Rendkívüli felvétel a Nagykörútról - Kínos helyzetben Magyarország

Európa drogdepójává válhatunk, ha a parlament nem módosítja mielőbb a büntető törvénykönyvet. A Biszku-film alkotói ezúttal a bódulatmarketing és a kábítószerezés új útjairól forgattak. A Becsengetünk és elfutunk új epizódja csütörtöktől elérhető a Heti Válasz webtévéjén.

A képre kattintva megnézheti a Becsengetünk és elfutunk új epizódját

- A múlt héten rendeltem - terít ki az asztalra három kábítószeres zacskót Ujváry István kémikus, drogszakértő, és mesélni kezdi, melyik pszichoaktív anyagnak milyen a hatása. Nem kell attól tartanunk, hogy kommandósok törik ránk az ajtót, noha a szerek akár pusztítóbbak is lehetnek az egészségre, mint a klasszikus drogok. Ám rendelhetnénk belőle egy tonnát, grammnyi csomagokba porciózhatnánk a garázsban, internetes honlapon forgalmazhatnánk, újságban hirdethetnénk, kiszállíthatnánk partikra - nem történne semmi. Ha a hatóságok mégis felfigyelnének ránk, a rendőrnek vissza kellene adnia a kis csomagokat, és elnézést kellene kérnie a zaklatásért. Még akkor is, ha a szer hatása a heroinéval vetekedne.

Törvényre szabott szerek

Mindez jól mutatja, milyen átalakulás történt az elmúlt években. Az úgynevezett dizájnerdrogok tíz éve jelentek meg nagyobb számban, de súlyuk csak három-négy éve vált olyan jelentőssé, hogy immár a "klasszikus" kábítószerek fogyasztását is befolyásolják. A bűnözők felismerték, hogy a "régi" szerekkel milyen sok a macera, a marihuánánál és a heroinnál növényekkel kell vacakolni, bujkálni a hatóságok elől, ami megdrágítja a terméket. Így új anyagokat vetettek be, amelyek a büntető törvénykönyv szerint nem számítanak tiltottnak.

Ujváry István "a törvényesre tervezett drogok" két korszakát különíti el: az elsőben a kereskedők a "gyógyszergyártás hulladékait" használták, vagyis olyan molekulákat, amelyekből nem lett gyógyszer, mert ártalmasnak bizonyultak. A drogkereskedőknek immár fehérköpenyesekre is szükségük van, olyan egyetemi szintű kémiatudással rendelkező emberekre, akik a szakirodalmat bújva kutatják fel a molekulákat, majd "feltámasztják" őket. Ha hatásuk hasonlít valamely drogéra, felveszik a kapcsolatot egy ázsiai gyártóval, és olcsón, nagy tételben legyártatják. A művelethez nem kell Pekingbe utazni, és kínaiul sem kell tudni. A kémikus szavait ellenőrizendő két perc alatt mi is regisztráltunk egy globális ipari honlapon, és máris válogathattunk tucatnyi kínai (vagy indiai) vegyi üzem kínálatából. Az anyagot azután nem bőrönd mélyén vagy emberi gyomorban becsempészve kell Európába juttatni, mint a kemény drogoknál, hanem legális úton, vámoltatva. Mindez megúszható néhány százezer forintos indulótőkével, csak egy milligramm pontosságú mérlegre, simítózáras zacskókra és egy honlap elindítására van szükség. Az erkölcsi felelősséget leszámítva az egyetlen kockázat, ha túl sokan kattannak rá a szerre, amire a hatóságok is felfigyelnek. Ilyenkor működésbe lendül a klasszikus drogokra berendezkedett tiltógépezet. A törvényhozás azonban ma is olyan lomha, mint amikor tízesztendőnként kellett egy új szintetikus kábítószer megjelenésére számítani. Bőven van idő kifuttatni a készleteket és átállni egy újra - vagy éppen még legálisan bespájzolni belőle, és megszervezni az illegális elosztást.

Drogdepóvá válunk

Itt értünk el a dizájnerdrogok második korszakába, amikor már nem gyógyszeripari hulladékok képleteit használják - az erre alkalmasak elfogytak -, hanem a "legális" bűnözők maguk állítanak elő új szereket. Az új molekulák képlete gyakran egyetlen atomnyival tér el a tiltólistára helyezettől, de ennyi elég is ahhoz, hogy ez más anyagnak minősüljön.

Itt jön a képbe Magyarország és Kelet-Európa. A fogyasztókhoz grammnyi csomagokban érkezik meg a narkotikum, ezeket a határok nélküli Európában a tiltás ellenére is könnyű célba juttatni - fel kell adni postán. Ám az Ázsiából érkező hordónyi mennyiségeket nem olyan könnyű elrejteni a hatóságok elől. Ha azonban egy uniós ország lemarad a tiltási folyamatban, akkor ott a szer tovább lesz legális, mint másutt, ezért Európa összes kereskedője oda rendeli meg az anyagot. A lomha törvénykezésű ország pedig könnyen azon veheti észre magát, hogy egész Európa drogdepójává vált.

