Ahol tilos lesz rágyújtani - Itt a lista!

A törvénymódosítás értelmében 2012. január elsejétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a többi között a szórakozó- és vendéglátóhelyeken -, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok pedig további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

Fontos változás, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely ezután a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem, így megszűnnek a dohányzókocsik. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben.

Zárt térben ezután csak dohánytermék-bemutatókon és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, a szivarszobákban ugyanakkor étel és ital nem szolgálható fel. Ezen kívül zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára - biztosítva, hogy dohányfüst a többi helyiségbe ne juthasson be. Ugyanakkor szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

Az ÁNTSZ ellenőrzi a szabályok betartását

A dohányzási tilalom betartását az ÁNTSZ ellenőrzi, megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. Az államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától, ha az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl, a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására.

Az egészségvédelmi bírságot és a helyszíni bírságot az ÁNTSZ számlájára kell befizetni. Az előbbi összege 20 és 50 ezer forint közötti, az utóbbi legfeljebb 30 ezer forint lehet magánszemélyek esetében.

Az államigazgatási szerv havonta átutalja az így befolyt összeg felét az egészségügyért felelős minisztérium költségvetési fejezetének, negyedét pedig a bírságot kiszabó ÁNTSZ számlájára. Az előbbi hányad különösen dohányzásmegelőzésre, a dohányzásról való leszokást támogató programokra, egészség-megőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő programokra használható fel. Az utóbbit a hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására kell fordítani.

A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012. április elsején kezdődik. A dohánytermékek forgalmazására és a cigarettásdobozok csomagolására vonatkozó előírások betartását továbbra is a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik.

Módosul a társasházi törvény is

A tizennyolc kormánypárti politikus - köztük Lázár János fideszes frakcióvezető - által jegyzett indítvány indoklása szerint a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is, ahol a lakosság 38 százaléka dohányzik. Ennek számlájára írható - áll az indoklásban -, hogy a tüdőrák miatti halálozást tekintve Magyarország "világelső".

A törvénymódosítással a nem dohányzók védelméről szóló jogszabály preambuluma is kibővül, így tartalmazza majd azt a megállapítást, hogy "a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke", és ebből következően azt az elvárást is, hogy "kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében". Ugyanakkor az előterjesztő fideszes Hollósi Antal Gábor korábban visszavonta azt a módosító javaslatát, amely kifejezetten tiltotta volna a dohányzást azokban a személygépkocsikban, ahol 18 éven aluli fiatal ül.

Módosul viszont a társasházi törvény, kimondva: a tulajdoni hányad szerint legalább négyötödös többséggel hozott eltérő rendelkezés hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, helyiségekben.

Újdonság továbbá, hogy az ügyészség, az ÁNTSZ és egészségvédelmi érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet is közérdekű keresetet indíthat a nemdohányzók védelméről szóló törvény megsértője ellen, feltéve, hogy a jogszabályba ütköző tevékenység a lakosság széles körét érinti.

Per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedők személye nem állapítható meg.

A legfontosabb kérdések a dohányzásról

Nikotinfüggőségi teszt - Ön azt állítja, nem dohányzik? Csak alkalomadtán, netán szórakozó helyen gyújt rá? Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy csak áltatja magát, és komoly nikotinfüggőségben szenved, vagy tényleg le tudja tenni a cigarettát.  Töltse ki Nikotinfüggőségi tesztünket! >>  Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg: A dohány méreg - nemcsak a tüdő és a szív, hanem fogaink számára is. A dohányosok körében ötször nagyobb a fogíny és az fogágy gyulladásának esélye, így a fogaikat is nagyobb eséllyel veszítik el. Legyen az cigaretta, pipa vagy akár szivar, a füst a fogakat is támadja - nem közvetlenül. A rákkeltő füst bejárja a szájüreget, káros anyagai megtapadnak a fogakon, a nyelven és a szájnyálkahártyán. A nikotin a tüdő és a nyálkahártya véráramába kerülve az erek összehúzódását eredményezi. Dohányzás: nemcsak a tüdőnek és szívnek méreg>>  Mit tartalmaz egy cigaretta? A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző kémiai vegyület található ugyanis egy cigarettában, amelynek csak az egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin. A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. Ilyen például a benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit. A kátrány mint égési melléktermék lerakódik a tüdőben, így minden egyes szál elszívásával csökken annak légzési felülete. Nem elhanyagolható az sem, hogy a dohányfüstnek jelentős a mérgező hatású szénmonoxid-tartalma. A függőség kialakulásáért azonban a nikotin a felelős. A nikotin tulajdonképpen erős drog, melynek halálos dózisa 20-60 mg. Enyhe mérgezés során fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz. Ezt gyakran tapasztalják az első alkalommal rágyújtók is. A tartós nikotinhatás gyomorfekélyt, érszűkületet (a szívkoszorúerek szűkületét), valamint légúti károsodást okozhat. Mit tartalmaz a cigaretta?>>  Dohányosok táplálkozása - Sok gyümölcs és zöldség, kevesebb zsír, sok mozgás: néhány tipp, mit érdemes fogyasztaniuk a dohányzóknak. A leszokás utáni hízás csak átmeneti állapot, így nem érdemes a kövérségtől való félelem ragaszkodnia a káros szenvedélyhez. A dohányosoknak több antioxidáns vitaminra van szükségük, mint nemdohányzó társaiknak, a leghatásosabbak az A-, E-, és C-vitaminok, ennélfogva több gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztaniuk, mert a természetes vitaminok hatásosabbak, mint a tablettaformában bevitt készítmények. Dohányosok táplálkozása >>  Módszerek a leszokáshoz - Egyedül nem megy - A dohányosok nagy része annak tudatában is tovább dohányzik, hogy tisztában vannak annak veszélyeivel. Ennek legfőbb oka, hogy a dohányzás az egyik legsúlyosabb - a kemény drogokra jellemző mértékű - függőséget képes létrehozni. Az első lépés persze minden esetben a valóban komoly elhatározás, enélkül eredmény eleve nem érhető el. Amennyiben azonban a döntés megszületett, lehetőség van nem csupán az akaraterőre bízni a leszokás sikerességét, hanem különböző terápiákat is segítségül hívni. A legszélesebb körben a nikotinpótláson alapuló módszerek terjedtek el. Ennek lényege, hogy a dohányzás abbahagyásával párhuzamosan valamilyen formában pótolják a szervezetbe jutó nikotint, így csökkentve a megvonásos tüneteket. A terápia általában három hónapon át tart, ezalatt fokozatosan csökkentik a nikotin bevitelét. Módszerek a leszokáshoz - Egyedül nem megy>>

Forrás: .webbeteg.hu - MTI