Szemelvények Mitch Earlywine "Megérteni a marihuánát" című könyvéből 

 

Mentális betegség 

Azok a nézetek, melyek szerint a marihuána pszichológiai problémákhoz vezet, legalább 100 évesek. Mikor India még gyarmat volt, a brit kormány létrehozta az Indiai Kenderbizottságot, mely megvizsgálta azt az állítást, miszerint a cannabis valamilyen formában a mentális betegségeket gyógyító intézményekben kezelt páciensek számának növekedéséhez vezet. A bizottság azt találta, hogy a marihuána nem okoz mentális betegségeket (Indian Hemp Drugs Comission [IHDC], 1894). Ezeket az eredményeket teljesen figyelmen kívül hagyták. Az Egyesült Államok 1930-as propagandája szerint a cannabisszívás kivétel nélkül elmebetegséghez vezet (pl., Fossier, 1931; Rowell & Rowell, 1939). Modern szerzők szintén azt sugallják, hogy a drog mentális betegségeket okoz, mint például a pánik és pszichózis (Gorman, 1996; Lapey, 1996).

Ha egy közelebbi pillantást vetünk az adatokra, azok azt mutatják, hogy sok olyan ember szív marihuánát, aki lelki problémáktól szenved, azonban nem az okozza a rendellenességeiket.
Mindazonáltal sok mentális betegséggel küszködő ember találhatja úgy, hogy a drog súlyosbítja a tüneteiket. A következőkben ezeket a tanulmányokat írjuk le. 

Szorongásos rendellenességek 

A marihuána hatásai felerősíthetik a szorongást, azonban ez a rövid reakció nem összetévesztendő a szorongásos rendellenességekkel. A szorongásos reakciók ritkák, s elsősorban tapasztalatlan felhasználóknál jelentkeznek, ezenkívül a leggyakrabban sokkal inkább a cannabis megevése, mintsem elszívása után. A tapasztalatlan felhasználók körében nagyobb a pánik kialakulásának lehetősége, főleg akkor, ha nagy mennyiséget szívnak el rövid idő alatt.

A hasis megevése is vezethet félelemhez vagy szorongáshoz, főleg nagy adagokban. Az orálisan fogyasztott THC alapvető hatásainak kilakulásához szükség van néhány órára. Azok az emberek, akik ennek nincsenek tudatában, gyakran szükségtelenül nagy adagot vesznek be a tudatállapotuk megváltoztatásához. Elegendő mennyiséget fogyasztanak, azonban nem várják ki a drog hatásának kifejlődéséhez szükséges időt. Azt gondolván, hogy nem fogyasztottak eleget, többet esznek, s később sokkal erősebb hatásokat tapasztalnak mint amelyekre számítottak. 

 Ezek a meggondolatlanságból fakadó túladagolási esetek számos kényelmetlen tünethez vezethetnek, például szorongáshoz, paranoiához és vizuális hallucinációkhoz.

Sok tapasztalt felhasználó tudja, hogyan szabályozza az elszívott mennyiséget a káros érzelmi reakciók elkerülése érdekében. Ők gyakran óvatosan közelítenek az ismeretlen erősségű cannabishoz, először kisebb adagot szívva el és megvárva a hatás csúcspontját, mielőtt többet fogyasztanának. Ráadásul a drog nemkívánatos reakciói ideiglenesek. A marihuána által okozott szorongást megtapasztaló emberek rendszerint könnyen kezelhetőek. A tapasztalt felhasználók úgy találják, hogy a drog tulajdonképpen csökkenti a szorongást (Grinspoon & Bakalar, 1997).

Egy nemrégi longitudinális tanulmány 800 új-zélandit vizsgált meg, és nem talált összefüggést sem a cannabis és a szorongásos rendellenességek, sem a cannabis és a depresszió között (McGee, Williams, Poulton, & Moffitt, 2000). Így kevéssé valószínűnek tűnik, hogy a marihuána bármiféle klinikai szorongást vagy depressziós rendellenességet okozna. Mindazonáltal a pánikra hajlamos embereknek illetve azoknak, akik a tudatmódosulást zavarónak találják, tartózkodniuk kell a cannabis és más pszichoaktív drogok használatától.

Pszichotikus rendellenességek 

 A cannabinoid intoxikáció olyan pszichózisok egyes tüneteit utánozhatja, mint például a skizofrénia. Ezek a pszichotikus rendellenességek jellegzetesen különös gondolatokból, hanghallucinációkból és nem helyénvaló érzelmekből állhatnak. Egy pszichózisra jellemző különös gondolat értelmezhetetlen az adott egyén kulturális közegében. Például a pszichotikus egyénnek az a különös gondolata támadhat, hogy más emberek gondolatokat ültetnek a fejébe. A hanghallucináció olyan hangok meghallását jelenti, melyek nem is léteznek. A nem helyénvaló érzelmek jelenthetik azt, hogy valaki mosolyog, miközben fél vagy szomorú.

