„Meddig tart az elterelés, és hol kezdődik majd a börtön határa? Ki számít majd dílernek a büntetőeljárásban?” - ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el a közönség soraiból, miközben Zacher Gábor toxikológus, Téglásy Kristóf, a Nefmi Ifjúságügyi osztályvezetője, és Sárosi Péter, a TASZ képviselője beszélgettek a kerek asztal körül az ELTE Bölcsészkarán. • 

Érvek és ellenérvek

Sárosi Péter a TASZ-tól azt kifogásolta, hogy az új stratégia szövege feketén-fehéren kijelenti, „a drogfogyasztás ön- és közösségkárosító magatartásforma.” Ez alapvetően képmutatás abban az országban, ahol jelenleg Nemzeti Pálinka Tanács (!) működik, és ahol ennyi dohányos és alkoholproblémákkal küzdő ember van, mint Magyarországon. Sárosi szerint már jelenleg is nálunk van az egyik legszigorúbb drogellenes fellépés Európában, és ahelyett, hogy ezen tovább szigorítunk, inkább dekriminalizálnunk kéne a jelenséget az európai normák mentén. Az európai gyakorlat ugyanis egyre inkább afelé tolódik el, hogy megkülönböztetnek „problémás” és „nem problémás” szerhasználati magatartást.

Téglásy Kristóf, a Nefmi képviselője szerint az új drogstratégia elsősorban egy értékrendszert szeretne adni, ezért nem lehet kiszakítani a tágabb társadalmi kontextusból. „11 nemzetközi hírnévnek örvendő szakember írta meg ennek az új stratégiának a vázát, a rendőrség képviselőjétől a szociológusig. Milyen alapon vádolják ezeknek az embereknek a munkáját a hozzá nem értők azzal, hogy szakmaiatlan lenne?!” Ezzel párhuzamosan Zacher Gábor is az új stratégia védelmére kelt, konkrét példát hozva a drogambulanciáról. „Eddig napi 2-3 beteg került hozzánk a toxikológiai osztályra, tudatmódosító szerek használata miatt. Mióta érvényben van az új, ún. C listát tartalmazó rendelet, amely konkrét szerek mellett tiltott alapvegyületeket is felsorol, azóta csak heti 2 ilyen beteg érkezik.” 

Egy spangliért még senkit sem fognak börtönbe küldeni

 A meghívott vendégek hallgatólagosan egyetértettek abban, hogy nem lesz „túlkriminalizálva” a dolog, vagyis egy füves cigi miatt ezután sem fog senki sem börtönbe kerülni, hiszen a bírói mérlegelésnek igencsak tág köre lesz az ilyen ügyekben. Egyszer pedig mindenki mentesülhet majd apró ballépése következményei alól, és csupán elterelésre kell mennie. Feltéve, hogy 2 éven belül ez lesz az egyetlen ilyen ügye. Legyünk őszinték: ha valóban drákói szigorral próbálnák betartatni a törvényt, egy este csak Budapesten akár több ezer embert igazoltathatnának, bevihetnének, vagy elemezhetnék a vizeletmintáját. Zacher Gábor szerint ez már csak a rendőrség kapacitáshiánya miatt sem fog megtörténni. Az előbbi soroknak némileg ellentmond az a tény, melyre Sárosi Péter hívta fel a figyelmet. Nevezetesen, hogy a tervezet a büntetőjogi kiadásokra négyszer-ötször annyi pénzt szánna, mint a kezelésre vagy a megelőzésre együttvéve.

De akkor hol fogják meghúzni azt a határt, amin túl a szórakozás már bűncselekménynek számít majd?„A szerek könnyű és kemény drogokra való elkülönítését a tudomány nem ismeri. A szerhasználat egyetlen lényege, amit egy gyereknek érdemes valaha is elmondani, az az, hogy: a drog megváltoztat. Megváltoztat, akár úgy, hogy belehalsz, akár úgy, hogy az lesz életed legjobb estéje. Ez biokémiailag bizonyítható, és csak egyetlen módon kerülhető el: ha nem élsz vele.” – mondta Zacher. De ezek után jogosan tehető fel a kérdés: akkor alkoholstratégia miért nincs az országban? 

Mélyebb társadalmi problémák a háttérben

Sokak szerint egy kulturálódási, mentálhigiéniás programra nagyobb szüksége lenne a magyar embereknek, mint egyszerűen egy drog- vagy alkoholstratégiára. Elhangzott, hogy egy átlag magyar szülő egy nap körülbelül 7 percet foglalkozik a gyerekével. Nem csoda tehát, ha hiányoznak az apa- és anyamodellek, ha az emberek túl sok kedélyjavítót szednek vagy internetfüggők lesznek, és egymás közt intenzíven chatelve keresik az azonnali boldogságot és kielégülést. 
Ezzel párhuzamosan, ha megkérdeznék egy olyan fiatalt, aki még egyik buliban sem próbálta a katit vagy a spanglit, nagy valószínűséggel nem a Btk. tiltó rendelkezéseit hozná fel első érvként. Vagyis a szerhasználat szoros összefüggésben áll a szociális háttérrel és az egészséges lelki fejlődéssel. Sárosi Péter úgy vélte, be kéne látni végre, hogy ez nem egyfajta háború a drogosok ellen, hanem egy közegészségügyi probléma. Ennélfogva a büntetőjogi szigor helyett más eszközökkel kéne közelíteni a megoldás felé, hiszen egy demokratikus társadalomban a büntetőjogi szabályozás a legvégső eszköz kéne, hogy legyen. „Kell idő arra, hogy a társadalom megtanulja a helyén kezelni az ilyen szereket. Amikor a dohány először bejött Európába a 16-17. században, halálbüntetés terhe mellett tiltották. A török szultán például a tengerbe lövette dohányzó katonáit.” 

Mivel az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás mélyen beépült a társadalmunkba, a drog pedig kultúraidegennek számít, ezért mindegyikhez másként viszonyulunk. Pedig ha nagyon lecsupaszítjuk: mennyivel ártalmatlanabb egy liter vodka, mint egy füves cigi? Talán itt jön be a sokat emlegetett generációs szakadék. Mivel sok fiatal már most empirikus tapasztalatokkal rendelkezik számos, törvényben tiltott szer hatásait illetően, az ő torkukon már nehezebb lenyomni a mantrát, hogy minden ilyen anyag eredendően sátáni. Félreértés ne essék: abban mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell a drogfogyasztás csökkentése érdekében, a vita csak a mikéntek körül alakult ki. 

Magyarország új nemzeti drogstratégiája nem titkoltan a megelőzésre és az elrettentésre fekteti a hangsúlyt, és zéró toleranciát hirdet a drogosokkal szemben. Ugyanakkor egy, konkrét számadatokat és kidolgozott programokat tartalmazó, ún. cselekvési terv még hiányzik mögüle, és az Európai Unió rábólintására is várni kell még. Beletelik tehát pár hónapba, míg gyakorlati formát ölt, de a stratégia fő irányvonala az illetékesek szerint már nem fog változni.

Forrás: mohaonline.hu - Péterfi Barbara 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.