Magyarországnak most ettől kell tartania, mert évekkel a folyamat tömegessé válása után sem született még meg az a jogi megoldás, amellyel kezelni tudnánk a dizájnerdrogok terjedését. Most éppen az új büntető törvénykönyv tervezett megszületése a késlekedés oka. Az új kódex viszont legjobb esetben is csak 2013. január 1-jén lép hatályba, vagyis ezután lehetne "rabosítani" a dizájnerek forgalmazóit. Márpedig óriási a pörgés: 2005-ben és 2006-ban évente még csak hét-nyolc új drogot regisztráltak az unióban, tavaly viszont már 41-et. A robbanásszerű növekedés oka, hogy az új narkókkal nem extraprofitot lehet termelni, hanem az extra extráját. Tistyán László, a Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete szociológusának idén februári gyűjtése szerint Ázsiában az egyik divatos szerből egy kilogrammot 5500 fontért (kétmillió forintért) lehetett beszerezni. Grammonkénti továbbértékesítésnél viszont 95-115 ezer fontot (32-39 millió forintot) lehetett kapni érte.

Fogyasztót gyártani

A terjesztés legfőbb akadályának az látszik, hogy nincs annyi drogos, akit el lehetne látni az újfajta mákonnyal. Ha pedig nincs kereslet, teremteni kell. A kutatók 2007-ben és idén is felmérték, hogy a 10. osztályos tanulók közül hányan fogyasztottak legalább egyszer kábítószert. Elekes Zsuzsanna, az ESPAD (Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) magyar kutatásának vezetője az előzetes eredmények alapján arról tájékoztat, hogy 31-ről 38 százalékra nőtt a droghasználati célú szerfogyasztás. A 2006-ban még ismeretlen mefedront például 12 százalék próbálta ki. (Az italozáshoz mérten még így is kisebb gondot okoz a kábítószer-fogyasztás: a megkérdezett 16 évesek 13 százaléka szívott füvet, és 31 százalékuk számolt be lerészegedésről a felmérés előtti hónapban. A gyerekek zöme társasági drogfogyasztó, a túladagolásban meghaltak többsége viszont valódi függő lehetett, 2009-ben 28 áldozatot követelt a heroin, az új szerek használatába hárman haltak bele.)

 
A bódulatmarketing tere az internet, az egyik legfontosabb üzenet, hogy "legális" termékről van szó, a honlapok címe is utal erre ("legal dealers"). Tistyán László februári előadásának azonban az volt a legmeghökkentőbb részlete, hogy a drogszektor az internetes keresőprogramokon fizetett hirdetéseket ad fel, videókat helyez el a YouTube-on, és a kereskedők még ügyfélszolgálatot is üzemeltetnek. Gyakran éppen erotikusnak álcázott oldalakon kínálják a szereket, hogy azok is idetévedjenek, akik sosem írnák be a keresőbe a drog szót. Lehet csekken vagy átutalással fizetni. A házhoz szállítás pedig olyan gyors, akár a pizzáé - ahogy Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúsági főosztályának vezetője a veszélyeket érzékeltetve meséli: előfordul, hogy valaki a bulira indulva megrendeli a szert, s mire a parti helyszínére ér, már várja a futár.

Ám egy ponton mégiscsak különbözik ez a normál kereskedelemtől. Ha valaki tévét rendel a neten, akkor televíziót szállítanak ki neki. Itt viszont gyakorta fürdősóként, porszívó-illatosítóként vagy növényi tápszerként hirdetik a pszichoaktív anyagokat. A vevő és az előadó összekacsint, a használati utasításból pedig a kívülállónak is egyértelművé válik, miről van szó: miért kellene például egy igazi fürdősóra sokat inni?

Ahány korosztályt céloznak meg, annyiféle a csomagolás. A csilivili kék pillangós kiszereléssel például a nyolc-tíz éves kislányokat szeretnék megnyerni, a fiatal férfiaknak szánt drogon kigyúrt felsőtest képe szerepel. Ám még azok sem lehetnek biztosak benne, hogy azt kapják, akik klasszikus szert, például ecstasyt vennének, valószínűbb, hogy egy új - jóval olcsóbb, de legális - "kábítószerpótlót" rejt a csomagolás.


- Világméretű gyógyszerkísérlet folyik élesben - mondja Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztályának kiemelt főreferense. Az új szerek hatását senki sem ismeri, a szerek fogyasztóin próbálják ki őket. Lehet, hogy jó néhány dizájner változatnak kisebb az egészségkárosító hatása, Koós Tamás, az Országos Addiktológiai Centrum szakértője viszont azt említi, hogy tavaly a heroinisták egy része is átállt az idén januárig még legális mefedronra (népszerű nevén: katira), amely intravénásan adva még a heroinnál is nagyobb rombolást vitt végbe. Csontsovánnyá aszott a testük, és annyira agresszívvá váltak, hogy drogfüggő társaikat sem tudták elviselni.

