Emberek, akiknek kreativitása, etikussága és bátorsága válaszokat szül rendszerszintű társadalmi problémákra. Megoldást találnak fogyatékosok számára a teljes értékű életre, szenvedélybetegeknek a gyógyulására, az iskolai erőszak terjedésének megakadályozására vagy éppen a vidrák megmentésére. Ők az ashokások. 

 

Szekeres Erzsébet, Mihaldinecz Csaba és Szigeti Ildikó Ashoka-tagok (Kállai Márton felvétele)
 

Szekeres Erzsébetnek halmozottan sérült gyermeke született a ’70-es években. Amikor a fiúcska 6 éves lett, édesanyját elkezdte foglalkoztatni a kétségbeejtő gondolat: mi lesz vele, ha felnő? Mi lesz vele, ha ő, az anyukája már nem él? Látta, hogy a gyermekéhez hasonlókat embertelen intézményekben, ingerszegény életre kárhoztat betegségük, nem lesz sem magán-, sem társasági életük, nem végezhetnek munkát, sem más, a teljes élethez elengedhetetlen tevékenységet. Támadt egy víziója: olyan bentlakásos otthont álmodott meg, ahol saját és közös élettere is van a bent lakó fogyatékos embereknek, ahol képzik őket és munkavégzésre is van lehetőségük. A ’80-as években, amikor még a civil vállalkozások teljesen ismeretlenek voltak, területet, pénzt szerzett, és egy évtizeddel később, a több mint 100 fő befogadására alkalmas, az országban egyedülálló csömöri intézménybe már az ország minden tájáról érkeztek lakók. Erzsébet fia felnőtt, 37 éves ember lett, akit édesanyja immáron – saját álmának megvalósításával – biztonságban tudhat.

Mihaldinecz Csaba is saját élettapasztalataiból merítve döntött úgy hogy alkohol- és drogfüggő emberek terápiás gyógyítását szeretné új alapokra helyezni itthon. Szakítva az akkor még hagyományosan a detoxikálásra szűkülő kezelésekkel terápiás közösséget hívott életre, amelyben a függők maguk is aktív résztvevői felépülésüknek. Az olasz Leo Amici Alapítvány segítségével létrehozott Komlón egy olyan intézményt, amelyben a munka-, színház-, csoport- és egyéb terápiás módszerek ötvözésével biztonságos és építő közösségben gyógyulhatnak a függők. Azóta kollégáival már több száz fiatalnak segített a talpraállásban.

Szigeti Ildikó a ’90-es évek közepén, még az internet berobbanása előtt alkotott meg egy netes diákcsere programot, amely akkor egyedülálló lehetőséget nyújtott a kelet-európai diákoknak, hogy Nyugatra utazhassanak. Mára ez a program beolvadt a csereotthon.com-ba, melynek ő a magyarországi képviselője. Azóta életre hívta a botsport.hu-t, amely a nordic walking sport, valamint közösségépítő, egészség- és környezettudatos játékok együttese, és megjelenés előtt áll mesekönyve, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a változás belőlünk indul el.

