Soós Mária - addiktológiai főreferens  figyelmünkbe ajánlja a következő cikket :

 

Barátunk pár évvel ezelőtt végre beszerezte első laptopját, és kalandos felfedezésre indult az internet világában. Így, a harmincon túl, nem nevezhető digitális bennszülöttnek, de kíváncsisága, végtelen öröme, és tudásvágya vetekedett a digitális korosztályéval. Az első hónapok alatt internetfüggővé vált. Különösen a hétvégéit szörfölte el a netködben. Eleinte a barátok e-mail fiókja telt meg az állandóan küldözgetett linkekkel, amitől csak az IWIW őrülete szabadította meg őket. Nagy szerencséjére kiderült, nem tipikus netfüggő. Alig egy év múlva viszontláttuk.

Kit nevezhetünk netfüggőnek, hogyan alakulhat ki a függés, milyen jelekre figyeljünk magunkon, családtagjainkon, barátainkon?

Fehér Katalin újmédia-kutató szerint vannak olyan netfüggések, amik nem tartósak és általában maguktól megoldódnak. Maga az online jelenlét, vagy egy adott élethelyzetben megjelenő kiüresedés (párkapcsolat megszűnése, gyerekek elköltözése stb.) adhat okot arra, hogy valaki intenzívebben bevonódjon. A kezdeti eufóriát egy idő után felválthatja a hiányérzet, mert a virtuális kapcsolatok és tartalmak nem okoznak már olyan elégedettség érzést, sőt, csalódással is járhatnak. A bejárt útvonalak és megszerzett tapasztalatok egy idő után ismerősek vagy unalmasak lesznek. Ez a kiábrándulás fázisa. Innentől racionalizálható a felhasználói attitűd.


 

– Milyen tünetek és zavarok utalhatnak a tartós függőségre, mikor kezdjünk gyanakodni?

– Más kémiai (pl. alkohol), vagy viselkedésre vonatkozó (pl. társfüggőség) addikcióhoz hasonlóan vizsgálható a netfüggőség. Alapvető kérdés, hogy a problémát érzékeli-e a felhasználó, illetve, ha igen, tud-e róla beszélni. Vizsgálható a közvetlen fizikai és emberi környezettel való kapcsolattartás (rendezettség, gondoskodási formák), a kevés alvás, az evések kimaradása, a munkahelyi/iskolai teljesítmény, vagy az, hogy meg tudja-e oldani a napi feladatait hálózati elérés nélkül is. További támpontokat adhatnak a hangulatváltozások, az alvászavarok, a fantáziavilágba menekülés, a „csak még pár percből” létrejövő kontrollálatlan online órák száma, az antiszociális viselkedés, a rosszkedv, az idegesség, a depresszió. A függőség kialakulhat egy-egy felhasználói szokás mentén is: van, aki az e-mail olvasásának gyakorisága szerint függő, míg másoknál a játékok vagy a közösségi média lehetőségei szerint alakul ki az addikció.

A tartósabb online függéseket többen többféle kategóriába sorolják. Ezek közül olyan példákat érdemes megemlíteni, mint az online szexuális aktivitás az erotikus témájú chateléstől a cyberpornóig, a különböző játékok, a szerencsejátékoktól az online stratégiai játékokig. Ez utóbbi a sokszereplős, végteleníthető online szerepjátékok (MMORPG, massivly multiplayer online role-playing game) egy párhuzamos életet, szerepkört hoznak létre, alapvetően eltérő cselekvésekkel és rítusokkal. Minél több időt (6-18 órát) töltenek vele a felhasználók, annál inkább valóságosnak tűnhet a szimuláció. Doppingolhatja a játékosokat, hogy tudják, nem egy program pontozza őket, hanem ugyanolyan valóságos személyek, mint ők. A játékosok, akik akár több százan vagy ezren is játszhatnak egyszerre, egymástól is függnek. Egyes kutatók úgy vizsgálják ezt a jelenséget, hogy ők maguk is virtuális figurát öltenek, és „elvegyülnek” a játékosok között.
Tartósan függő kategóriába sorolhatók a megszállott keresők, az e-vásárlás függők, a közösségi médiában kényszeresen aktív felhasználók is.

