A magyar gyerekek nincsenek jobban elhízva az európai átlagnál, ugyanakkor sokkal több a kövér fiú, mint a lány. A már nyolcévesen súlyos következményekkel járó elhízásban a magyar szülők rossz szokásai és téveszméi is nagy szerepet játszanak. Magyarországon a gyermekéhezés legalább akkora probléma, mint a kövérség. 

Az utcán, a strandokon járva sokaknak úgy tűnik, hogy Magyarországon látványosan megnőtt az elmúlt évtizedekben a túlsúlyos gyerekek aránya. Hogy nem csak az idősebb generációk mindenkori "bezzeg a mi időnkben" sóhajtozásáról van szó, az egyértelműen kiderül az ELTE Embertani Tanszéke és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) végezte felmérésből, a II. országos reprezentatív növekedésvizsgálatból, amelynek eredményeit összehasonlították a 20 évvel korábbi adatokkal.

Forrás: [origo]

A túlsúlyos gyerekek aránya az első (1983-1986) és a második (2003-2006) országos reprezentatív növekedésvizsgálat alapján

Az iparosodott országok útját járjuk 

"Azt találtuk, hogy egy generációváltás során nemcsak a túlsúlyos és kövér gyermekek aránya nőtt, de megnőtt a túlsúlyosság mértéke is: ma jóval több a súlyosan elhízott gyermek, mint 20 évvel ezelőtt" - mondja dr. Németh Ágnes, az OGYEI gyermek-egészségügyi információs és kutatási osztályának vezetője.

A gyerekkövérség nem magyar sajátosság, a hazai gyerekek az európai átlag körüli mértékben elhízottak. Az OGYEI egy nemzetközi WHO-felmérésben is részt vesz, amelyben az európai iskolás (11-18 éves) korosztály egészséggel kapcsolatos magatartását, és ezen belül tápláltsági állapotát mérik fel 4 évente. "Ez esetben nem mért értékekkel, hanem a megkérdezettek saját bevallásán alapuló testsúly- és testmagasság-adatokkal dolgozunk" - mondja dr. Németh Ágnes.

A 2010-es felmérés magyar adatai szerint itthon minden 8. iskolás számít túlsúlyosnak és minden 40. elhízottnak a vizsgált korosztályban. A fiúk körében minden korcsoportban több a túlsúlyos: összességében csaknem 20 százalékuk, míg a lányoknak csak 10,4 százaléka túlsúlyos.  

Ami a regionális különbségeket illeti, Magyarország adatai hasonlóak a szomszédos országokéhoz. Tőlünk keletre általában alacsonyabbak a túlsúlyossági arányok, a legmagasabbak pedig az angolszász országokban - beleértve Észak-Amerikát is - és Görögországban. "Azt gondolom, hogy az iparosodott országok útját járjuk e tekintetben, Nyugat-Európához képest valamelyest késésben" - mondja Németh Ágnes.

Forrás: HBSC

Sok a koplaló gyerek

A kutató szerint figyelemre méltó, hogy a tényleges tápláltsági állapot, a testtömeggel való elégedettség és a testtömegcsökkentés igénye egyáltalán nem mindig függ össze: itthon nagyon nagy a fogyókúrázók aránya, különösen a lányok között. A magyar serdülők 41 európai és észak-amerikai ország diákjai között az 5. helyet foglalják el a testtömegcsökkentők arányát tekintve.

Szomorú adat az alultáplált kategóriába sorolhatók kiugróan magas, 14,1 százalékos aránya, ami rávilágít, hogy Magyarországon legalább akkora probléma a gyermekéhezés, mint a gyermekkövérség. Ráadásul sok esetben jellemző, hogy a túlsúly ellenére nem jut például elég vitaminhoz a gyerek, ezt nevezik minőségi éhezésnek. 

Hizlaló szokásaink

A gyerekkövérség hazai terjedése ugyan követi a nemzetközi trendeket, részben azonban néhány magyar szokásnak tudható be. "A WHO-vizsgálatból kiderült, hogy nagyon rosszul állunk nemzetközi viszonylatban a reggelizés terén - mondja Németh Ágnes. - A megkérdezett gyerekek nagyobb része nem reggelizik mindennap, és közel harmaduk azt vallotta, hogy soha nem reggelizik. Holott a reggeli kihagyása számos egyéb probléma mellett növeli a napközbeni nassolás és a későbbi túlevés esélyét."

