki szerint az utóbbi időben terjed – különösen a 13-15 évesek körében – a „kockázatos ivás” is, vagyis az, hogy rövid idő alatt eszméletvesztésig vedelik magukat. Petke Zsolt viszont a tipikus kockázati kört inkább a „középkorú, elvált, munkanélküli, aluliskolázott” jellemzőkkel írja le. De másként rajzolja már a vonalakat Gelsei Bernadett, a Félúton Alapítvány Orczy Klub szakmai vezetője. Ő magánrendelést is vezet, ahol bizony olyan pácienseket lát, akik biztosan nem mennének máshová.

„Kockázatos” ivás és „száraz” ivás – hogyan lehet megállítani az alkoholizmust Magyarországon?

 

A kismama és a topmenedzser is ugyanazzal küzd

 

Hány alkoholista hazája vagyunk?

Az alkoholbetegek száma Magyarországon mintegy 600 ezer, de ennek akár duplája, másfélszerese is lehet a valós szám. Az alkoholisták (vagyis akik már függők, elveszítették a kontrollt) között több a férfi, vizsgálatok szerint a felnőtt férfilakosság mintegy 7-10 százaléka tekinthető betegnek. A rendszeres alkoholfogyasztás 15–18 éves korban indul, egyre inkább a fiatal kor felé tolódik el. Leggyakoribb a 30–49 éves korosztályban, majd az 50. életév felett csökken. A lakosság körülbelül 20–25 százaléka egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, nagy része normál vagy szociális ivó, aki csak keveset étkezéshez vagy társaságban iszik. Sokan viszont ha keveset is, de rendszeresen isznak, ami már veszélyeztetett állapotot jelez. 

 

„Én látom a topmenedzsert vagy a segítséget kérő családtagját, akinek az élete része már az ivás. Az esti munkavacsorákkal egybekötött lerészegedések, ahol a tolerancia sokkal magasabb, és jönnek az irodában töltött éjszakák a másnapos reggelekkel. Csütörtöktől vasárnap estig a folyamatos éjszakai pörgés, napközben egy-egy feles, ebédkor egy pohárka bor, este meg »szétcsapják« magukat. Őket jó ideig még az asszisztens, a titkárnő elmenedzseli, de egy ponton túl kell a beavatkozás: gyors és rövid távú segítség kell. De jönnek szép számmal a kismamák is hozzánk, akik már reggel gyógyszerrel kezdik, este pedig »álomba isszák« magukat.”

 

Létező minták?

A történelemben számos kísérlet történt teljes alkoholtilalomra – esetenként vallási okokból. A tiltó alkoholpolitika számos káros mellékhatást okozott, mindamellett, hogy kétségtelenül eredményeket is képes volt felmutatni. Például a Szovjetunióban sok tízezer mérgezés történt metilalkohol miatt, de emellett drámai javulás következett be az alkohol okozta ártalmak területén, beleértve az öngyilkossági gyakoriságot is. 1950 óta az alkoholfogyasztás a legtöbb országban jelentősen nőtt. Több északi országban azonban Amerikához és Európához viszonyítva lassúbb növekedés volt tapasztalható, ebben az alkalmazott alkoholkontroll-politikának döntő szerepet játszott. 
Dánia kivételével az északi országok közös filozófiára építenek. Minden országban létezik az alkohol állami monopóliuma, engedélyekhez kötött a kereskedelem, az adótartalom mindenhol magas. Az 1980-as években a nagyobb ivászatokkal (binge drinking) szemben fellépő reakció eredményeképpen alkoholellenes, antialkoholista szervezetek alakulása indult meg, amelyek a központi és helyi kormányzatokra nyomást gyakorolva próbálták elérni szigorító eszközök bevezetését.

Egy jó alkoholstratégia – Mire lenne szükség a szakemberek szerint?

Legutóbb Buda Béla készített alkoholstratégiát, még 2006-ban. Interjúalanyaink más és más elemeket tartanának fontosnak, de az általuk említett tényezők kirajzolhatnak egy átfogó programot:

  • A hozzáférés szűkítése, árusítási rendszer átalakítása
  • Az alkoholreklámozás korlátozása és szigorítása
  • Ár- és adópolitika, amelyben az ártalmasság alakítja az árakat és az adózási szabályokat
  • Illegális előállítás visszaszorítása
  • A mértékegységek átalakítása, vagyis például ne a „korsó sör” (fél liter) legyen az etalon
  • Megelőzés, oktatás, felvilágosítás
  • Egészségügyi és szociális ellátórendszer kialakítása, az intézmények munkájának összehangolása
  • Terápiás lehetőségek kiszélesítése, elérhetővé tenni ezeket akár interneten, közösségi portálokon is 
  • Civil szervezetek megerősítése, rajtuk keresztül az alkoholfogyasztási veszélyek hangsúlyozása, stigmák leépítése
  • Családokat, hozzátartozókat célzó, őket is bevonó programok
 
Kun J. Viktória 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr206128614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.