Eltűnt a hazai piacról a 60-as évek hippimozgalmának emblematikus ajzószere, az LSD. Idő kérdése csupán és az LSD sorsára juthat a heroin és több más drog is. A Mefedron nem egészen négy hónap alatt került fel a tiltott szerek listájára, ám ennyi is bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy kiüsse a piacról a heroint. A nagyjából ötezer hazai heroinista nemcsak hogy átállt az új anyagra, a fogyasztást is a maga képére formálta. A Mefedront eredetileg orron át szívták fel, a tűhöz szokott heroinisták azonban pár hét alatt intravénássá tették ezt is. 

Reuters - Anthony Bolante
 

Ma már nem éri meg heroint hozni Magyarországra. Nem a rendőrség és a vámellenőrzés miatt – bár ezek is jelentős kockázatot jelentenek a kereskedők számára –, üzleti alapon nem éri meg. Legalább 50 kiló heroint kellene behoznia egy nagykereskedőnek ahhoz, hogy akkora haszonra tegyen szert, amekkoráért megéri vállalni a kockázatot. Ötven kiló nagy tisztaságú heroinból mintegy 100-150 ezer adag állítható elő, ekkora mennyiséget azonban nálunk egy év alatt sem lehet eladni. 

A klasszikus drogok közül jószerével csak a marihuána és a kokain maradt versenyben. Az utóbbi magas ára miatt megmaradt az elit drogjának, míg a fű továbbra is a legtöbbek által fogyasztott tudatmódosító. A legújabb szerek, az úgynevezett dizájner drogok rendőrségi szakértők szerint nemcsak a klasszikus drogokat szorították, szorítják ki a piacról, az ecstasy fogyasztása is visszaesett az új anyagok feltűnése óta, bár a másik klasszikusnak mondható szintetikus drog, az amfetamin népszerűsége még töretlennek látszik.

Csákó Ibolya, az ORFK kábítószerügyekben illetékes kiemelt főreferense szerint szinte napra pontosan négy éve, 2009 nyara elején jelentek meg az első „újfajta” szerek a piacon, és hetek alatt kiszorították a hagyományos kábítószereket. Ugyanazt az érzést nyújtották, mint a régiek, de sokkal olcsóbban, és mivel az új típusú szerek „kábító hatásuk” ellenére jó ideig nem minősültek kábítószernek, nem szerepeltek a tiltott drogok listáján, előállításuk, külföldi beszerzésük és terjesztésük kockázatmentes volt. Nem kellett légmentesen záródó csomagokba rejteni az árut, hogy a határon a kutyák ki ne szimatolják, nem kellett ezer eurókat fizetni a sofőröknek a célba juttatásért, vámosokat és rendőröket sem kellett megvenni. Lényegében ezekért az előnyökért „találták ki” az újfajta drogokat. 

A hagyományos drogok kereskedelmén mesés hasznot realizáló alvilág egy ideig döbbenten nézte a piacrontó „konkurenciát”, de aztán hamar magára talált, egyszerűen rátette a kezét az új drogok piacára is. Ami persze nem zárja ki, hogy sufnituningban egyesek saját és baráti körük ellátására ilyen-olyan alapanyagokból pacsmagoljanak újfajta drogokat, azonban a terjesztés a rendőrség szerint egyértelműen a szervezett alvilág ellenőrzése alatt áll. Perlusz Péter, a Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer-bűnözés elleni osztályának kiemelt főnyomozója szerint – részben a szervezett bűnözés érintettsége és érdekeltsége miatt is – korai lenne még temetni a klasszikus drogokat. Az afganisztáni drogtermelő területekről Nyugat-Európába vezető úgynevezett balkáni utakon továbbra is mázsaszám szállítják a heroint Hollandiába, Németországba, Olaszországba, Svájcba és Ausztriába.

Mostanában persze már ritkábbak a több tízkilós szállítmányok – ezeket már Törökországban feltartóztatják –, és a döntően török, koszovói albán bűnszervezetek nem tartanak fenn depókat Magyarországon, mint a 90-es években. Újabb drogutak is nyíltak, amelyeken a Nyugat-Balkánról északra szállítják a Macedóniában, Montenegróban, Koszovóban és Albániában a szabadban, családi vállalkozások keretében termelt marihuánát. Csak 2012-ben másfél tonna akadt fenn a nyugat-balkáni fűből a magyar–szerb határon. Hogy mennyi jutott át kamionok, vasúti szerelvények különböző árui közé rejtve – megbecsülni sem lehet.