A szakemberek a netfüggőséget és a mobilfüggőséget már együttes elnevezéssel is használják (Mobile and Internet Dependency Syndrome (MAIDS)), s ez az okostelefonok térhódításának is köszönhető.

– Van különbség a hazai és külföldi függőség megjelenése közt?

– Az internetfüggőség a 90-es évek közepétől vált széles körben megnevezett jelenséggé. A penetráció, vagyis a lakosság létszámához arányosított hozzáférés alapvetően meghatározó. Azokban az országokban, ahol ez a szám magas, általában a függőség aránya is magasabb. Nem véletlen, hogy éppen Ázsiában és az Egyedült Államokban hangsúlyosan jelennek meg a kapcsolódó publikációk, és programok. Európában, főként Németország és Nagy-Britannia hoz nyilvánosságra kutatási eredményeket. A hazai internet penetráció 2009 nyarán érte el a kritikus 50%-ot, 2010 végére további 5 %-kal nőtt. A GFK Hungária, és a Médiaanalízis 2010-ben közzétett elemzése az elmúlt 5 évet tekintette át, eszerint a 15-19 évesek körében megkétszereződött a netfüggők száma, és egyre többen vannak köztük az otthonülők, és a zárkózott életstílusúak.

– Az internet melyik területén és milyen korcsoportban mutatkozott meg legelőször a függőség?

– Kezdetben a korábban részben, vagy egészben elérhetetlen (mozgó) képek és szövegek közötti szörfölés, az azonos időben zajló írásos kommunikáció, a chat és a digitális fantáziavilág jelentette az újdonságot azok számára, akik tömegesen kapcsolódtak be az online jelenlétbe. A web 2.0 jelentősen differenciálta ezt a képet. A közösségi média aktivitástól (chat, posztolás, lájkolás, videók beágyazása, azaz különböző interaktivitási eszközök) a professzionális online játékokig széles a skála, s a különböző alkalmazások tömegével adják ehhez a további kínálatot.

A kilencvenes évektől máig elsősorban a fiatalabb korosztályokat, főként a 14-19 éveseket emelik ki a kutatásokban. Ők a digitális bennszülöttek (digital natives), akik már együtt nőnek fel a digitális technológiával. A kutatások más irányból is közelítenek: vizsgálják a legfiatalabb generációkat - hiszen a néhány hónaposoknak is gyártanak egyszerűbb játékokat – épp úgy, mint a legidősebbeket, akiket épp a fiatalabb generáció von be a használatba.

Érdemes kiemelni Dél-Koreát, amely élen jár a széles sáv biztosításában, és a világ legnagyobb internetes lefedettségével rendelkezik. Itt a 9-39 éves korosztályt vizsgálták: az eredmény szerint 8,8%-ról 8,5%-ra csökkent a függők aránya 2008 óta. Ez elsősorban épp azoknak a tinédzsereknek köszönhető, akik már részt vesznek olyan minisztériumi szervezésű oktatási programokban, melyek a megelőzést, vagy a függőség tudatosítását célozzák meg. A többi korcsoportnál, a fiatalabbaknál és az idősebbeknél növekedést tapasztaltak

Természetesen nemcsak korosztálytól vagy az adott ország penetrációjától függ a kérdés. Nemek, foglalkozási csoportok és más demográfiai szempontok alapján is különbségek állapíthatók meg. Sőt, egyes rajongói csoportok mentén is működik a függőség: 2010-ben például Lady Gaga, – az egyik legtöbb rajongói táborral bíró provokatív popsztár - és más hírességek egy jótékonysági akció kapcsán tették próbára követőiket a Facebookon. Megszüntették online közösségi aktivitásukat, és üzentek rajongóiknak, hogy egymillió dollárnyi adománynak kell összegyűlnie ahhoz, hogy újra aktívak legyenek az oldalon. A gyűjtésbe összesen 3 600 ember kapcsolódott be, és az 1 millió mindössze egy éjszaka alatt összegyűlt.