Kényszerűségből egy kvázi kábítószer-liberalizációt élünk át, és a társadalom a saját bőrén tapasztalhatja meg, milyen az, amikor kábító hatású szereket nem tilos fogyasztani: csökkennek az árak, a modern marketing pedig olyanokban is szükségletet kelt, akik egyébként sosem jutnának el a kipróbálásig. A megelőzésben és a bűnüldözésben dolgozók ma már "régi szép időkként" gondolnak a dizájnerek előtti korszakra. Például a régi szerekről vérvétellel meg lehet állapítani, hogy hatásuk alatt vezetett-e a balesetet okozó. Az újaknál ilyenről nem is álmodhatunk, így csak tanúkkal lehet igazolni, hogy bódulat hatása alatt állt a sofőr.

Senki sem számíthat arra, hogy a bűnüldözés megoldja majd a drogproblémát; most tényleg a családra, a megelőzésre került a hangsúly, és arra, hogy milyen társaságba keveredik egy fiatal. "Nehéz azt mondani, hogy óvakodj a szokatlan dolgoktól" - érzékelteti Koós Tamás a nehézségeket, hiszen a fiatalok életkori sajátosságként keresik a kockázatokat. Vandlik Erika pszichiáter, az addiktológiai centrum vezetője szerint azt kell megérteni, miért megy valaki bele egy drogos helyzetbe. Valóban ciki-e, hogy nem vagyunk mindig boldogok, és nincs kedvünk minden hétvégén szórakozni, s rendben van-e, ha ilyenkor a jókedvet, energiát pszichoaktív szerekből merítjük? A megelőzési szakemberek szerint legjobb védelem a közvetlen környezet mintája, ha a szülők a maguk drogjait (alkohol, cigaretta, kávé) csak mértékletesen fogyasztják, a barátaik körében pedig nem sikk a tudatmódosítók fogyasztása. Ám még így is jelentős a kihívás, hiszen a szer "tök legális", "zsír biztonságos" és "boltban is kapható". 

 
Jogi tipródás

A háttérben gőzerővel folyik a jogalkotási munka. A megoldás egyszerű volna: nem kellene bevárni az új Btk.-t, villámgyorsan módosítani kellene a régit. Nem az új szerek nevét kellene a tiltólistára venni, hanem a molekula egész alapvázát. Az új büntető törvénykönyv születése miatti módosítási moratóriumot már csak azért sem lehet kifogásként értékelni, mert az alaptörvény kidolgozása idején is folyamatosan módosították a régit. Nem tűnik komoly ellenérvnek az sem, hogy a javaslat elbukna egy alkotmányossági próbán pusztán azért, mert a testület évekkel ezelőtt a teljesítményfokozók teljes tiltását nem tartotta megfelelőnek.

A depószerep szégyenpadra ülteti Magyarországot, és a helyzet a magyar fiatalok számára is életveszélyes. Téglásy Kristóf szavaiból az tűnik ki, hogy köztes megoldás születhet. A főosztályvezető szerint egyrészt módosítják a Btk. kábítószerlistáját, és néhány hónapon belül felteszik rá nyolc nagy karriert befutó szer nevét, melyeknek forgalmazása és fogyasztása is bűncselekménnyé minősülne. Emellett egy szabálysértési listát is létrehoznának, amelyen a "molekulacsaládok" szerepelnének. Így az anyagot a hatóságok lefoglalhatnák, és pénzbüntetést szabhatnának ki a terjesztőkre.

- Vidd ezt, ennek olyan a hatása, mint az LSD-é - mondják a nagykörúti drogkereskedésben a Heti Válasz riportereinek, akik rejtett kamerával veszik fel a jelenetet a Becsengetünk és elfutunk sorozat számára. Pedig felesleges rejtőzködniük: a beszélgetés szigorúan törvényes keretek között zajlik.

 

 
Mi a kábítószer?

Kábítószernek nevezünk minden nem gyógyító céllal felhasznált pszichoaktív anyagot. Jogilag nem pontos a szóhasználatunk, mivel ezen szerek egy része legális.

 

 
Klasszikus drogok

- törvénytelenek
- ismert a hatásmechanizmusuk
- létezik ellenanyaguk
- gyorsteszttel kimutathatók

Dizájnerdrogok

- (még) legálisak
- élesben folyik a kipróbálásuk
- nincs ellenanyaguk
- sem gyorsteszttel, sem vérvizsgálattal nem mutathatók ki

 

 
Egy kínos epizód

1991-ben Magyarország már kellemetlen helyzetbe került egy törvényhozási hiba miatt. Egy nyugtató nevét ugyanis a Magyar Közlönyben tévesen rövidítették MDE-re, vagyis egy kábítószer-hatású készítmény nevére. A BorsodChem erre hivatkozva kapott gyártási engedélyt és látta el áruval a holland drogkereskedőket.

Forrás: hetivalsz.hu - Élő Anita 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr963265127

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mindig csináltam valami olyat amivel felhí­vtam magamra a figyelmet 2011.09.30. 10:22:15

Már tini koromban voltam pszichiátrián aztán a későbbiekben is többször mikor eljutottam odáig,hogy nem megy tovább nem tudom a feszültséget stb.elviselni akkor mindig csináltam valami olyat amivel felhí­vtam magamra a figyelmet de leginkább azt mo...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.