A HirExtra a magyar addiktológiai társaság konferenciáján elhangzott előadásokat gyűjtötte csokorba. Itt többek közt kiderül, hogy mi köze a drogoknak a skrizofréniához, vagy hogy miként lehet a világhálót drogprevencióra használni.

A konferencián neves hazai szakemberek számoltak be a pszichoaktív szer használatából származó rendellenességek, és más pszichiátriai zavarok kapcsolatáról, valamint kezelésük lehetőségeiről. Az előadások többek közt a drogprevenció internetes terjedéséről és egyéb addiktológiai kérdésekről szóltak. A népes hallgatóságot Portör Péter, a Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Igazgatóság vezetője köszöntötte, az esemény levezetője pedig Dr. Rácz József, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke volt.

Addikciók és receptorok

Dr. Nagy Ferenc, a Kaposi Mór Oktató Kórház Ideggyógyászat és Agyérbetegségek Osztályának orvosa több évig kutatta Amerikában a receptorok működését, és ezen ismereteit kötötte össze az addiktológiával. Előadása szerint a receptorok olyan ajtók idegrendszerünk számára, amiken keresztül felfogjuk a külvilágot. Idegrendszerünk alapjai az idegsejtek, amelyekből hatalmas mennyiség található testünkben, azonban ezek bizonyos folyamatok hatására - például alkohol hatására - pusztulnak, amikhez az agy folyamatosan alkalmazkodik.

Az idegsejtek működését több száz-féle neurotranszmitter serkenti, azonban mindössze egyetlen egy gátolja, a gaba receptor - legalábbis jelenlegi ismereteink szerint. Bizonyos gyógyszerek és az alkohol is úgy fejti ki kellemes, ellazító hatását a testre, hogy ezen gaba receptorok működését stimulálja, így az idegsejtek nem reagálnak annyi ingerre, s ekképp a test nem lesz olyan feszült - azon keresztül pedig pszichénk se. Az is kiderül, hogy a szenvedélyeinket, függőségeinket a dopamin nevű vegyület fűti, amely szintén megfelelő ingerrel elért receptorok hatásár szabadul fel - ezen vegyület szabályozásával a szenvedély, és a függőség is nagyban szabályozható. Ennek veszélye ugyanakkor, hogy bizonyos emberekre túlzott hatással van az ilyesfajta kezelés- szenvedélybetegekké, vagy szenvedélymentessé válhatnak.

Szkizofrénia és pszichoaktív szerek

 Dr. Bitter István, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika részlegének igazgatója előadásában azt boncolgatta, hogy a pszichoaktív szereknek - pl.: marihuána - van-e kapcsolata a szkizofréniával. Annyi biztos, hogy a skizofréniás betegek jóval nagyobb mértékben vállnak ezen szerek függővé: az amerikai lakosság 28 százaléka nikotinfüggő, 12 (férfi) és 5 (nő) százalékuk alkoholfüggő, 5 százaléka a fűre kattant rá, 2 százalékuk pedig a kokain rabja. Ugyanakkor ezek számok az amerikai lakosság 1 százalékát kitevő skizofrének körében 70, 37, 23 és 13 százalék. Érdekes az is, hogy a mániás depressziósok körében hasonlóan változik az arány - kivétel a marihuána-fogyasztást, ugyanis a fű-szívók aránya náluk drasztikusan visszaesik.

A skizofrénia és a pszichoaktív szerek kapcsolatának fontos genetikai háttere is van. Ugyanis kutatások kimutatták, hogy bizonyos genotípusok sokkal hajlamosabbak pszichoaktív szerek használata után a pszichózisokra: a COMT gén valin-valin kapcsolódásánál például tízszer nagyobb az esély, mint a másik két kapcsolódás-variációnál. Azt is kimutatták, hogy valaki minél fiatalabb korban él a pszichoaktív szerekkel, annál nagyobb az esélye, hogy később pszichózis fog nála kialakulni. A kutatások azt is kimutatták, hogy a szkizofréniában szenvedők violensebbek az átlagnál, ami a szerhasználók körében is igaz - és a kettő, „találkozáskor” csak összeadódik. Összességében átlagosan átlagosan 10 százalék az esélye annak, hogy a rendszeres canabis használat pszichotikus problémákhoz vezet.

Az alkoholdependencia komorbiditása

Dr. Fodor Miklós - aki 30 évig addiktólógia vezető volt, jelenleg független pszichiáter - az alkoholizmus problémáját próbálta jobban felmérni. Egy kísérlet szerint azon alkoholista patkányok, akiket dopaminnal (lásd első előadás) kezeltek, átlagosan 43 százalékkal kevesebb alkoholt fogyasztottak, de olyan egyed is akadt, aki az előző mennyiség 20 százalékát vette csak magához. Ugyanakkor az emberi kísérletekben nem volt hatása önmagában a dopamin kezelésnek, csak akkor, ha azt gyógyszer formájában vették magukhoz az alanyok. Tehát mind az emberi függőség, mind annak kezelése igen komplex, összetett folyamat, amelyben a biokémia épp úgy szerepet játszik, mint a pszichológia.