A nagy mennyiségű marihuána vagy hasis megevése alakíthat ki hasonló szimptómákat, de ez a cannabis-pszichózis nem egyezik meg a skizofréniával. Leggyakrabban hiányoznak belőle a formális gondolkodási problémák és a nem helyénvaló érzelmek (Basu, Malhotra, Bhagat & Varma, 1999). Ezenkívül hamar el is múlik, míg a skizofrénia krónikus mentális betegség marad. Más drogok, elsősorban a hallucinogének, ugyanilyen tüneteket eredményezhetnek. Az LSD, meszkalin és pszichedellikus gombák hibás gondolatokhoz és különös beszédmintákhoz vezetnek, melyek jellegzetesek a pszichotikus egyének esetében is. A kokain vagy amfetamin huzamosan ideig történő használata szintén vezethet paranoiához, irracionális viselkedéshez, melyek általánosak a skizofrénia egyes formáinál. 

 Ezek a kapcsolatok a marihuána és különös szimptómák között értékes információkkal szolgálnak az agy működéséről és azt sugallják, hogy a cannabinoid rendszer hatással lehet a lelki rendellenességekre. Ugyanakkor nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy a cannabis mentális betegségekhez vezetne. A skizofréniában szenvedők valószínűleg kevesebb problémával szembesülhetnek, ha minden rekreációs drogtól távol tartják magukat, azonban a drogok nem okozói a rendellenességeiknek. Egy a svéd hadseregben végzett tanulmány például megkísérelte előre jelezni a marihuána fogyasztás következtében fellépő pszichotikus töréseket.

A felhasználóknál kétszer nagyobb valószínűséggel fejlődött ki skizofrénia, mint a nemhasználóknál. Az erős fogyasztóknál (akik ötvenszer vagy még többször fogyasztották a drogot) hatszor nagyobb valószínűséggel fejlődött ki a skizofrénia. Ugyanakkor a marihuánát használók változatos más drogokat is használtak, melyek szintén könnyen súlyos szimptómákhoz vezethetnek. Ez a tanulmány elmulasztotta azt is megjegyezni, hogy vajon ezek az emberek a droghasználat előtt is tapasztaltak-e meg hasonló élményeket. Talán voltak különös gondolataik, azonban nem tapasztaltak meg pszichotikus törést hosszú éveken keresztül. Éppen abban az időben is kezdhettek marihuánát szívni. Az is lehet, hogy éppen kezdődő pszichotikus tüneteik csillapítására használták a drogot (Andreasson, Allebeck, & Rydberg, 1989).

Más munkák arra következtetnek, hogy a szimptómák sokkal inkább megelőzik mintsem követik a marihuánafogyasztást (Thonicroft, 1990). A pszichotikus egyének talán nagyobb valószínűséggel szereznek tapasztalatokat a cannabisszal. Más, a marihuána által okozott skizofrénia elmélete ellen szóló érvek a cannabis használat és a pszichotikus rendellenességek előfordulási gyakoriságából indulnak ki. Ha a marihuána skizofréniát okozna, akkor e rendellenesség előfordulási arányának a drog használatának arányával együtt kellene nőnie. Valójában a skizofrénia előfordulási gyakorisága nem magasabb azokban a történeti korszakokban, melyekre minden más korszaknál kiterjedtebb cannabisfogyasztás jellemző (Hall & Solowij, 1998). Ezek a következtetések azt suggalják, hogy a marihuána valószínűleg nem okoz skizofréniát. 

 Bár a drog nem okozója a rendellenességnek, a marihuána súlyosbíthatja a skizofrének pszichotikus szimptómáit. Néhány tanulmány úgy találta, hogy a skizofrén emberek gyakran használnak cannabist, sokszor még a pszichotikus epizódokat megelőzően (Linzen, Dingemans, & Lenior, 1994; Thornicroft, 1990). A skizofrének gyakran számolnak be arról is, hogy a cannabist előnyben részesítik más drogokkal szemben (Dixon, Haas, Weiden, Sweeney, & Frances, 1999). A rendszeres cannabis-használó pszichotikusok gyakrabban kerülnek kórházba és rosszabbak a tüneteik (Casspari, 1999). Egyes szerzők úgy gondolják, hogy ez a rendellenesség a belső cannabinoid rendszerrel függ össze. Erre a kapcsolatra bizonyíték a szervezet által termelt cannabinoidok magasabb aránya a skizofrén betegek agyvizében. Ezek a pszichotikus zavarok tehát a neurotranszmitter rendszer rendellenességeiből fakadhatnak (Leweke, Giuffrida, Wurster, Emrich, & Piomelli, 1999).

Az ebben a tárgykörben folytatott további kutatások felfedhetik a cannabinoid renszer funkcióját az agyműködésben. A cannabinoid rendszer valószínűleg nagy szerepet játszik a tudatunk megtapasztalásában. Ha ez a rendszer tévútra megy, az emberek pszichotikus tüneteket tapasztalhatnak meg.

Forrás: drugs.atw.hu - Ford.: Sárosi Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr662100714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.