Az alkoholfogyasztás nemcsak a mindennapi életben, a munkahelyen is komoly problémákat okozhat a teljesítmény-csökkenéstől egészen a dolgozó kimaradásáig, az egészségügyi következményekről és egy esetleges munkabalesetről már nem is beszélve. Mi a megoldás, hogyan kezelhetik a cégek a szeszesitalfogyasztás kapcsán felmerülő gondokat?

 


Alkohol vás energií nenabije, působí spíše tlumivě„Ahogy bejön a hideg, reggelente lecsúszik egy feles, ennyi kell munka előtt. Fűt is, meg jól is esik. Két hete viszont egyszer csak közölte a főnök, hogy másnap be se kell jönnöm, ki vagyok rúgva” – meséli az építkezéseken fizikai munkát végző József, aki idén múlt negyvenéves. Mint mondja, sok helyen megfordult – korábban a mezőgazdaságban dolgozott, öt éve húzza az igát az építőiparban –, de eddig sehol sem okozott gondot a „szeszelés”. Neki. „Nem ittam én többet egy-két felesnél, nem arról van szó” – teszi hozzá magyarázatképpen. Mivel feketén foglalkoztatták, azt hitte, hogy munkáltatóját nem érdekli – vagy legalábbis nem teszi szóvá –, ha reggelente lecsorog a torkán néhány kupicával. Érdekelte.

A hatályos jogszabályok alapján, az általános tilalom mellett a veszélyes munkát végzőknél, ahol fennáll a sérülés lehetősége – például gépsor mellett tevékenykedőknél vagy kémiai anyagokkal dolgozóknál – rögzítik azt a szabályt írásban, miszerint, aki alkoholt fogyaszt munkaidőben vagy alkoholos állapotban dolgozik, azonnali hatállyal eltávolítható – válaszolta megkeresésünkre Gábor Edina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója. Reklamációnak ilyenkor nincs helye, a munkavállaló ugyanis belépéskor aláírja, hogy tisztában van a szabályzattal (és a munkavédelmi előírásokkal). Italozás tehát kizárva. A fizikai munkát végzőknél sincs ez másképp, noha tény, hogy a feketén foglalkoztatottak esetében nagyobb a valószínűsége, hogy a munkaadó szemet huny az alkoholos befolyásoltság felett (is), amennyiben nem hanyatlik jelentősen a dolgozó teljesítménye. Ahol a munkavállalók nincsenek közvetlen veszélynek kitéve – például egy irodában –, ott a munkáltatók a mai napig nem igazán törődnek ezzel a kérdéssel, habár a tilalom az ott dolgozókra is vonatkozik – tudtuk meg.

A legtöbb iparágban – már ami a fejlett országokat illeti – formálisan vagy informálisan szabályozzák a munkahelyi szeszesital-fogyasztást: tiltják esetenként akár hatósági intézkedéseket is foganatosítanak a dolgozó ellen – áll az ICAP jelentésében. Ugyanakkor tény, hogy például a multinacionális vállalatoknál országspecifikus előírások lehetnek érvényben – akad, ahol a munkahelyi büfében sört, bort is lehet venni, bár ezek fogyasztása munkavégzés közben tilos. A szabályozás függhet az adott ország kultúrájától, a munkakörtől. A sör-, a bor- vagy az égetettszesz-ágazatban dolgozókra - különösen azokra, akiknek munkaköri leírásában a kóstolás is szerepel - szigorúbb szabályok vonatkozhatnak, melyek kiterjedhetnek a szesz birtoklására, vagy a véralkoholszint rendszeres ellenőrzésére.

alkohol

„A magyar társadalom megbocsátó a munkahelyi alkoholfogyasztást illetően, amennyiben céges rendezvényről, karácsonyi buliról, előléptetési mulatságról vagy születésnapi ünnepségről van szó: ilyenkor gyakorlatilag elfogadott az alkoholfogyasztás – mondja Gábor Edina, hozzátéve, persze az sem mindegy, hogyan csapódik le az italozás a különböző státuszt betöltőknél. Előfordul, hogy a kollektíva – a főnökkel együtt – a pohár fenekére néz egy céges születésnapi bulin. Ám miután legördül a függöny, minden visszatér a megszokott kerékvágásba: a következő munkanapon munkavégzésre alkalmas állapotban kell megjelenni. Kérdés, melyik cégnél hol van a határ, hogyan szabályozzák a kérdést a munkáltatók és helyeznek-e kilátásba retorziókat.