Fodor arról is beszámolt, hogy 50 év fölött krónikusan növekszik az alkoholdemenciák veszélye (a reakcióidő, az IQ, és a pszichomotoros teljesítmény csökkenése, íz-érzék tompulása, viselkedészavarok megjelenése stb.). Egy átlagos alkoholista napi 100 gramm alkoholt vesz magához, ami 40 százalékkal növeli a májbetegségek kialakulást (120 g fölött ez a határ már 80 százalék). Ráadásul az alkoholmámorban fogant gyermekeknél 30-50 százalék az esélye annak, hogy a kicsivel születése után - vagy már magzatfejlődés közben - valami gond lesz.

A kábítószer-probléma igazságügyi orvosszakértői szempontja

 Dr. Fülöp Zoltán igazságügyi orvosszakértő, a független Figori kft. vezetője saját szempontjából elemezte a drogok hatását. Felhívja figyelmet arra, hogy drogfogyasztás és a drog általi befolyásoltság állapota két különböző dolog - elvégre a canabist akár fél év múlva is ki lehet mutatni a szervezetből. A kábítószerek mennyiségének eldöntése az orvosszakértő feladata - a btk három mennyiséget ismer: csekély, átlagos és jelentős. A csekély 0,6 gramm heroin hatóanyag-tartalmáig tart, a jelentős pedig ennek hússzorosánál kezdődik. Azt is megjegyzi, hogy más a büntetési tétel a függőnek minősített személyre, mint arra, aki nem mondható függőnek - amit szintén az orvosszakértő állapít meg - azonban a függőség súlyosságára nem tér ki a btk. Azonban a bírót nem kötik az igazságügyi orvosszakértők véleménye.

Dr. Barth Ákos, szintén igazságügyi orvosszakértő a Mediapszicho Kft. vezetője azt fejtegeti, hogy az igazságügyi orvosszakértőnek néha hosszú évek távlatából kell eldöntenie, hogy valaki függő-e vagy sem - ami rettentő nehéz, és vagy a vád, vagy a védelem biztos megkérdőjelezi. Beszámol arról, hogy mi kell egy szakértőnek az érvényes véleményezésre, és hogy mik alapján kell elvégezni a véleményezést. Ám ebben nem lehet benne a „beteg” szubjektív véleménye, ami csak a kábítószeres eseteknél kitétel, minden más esetben a páciens véleménye is sokat nyom a latban. Azonban a rendőrség nem kérdezi ki az ismerősöket addiktológia kérdésben, csak a vádlottat kérdezi ki, az ő véleményét meg ugye nem lehet figyelembe venni... így gyakorlatilag sokszor lehetetlen ténylegesen megállapítani a függőséget.

Figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar és komorbiditásai

Dr. Balázs Judit gyermekpszichiáter előadása a címben megfogalmazott mentális betegséget (rövidítve ADHD) igyekezett bemutatni. A betegségnek genetika okai éppúgy vannak, mint biológiai (dopamin) és környezeti generálói. A kutatások szerint a gyermekek 3-7 százaléka szenved ettől a pszichológiai zavartól, és ezen gyermekek 30-50 százaléka felnőttkorba is tovább viszi a tüneteket (figyelmetlenség, hiperaktivitás, impulzivitás). Ettől sérülnek a családi és kortárs-kapcsolatok, a tanulmányi eredmények, és munkahely-megtartási képesség is. Lelki oldalról az ilyen gyermekek- és felnőttek - önbizalma alacsony lesz, és gyakrabban/ könnyebben lesznek valamilyen szer rabjai - főleg ha az ADHD más viselkedészavarral is társul.

Egy vizsgálat szerint az ADHD-s gyermekek 86 százaléka szenvedett egy, vagy több komorbid zavartól - és ez az arány a korfán felfelé kúszva egyre csak nőtt. Az ADHD-s gyerekek 93 százalékánál jelen van valamilyen mánia, és a többi mentális zavar is gyakrabban jelentkezik náluk, mint az átlagnál. Ráadásul az egykori ADHD-s ok rosszabbul reagálnak a drogok - például a kokain - mellékhatására, korábban kezdik mint az átlag és durvábban is nyomják.

Az internet nyújtotta lehetőségek a drogprevencióban és a terápiában:

 Dr. Rácz József, jelenleg a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia nevében szólalt fel arról, hogy miként lehet a világhálót drogprevencióra használni. Természetesen vannak oldalak, amik információkat adnak át, ám immáron olyanok is akadnak, amik a kezelésben játszanak szerepet. Az internet előnye, hogy olcsó, bármikor elérhető, és az immobilis függők is hozzáférnek. Ráadásul ad egyfajta privát szférát is, ami a legtöbb függőt segíti a feloldódásban - az anonimitás megőrzésén felül is. Hátránya viszont, hogy nem „face-to-face”, így megvannak a maga korlátai.

Az e-terápia különböző modulokból épül fel, amiket korcsoportokra, sőt akár egyénekre is könnyen át lehet szabni - amit a netes dizájn változtatása is segíthet. A weben lehetőség van segítők bevonására éppúgy, mint a segítő nélküli öngyógyítást segítő munkára is. Kitűnő példaoldalként hozza fel Rácz a stop-tabac.ch-t, a knowcannabis.org.uk-t, downyourdrink.org.uk-t, a checkyourdrinking.net-et, vagy a fizetős, de segítőkkel dolgozó lookatyourdrinking.com-ot. A Kék Pont pedig most tervez felhúzni egy hasonló, canabisszal kapcsolatos magyar oldalt - a béta verzió beüzemelétetését a hónap végére tervezik.

Forrás: http://www.hirextra.hu - Pásztor Balázs 

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr811932431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.