– Hogyan változott a függőség a közösségi portálok megjelenésével?

– A kérdésre több válasz is adható. Vannak, akik a közösségi médiában játékokat építenek, segítik egymást a következő szintek elérésében. Ha valaki ebből menet közben szeretne kilépni, azzal a másik elért játékeredményeit kockáztatja. A függés tehát lehet egy játékon keresztül többszemélyes is, azaz egy kilépő játékos másoknak veszteséget okozhat, és ezzel önmagának is, hiszen későbbi együttműködéseket vonhat meg magától. Kérdés, hogy kockáztat-e a játékos, vagy játszik tovább az online játszótéren a többi játékossal.

Mások, pl. hírfüggők, ők szeretnének az adott témában mindent megtudni. Korábban egy-egy portálról, vagy tömegmédiából gyűjtötték az információkat, most viszont próbálják kiszűrni, kit érdemes követni, és ehhez folyamatosan szörfölnek is. Ha ebben a folyamatban gyakran elvesznek, szintén függőség alakulhat ki. Ez természetesen foglalkozási ártalom is lehet.

A Facebook-függőséget külön is említik egyes kutatások. 2010-ben a Harrisburgi Természettudományi és Műszaki Egyetemen végzett kutatások szerint, a személyes kapcsolatok gyengülésén túl stresszel, és az alvás hiányával járó további zavarok forrása lehet a legnagyobb közösségi oldal folyamatos használata. A kísérlet a nikotinfüggő zugdohányosokhoz hasonlította azokat, akik az egyhetes Facebook-szünet idején igyekeztek megoldani, hogy valahogyan ellenőrizhessék beérkezett üzeneteiket.

A Budapesti Corvinus Egyetemen is végeztek hasonló kutatásokat, ahol a mobiltelefonok megvonásával kapcsolatos kérdéseket tettek fel. A vizsgálat alanyainak többsége ezt úgy értelmezte, hogy a világgal való kapcsolatát vennék el tőle.

A mobileszközök jelenléte még intenzívebb kapcsolódást ad: jelen vannak valamennyi kommunikációs színtéren a munkahelytől a hálószobáig. Az érintőképernyős telefonok „simogathatók”, s a közösségi média használata is gyakoribb ezzel a megoldással. Kérdés, hogy funkcionális, vagy érzelmi a kapcsolat a készülékkel, és a szolgáltatások, alkalmazások milyen arányban kerülnek felhasználásra a telefonálástól a játékig, illetve a telefon, tulajdonosa eszközként vagy valós (és virtuális) énjének meghosszabbításaként kezeli a tárgyat.

– Hogyan lehet kilépni ebből a függőségből?

– Magyarországon elsősorban orvosportálok, valamint a pszichológiai témájú oldalak és blogok tárgyalják a témát, illetve a leszoktató tréningekre, programokra is lehet jelentkezni, bár ezek száma kifejezetten a netfüggőségre koncentrálva elenyésző. A cél általában a függőség mögött meghúzódó okok megkeresése, a beszűkül életvitel megszüntetése, új célok és társas időtöltések felfedezése. Elsőként érdemes a problémát másokkal megosztani. A kimondás és a visszacsatolás együtt már eredménynek számíthatnak. Célszerű más elfoglaltságokban megtalálni az örömforrásokat, szabályokat felállítani a nethasználatra (időkeretek, rendszeresen látogatott oldalak). Tudatosan pihenéseket is be lehet iktatni, s ha munkához kötődik a nethasználat, egyes feladatok delegálhatók, vagy megoszthatók. Az egyik legismertebb módszer az úgynevezett 12 lépés program, melynek lényege, hogy az online elvonásával párhuzamosan belép valamilyen offline tevékenység, pl. sport. A cél a maximum 4-6 óra nethasználat elérése.

Forrás: 168ora.hu - Takács Edina 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr152553753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.