Magyarországon körülbelül egymillióra becsülik azok számát, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt (nagyivók). 2004-ben közel 700 ezer volt az alkoholisták száma Magyarországon, ebből 178 272 volt nő – áll az Egészségügyi Minisztérium Alkoholpolitika és Stratégia 2009 című tervezetében. A foglalkoztatottak számát tekintve – a KSH adatai szerint a harmadik negyedévben a 15-64 éves korosztályból 3 millió 791 ezer fő – ez azt jelenti, hogy a nagyivók többsége, ahogy az EU többi tagállamában, itthon is dolgozik. Ugyanakkor egy ILO-jelentés szerint a legtöbb munkahelyi alkoholprobléma a mértékletesen italozók vagy alkalmi szeszesital-fogyasztók körében merül fel.

Az alkoholfogyasztás a dolgozó testi épségét fenyegető közvetlen veszélyek mellett – baleset, sérülés, esetleg halál –, számos egyéb fizikai és mentális problémát okozhat. Az állandó kimerültség, a fáradtság, a koncentráció hiánya előbb-utóbb teljesítményromláshoz vezethet, esetenként a dolgozó magatartása is megváltozik: agresszív lesz, destruktívan hat a kollégákra: beléjük köt, hátráltatja a munkájukat. Ez pedig már megfelelő indok az elbocsátásra. „A hétfői hiányzások hátterében gyakran alkoholprobléma áll” – teszi hozzá az OEFI főigazgatója, utalva azokra, akik menetrendszerűen kimaradnak a munkából a hét első napján ilyen-olyan okokra hivatkozva. Ráadásul, tetézve a bajt, amennyiben alkoholfüggőségről van szó, bejön a képbe a szenvedély finanszírozásának kérdése is: előfordulhat, hogy a munkavállaló nem legális úton szerzi meg az italra szánt pénzt: lop a kollégáktól vagy munkaadójától.

Az alkoholmámorban végzett munka egyéb kérdéseket is felvet: hogyan lehet bizonyítani, ha valaki munkaidőben vagy közvetlenül azelőtt iszik, úgy, hogy az teljesítményére is rányomja a bélyegét (lehet-e, kell-e alkoholtesztet végeztetni ilyenkor), és mi következik azután, ha kiderül, az alkalmazott nem veti meg a „szíverősítőt” munkaidőben – vagy közvetlenül azelőtt – sem. Külföldön akad példa arra, hogy egy vállalat fizeti a szenvedélybeteg alkalmazott rehabilitációját, gyógykezelését, persze, ha értékes munkaerőről van szó, akire a jövőben is számítanak. Itthon viszont ez a hozzáállás nem dívik.

A problémára összességében az ártalom-megelőző módszerek alkalmazása lehet a megoldás, ahogy azt a Nemzetközi Alkoholpolitikai Központ (ICAP) is megállapította 2003-as jelentésében. A stratégia részét képezi az alkohol elérhetőségének korlátozása – például nem árusítják munkahelyi büfében –, az alkoholproblémával küzdők korai kiszűrése, a felvilágosítás – prevenció –, valamint a dolgozókat segítő programok bevezetése. Itthon akad néhány cég – elsősorban nagyvállalatok, ahol különféle egészségmegőrző programok is futnak –, amely a szenvedélybeteg dolgozóknak is hatékony segítséget nyújt. Mint Gábor Edina mondja, azzal egyetlen munkáltató sem jár jól, ha a betanított, képzett munkaerőtől alkoholproblémák miatt kell megválnia. „Jobban kellene hangsúlyozni, hogy a munkaadó és a munkavállaló egy oldalon áll. A munkaerő érték, ezt kellene felismerni” – teszi hozzá.

Forrás: hvg.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr262415615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.