A gyerekek állandó nassolását itthon nagyon elterjedt és nagyon veszélyes szokásnak tartja dr. Gács Zsófia, a Semmelweis Egyetem II. Számú Gyermekgyógyászati Klinikájának endokrinológusa. "A babakocsiban ülő kisdednek, hogy nyugton maradjon, kiflivéget adnak a kezébe, a gyerekfoglalkozások közben pedig sok anya egészségesnek tartott, mégis fölösleges plusz rágcsálást jelentő bulátát, kölesgolyót adagol a gyerek féken tartására. Ez mind a napi táplálékmennyiségen fölül bevitt, teljesen felesleges kalória, ráadásul könnyen kialakít egy rossz reflexet, hogy ha üldögélek, eszem."

Gács Zsófia azt sem tartja szerencsésnek, hogy a bölcsődékben, óvodákban a tízórai, uzsonna legtöbbször valami kenyérféle lekvárral, felvágottal, így az a gyerek is jóllakhat a kenyérrel, aki az egészségesebb ebédet nem eszi meg. Gyümölcs ritkán kerül az asztalra, sokszor az is a szülők jóvoltából. "Franciaországban járva meglepődve láttam, hogy az óvodai menzán nem ismerik sem a tízórait, sem az uzsonnát, az ebéd viszont négy fogás: előtel, ami valamilyen zöldséges fogás, főétel, desszert, gyümölcs, illetve sajt. A boltokban kapható, gyerekeknek készített elemózsiás csomagban is mindig volt sajt és valamilyen gyümölcsalapú (nem cukrozott) édesség - az ilyen termék itthon sokak számára megfizethetetlen."

A gyermekétkeztetés problémáinak egy része pénzhiányból fakad, a hízást toleráló magyar mentalitás azonban nem az anyagi helyzettel függ össze. "A társadalom elég széles rétegének generációk óta hordozott 'tudása', hogy az a jó feleség, akinek hízik a férje, az a jó anya, akinek szép kövér gyerekei vannak, és a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út - sorolja a gyermekorvos. - Hasonlóan elterjedt hiba, hogy a gyerekeket (illetve a felnőttek magukat) édességgel jutalmazzák, illetve édességmegvonással büntetik: ezzel olyan plusztartalom kapcsolódik az édességhez, ami könnyen az elhízás felé terelhet bárkit."

Nem csak esztétikai probléma

A szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy a gyerekkori elhízás nem egyszerűen esztétikai probléma. Már egészen fiatal életkorban kialakulhatnak olyan kóros folyamatok a túlsúly következtében, amelyek később súlyos krónikus betegségekhez vezetnek, és ezek következményeit ilyenkor nem húsz-harminc éves távon kell viselni, hanem akár hetven-nyolcvan évig - már ha az illető az elhízás és a hozzá kötődő betegségek dacára magas életkort ér meg.

"A gyerekklinikán sajnos már 8-10 éves kövér gyerekeknél is sok esetben találkozunk magas vérnyomással, kóros cukoranyagcserével vagy a májszerkezet megváltozásával, amelyek mind a túlsúly eredményének tekinthetők" - mondja Gács Zsófia, majd hozzáteszi: szerencsére ebben az életkorban a testarányok rendezésével többnyire visszafordíthatók a kóros folyamatok.

"Meggyőződésem, hogy ehhez elsősorban a felnőtteket kell megszólítani, mert a gyerekek étkezése és mozgásprogramja elsősorban az ő kezükben van. Az igaz, hogy a gyerek az, aki 'nem eszi a zöldséget', illetve 'csak a számítógéppel játszik', de a felnőtt az, aki szintén nem eszi, és nem is kínálja elég türelmesen és fantáziadúsan a zöldséget, aki a tévé előtt ülve javasolja csemetéjének, hogy menjen el kicsit biciklizni, és szervez hétvégére plázázással egybekötött mozit gyorséttermi ebéddel: mert azt legalább mindenki élvezi " - mondja a gyermek-endokrinológus.