Van egy „klub”, amelynek mindhárman a tagjai. Ide nem szokás jelentkezni, nem toboroz tagokat, nincs tagsági díja. Figyel és nyomoz, hogy milliárdnyi emberből megtalálja, és tagjai közé emelje azokat az innovátorokat, akik vállalkozásukkal pozitív társadalmi változást idéznek elő a világban. Ötletük és annak megvalósítása egyedülálló, ők maguk pedig afféle született „motorok” – ha úgy tetszik: megszállottak – akik természetükből adódóan egész életükön át a világ jobbításán fáradoznak – eredményesen. Ez a szervezet az Ashoka, amely nevében hordozza vállalt küldetését. Szanszkrit nyelven azt jelenti: gond nélkül, nyugodtan – az Ashoka kiválasztottjainak hároméves ösztöndíjat ad és egy életen át tartó támogatást, hogy vállalt küldetésüket zavartalanul teljesíthessék. A szervezetet 1980-ban az amerikai Bill Drayton hívta életre, aki korábban tanácsadóként dolgozott az üzleti életben. Felismerte azt, hogy a civil szektornak hasonló struktúrára van szüksége, mint a kockázati tőke piacának. A társadalmi vállalkozások esetében „filantropikus kockázati tőkéről” beszélhetünk, amelynél a vállalkozó személyébe kell befektetni. Ugyanolyan alapossággal kell tehát megválasztani a befektetés tárgyát, azaz ezekben az esetekben a személyét, mint a piaci világban. „10 millió emberre jut egy ilyen változáshozó személy, így nagyon nehéz megtalálnunk” – mondja Demeter Zsazsa, az Ashoka magyarországi képviselője. Zsazsa korábban fejvadászként dolgozott, de egy idő után úgy érezte: nem cégeknek akar megfelelő embereket keresni, hanem a világ jobbítására. Az 1995-től hazánkban is működő szervezet már 32 magyar tagot támogat, Magyarországon volt azonban egy 8 éves „alvó állapot”, amelyből 2011 végén ébredt fel, hogy újra nekilásson a magyar változáshozók felkutatásának és ösztönzésének.

Olyanokat keresnek, akik már zajló és sikeres programot tudnak felmutatni, regionálisan, majd világszinten ellenőrzik, hogy van-e hasonló működő projekt. Ezt követi egy többfordulós interjúztatás, ahol egészen a gyerekkorig „érnek” a kérdések. Ilyenkor arra derül fény, hogy az adott személy vajon született motoregyéniség-e, aki egész életében képes lesz megújulni és társadalmilag hasznos tevékenységet folytatni. Így találtak rá a ’90-es években a fent említett három emberre és társaikra, például Gera Pálra, aki vidrákat ment, vagy Nagy Zoltánra, aki az orvoslás Keleten elterjedt alternatíváit vezeti be a magyar gyógyításba.

A megújulás szimbolikus eseménye zajlott pénteken, a Toldi moziban, ahova Csabán, Erzsin és Ildikón kívül egyéb inspiráló személyeket is meghívtak, hogy forgószínpadszerű beszélgetéseken átadják tapasztalataikat. Bombera Krisztina képviselte a kommunikáció, Tari Annamária klinika pszichológus az empátia, Somlai- Fischer Szabolcs, a prezi.com megalkotója a kreativitás és Gerely István vízilabdázó a kitartás fogalmát, melyek mindegyike elengedhetetlen kelléke a társadalmi vállalkozásoknak.

Az Ashoka számos programmal tesz azért, hogy segítse a jótékony fertőződést. Tavaly zajlott a Fiatalok a változásért elnevezésű programjuk, amelynek keretében 22 középiskolásnak nyílt lehetősége arra, hogy a maguk által kitalált programot megvalósítsák. A függőségekkel foglalkozó csoport volt a diákok körében a legnépszerűbb, Mazsi mégis egyedül maradt a feladatra. Ő azonban nem adta fel akkor sem, amikor az első programjára senki sem jött el. A lány bátyja játékfüggőségben szenved. Másodszorra is nekivágott, két zalaegerszegi középiskolába szervezett beszélgetést, ahova meghívta a noszlopi rehabilitációs intézmény – ahol bátyja is gyógyul – vezetőjét, Vitainé Kulman Ibolyát és három szenvedélybeteg fiatalt, hogy tapasztalataikról meséljenek. A diákokra nagy hatással voltak a hallott történetek – a program elérte célját. A most 12. osztályos lány később börtönben szeretne dolgozni pszichológusként. Talán egykor ő lesz majd az újabb egy a tízmillióból. 

Vasárnapihírek - Kertész Anna 

    A bejegyzés trackback címe:

    https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr885446955

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Nincsenek hozzászólások.