Marihuánából Magyarország a legutóbbi időkig részben önellátó volt, „hála” az itt letelepedett vietnami közösség kendertermesztésben jártas képviselőinek. Nagyobb családi házakat béreltek, amelyeket belülről hetek alatt szétvertek, szellőztető- és párásítóberendezéseket építettek a tulajdonos tudta nélkül teljesen átalakított házakba, majd megkezdték a termelést, amihez az áramot és a vizet is lopták.

Perlusz Péter azt mondja, miután az első néhány lakásban létesített ültetvény lelepleződött, már viszonylag könnyű dolga volt a rendőrségnek: sorra jelentkeztek a házukat külföldieknek bérbe adó tulajdonosok, főleg miután a bérlőik nem engedték be őket a tulajdonukba, vagy miután a szomszédoktól megtudták, hogy éjjelente gyanús mozgásokat látni a ház körül. A vietnami fű soha nem tartozott a jó minőségű drogok közé, mivel a mennyiségre hajtva nem szárították ki rendesen a növényeket, így alacsony maradt a hatóanyagtartalma. Viszont nagy mennyiségben kínálták az árut, így becsült adatok szerint milliárdokat kaszáltak magyarországi működésük idején. Perlusz más rendőrökkel ellentétben kategorikusan nem jelentette ki, hogy felszámolták volna a vietnamiak hazai drogbázisait, olykor-olykor találnak még egyet-egyet, de már korántsem olyan gyakran és olyan sokat, mint pár éve. A vietnamiak áttelepítették a termelést Bulgáriába és Romániába.

A hazai termelés jelentős csökkenése nem látszik a marihuána árán, mintha a sok sikeres rendőrségi rajtaütés hatástalan maradt volna. Perlusz szerint nem erről van szó. Csehországból és az új termőterületekről származó fűvel pótolják a kiesett hazai termelést, így a rendőrségi akciók dacára a kínálat alig csökkent – ha csökkent egyáltalán. Sokan termesztenek vadkendert saját fogyasztásra is, kicsiben, amiről a rendőrség tudomást sem szerez.

Az újfajta drogok alapanyaga (ma még) külföldről érkezik, pedig elég sok munka nélküli vegyész áll rendelkezésre, akik képesek lennének kikeverni a hatóanyagokat. A 90-es évek közepén volt is néhány sikeres próbálkozás a hazai ecstasygyártás kiépítésére (külföldön „a magyar anyagként” emlegették a Biatorbágyon készített igen jó minőségű drogot), ám a gyártással járó nagy bűz, és a kíváncsiskodó, feljelentgető szomszédok miatt végül sehol sem sikerült tartós gyártásra berendezkedni. Nálunk a bűnügyi adatok szerint csak tablettázás, az alap- és segédanyagok összekeverése folyik.

Magyarország Európában az elsők között vezette be a pszichoaktív anyagok rohamos terjedésének lassítására az úgynevezett C listát, amelyre nemcsak konkrét tudatmódosító vegyületek, hanem alapképletek, bázisok is felkerülhetnek, mégpedig igen rövid idő alatt. Így egy adott drog képletének minimális – a hatását érdemben nem befolyásoló – változtatásával már nem lehet olyan kábítószert készíteni, ami jogilag nem minősül kábítószernek. A jelek szerint az új szabályozás ellenére sem csökkent a dizájner drogok kínálata. Hetente bukkannak fel újabb és újabb törzsek, amelyeket különféle fantázianeveken a terjesztők hetek alatt bevezetnek.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy – a hagyományos drogokkal ellentétben – a tiltólistás dizájner drogok fogyasztóit a törvény nem bünteti, csak a kereskedőit. Utóbbiak viszont számtalan módszert dolgoztak már ki árujuk „biztonságos” célba juttatására – internetes kereskedelem, fürdősóként, növényvédő szerként árusított drogok. A rendőrség számára mégsem a terjesztők felderítése okozza a legnagyobb gondot: 5000 eljárásból csak 700-800 indul terjesztők ellen. (A fogyasztók ellen indított eljárásokat megszüntetik az érintettekkel szemben, miután a szakértő kimondja, hogy dizájner drogot fogyasztottak, az ismeretlen terjesztővel szemben azonban folytatódik a nyomozás.) Sokkal több fejtörést okoz, miképpen lehetne a drog termelését visszaszorítani. Ehhez legalább uniós szintű együttműködés és egységes szabályozás lenne szükséges. A siker azonban még ekkor sem lenne garantált, mivel a drogok – különösen a pszichoaktív anyagok – gyártásához hétköznapi, bármelyik háztartási boltban beszerezhető alap- és segédanyagokat használnak, amelyeket nem lehet betiltani, még a kereskedelmük ellenőrzése sem oldható meg. 

nol - Fekete Gy. Attila 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr355314436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.