Forrás: MTI/Varga György

Egy óvodás testzsírszázalékát mérik Nagykanizsán

A karosszékből álljanak most fel

Persze közvetlenül a gyerekekre is lehet hatni - épp ezt teszik a gyerekműsorok előtt, közben és után látható, többnyire a legegészségtelenebb gyorsételeket népszerűsítő reklámok. Bár ezek szigorú szabályozását több szakmai szervezet (többek között az Amerikai Pszichológusok Társasága és a Kampány a hirdetésmentes gyermekkorért nevű amerikai szervezet) hosszú évek óta szorgalmazza, a legtöbb országban, köztük Magyarországon  semmilyen korlátozás nincs érvényben a gyerekműsorokhoz társított gyorsételreklámokkal kapcsolatban. (A legtöbb sikert ezen a téren az Egyesült Királyságban, Svédországban és Malajziában sikerült elérni.) A szülőknek azonban nem csak az ételreklámok miatt érdemes odafigyelni arra, hogy mennyit tévézik a gyerek. Több vizsgálat megerősítette, hogy minél többet ül valaki a tévé előtt, annál többet nassol, és annál kevesebb időt tölt mozgással.

Gács Zsófia elvben üdvözlendőnek tartja a heti öt tornaóra bevezetését az iskolákban, hiszen a rendszeres testmozgás segít a megfelelő testsúly elérésében, fenntartásában. "Az iskolák részéről jelzett technikai, infrastrukturális és más jellegű problémák azonban azt vetítik előre, hogy ezek nem feltétlenül eredményezik majd a mozgás örömének felfedezését. Az ideális az lenne, ha a rendszeres és élvezetes testmozgáshoz való hozzáférés mellett az oktatásban minden életkorban megjelennének az egészséges életmóddal és testképpel kapcsolatos olyan ismeretek, amelyek szervesen kapcsolódnak a gyerekek valós lehetőségeihez" - mondja a gyermekorvos.

Melyik gyerek számít kövérnek?

Felnőttek esetében a testsúly-kategóriákat a testtömegindex (BMI) alapján határozták meg: 25 feletti BMI-érték túlsúlyosságot jelent, a 30 feletti pedig elhízottságot. Gyerekek esetében a kategóriák felállítása sokkal nehezebb, mivel figyelembe kell venni a szervezet fejlődését, így minden korcsoportra külön értéket kell megállapítani. Egy nemzetközi kutatócsoport 6 ország bevonásával kidolgozta a referenciaértékeket az alultápláltság, túlsúlyosság és elhízottság kategóriáira, jelenleg ezeket használják legelterjedtebben a tápláltsági állapotot vizsgáló felmérésekben kutatásokban.

Hazánkban az egészségügyi gyakorlatban a magyar gyerekek adataiból kidolgozott,  úgynevezett percentilis görbéket használják, ezekkel a magyar szülők leginkább a védőnőnél, a gyerek magasságának és testsúlyának mérésekor találkoznak. A percentilis érték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorú és nemű gyerekek hány százalékának kisebb a testtömege, testmagassága vagy egyéb paramétere az éppen lemért gyerekénél. Tehát ha például egy kisfiú testsúlya a 70-es percentilis görbén található, az azt jelenti, hogy a kortárs fiúk 70 százaléka könnyebb nála. 

Korábban a túlsúlyosság határát a 90-es BMI/percentilis értéknél húzták meg, ám mivel a túlsúlyos gyerekek aránya egyre nő, ezt a határt értelemszerűen lejjebb kell vinni. "Jelenleg Magyarországon szakmai vita folyik arról, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján hol húzzák meg a túlsúlyosság és kövérség határértékeit" - mondja dr. Németh Ágnes. Az OGYEI szakembere szerint a tökéletes megoldás a testzsírszázalék-határértékek megadása lenne, de erre nincs mód, mert a testzsírszázalék méréséhez speciális eszközök és a mérést végző szakember speciális felkészültsége szükséges, ami a legtöbb orvosi  rendelőben nem biztosított. 

Origo

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr534887778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.