A kormány célja, hogy széles körben vonja be a mentális, szociális vagy egészségügyi problémával küzdő álláskeresőket a közfoglalkoztatásba. A rendszer hibái ellenére nem kockázatos bevinni ide az embereket, nem kell diszkriminálni, mivel nagyon sokan éheznek, és szükségük van a pénzre – mondta Harangozó Judit pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum kórház főorvosa.

 

A kormány célja, hogy széles körben vonja be a mentális, szociális vagy egészségügyi problémával küzdő álláskeresőket a közfoglalkoztatásba. (A hónap elején jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat; lásd a 6031. oldaltól.)

Hogyan lehet munkára fogni azokat, akiket eddig nem lehetett?

Harangozó Judit pszichiátert kérdeztük arról, hogy reális elképzelésnek tartja-e, hogy a kormány közmunkára fogná a mentális betegségekkel élőket. „Teljesen elképzelhető. Nem kell semmiben sem diszkriminálni” – válaszolta a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum kórház főorvosa. (A kormányhatározatról bővebben keretes írásunkban olvashatnak.)

Alapvetően jónak tartja, hogy befogadják ezt a célcsoportot, mert eddig is sok pszichoszociális fogyatékossággal (mentális probléma miatt akadályozott valaki az életében pl. önellátás, munka, emberi kapcsolatok területein) és más fogyatékossággal élő ember dolgozott integrált munkahelyeken, és szerinte ebből nem volt különösebb probléma.

Megemlítettük, hogy közfoglalkoztatás rendszer hibáira felhívta a figyelmet egy 2013-as ombudsmani jelentés, mely szerint a közfoglalkoztatásban kevésbé érvényesülnek munkavállalói jogaik, mint más területeken, és az alapbérük jelenleg nettó 52 ezer forintnál kezdődik (szakképzettséggel valamivel magasabb). Megkérdeztük, hogy nem tartja-e kockázatosnak bevinni az embereket ebbe a rendszerbe:

„Nem. Nagyon sokan éheznek közülük, és 60 ezer Ft arra elég, hogy valami járadék mellett tudnak enni meg befizetik a lakbért. Sokaknál elemi életfeltételek biztosítása a cél. Jelenleg az integrált foglalkoztatásban vagy a védett munkahelyeken ennyit vagy ennél kevesebb pénzt kapnak, és azt is értékelik. Természetesen örülnék, ha emelnék ezeket a fizetéseket.”

Harangozó Judit kifejtette, hogy eltérő állapotú emberekről van szó, ezért vannak, akik alkalmasak a munkára, mások nem. A lakosság egy tizede, egy huszada lehet érintett, attól függ, hogy hol húzzuk meg a határt. Harangozó Judit saját tapasztalatai alapján kijelentette, hogy a mentális betegek többsége jelenleg is aktív munkavállaló: „Az nem igaz, hogy a mentális problémákkal élők nem dolgoznak. A köztudatban tévesen él, hogy távol vannak a munkaerőpiactól. Vannak, akik az egészséges emberek szintjén tudnak dolgozni.”

Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrumot hozta fel példaként, ahová főleg skizofrénia, bipoláris zavar, depresszió miatt érkeznek a betegek. „A hozzánk kerülők 15-20 százalékának van munkahelye, amikor elindul a gondozás, és egy év gondozás után 55 százalékra emelkedett az arányuk” –mondta az elmúlt évek statisztikája, 220 beteg adatai alapján.

A kormányrendelet tartalmazza, hogy felülvizsgálják a mentális, szociális és egészségügyi problémával küzdő álláskeresők egészségügyi állapotát és foglalkoztathatóságát, illetve felmérik, hogy mekkora kapacitással rendelkezik a nappali ellátás. A pszichiáter hozzátette, hogy a mentális betegek esetében szívesen együttműködnek a kormánnyal, és segítenek, ahogy eddig is, mert a munkára való felkészítés a rehabilitációs helyek feladata.

A jó munkahely gyógyító ereje

Megosztottuk Harangozó Judittal azt az esetet, amit egy cégvezető ismerősünktől hallottunk: egyik munkatársának mentális betegsége miatt elég gyakran van olyan periódusa, amikor hatalmas feszültséget teremt maga körül, és naponta többször fordul hozzá személyes problémáival. A vezető sok energiát fordít arra, hogy kezelje a helyzetet, amíg érdemesnek tartja, de biztos abban, hogy több hasonló problémával nem akar küzdeni a jövőben.

Harangozó Judit válaszát változtatás nélkül közöljük:„A mentális problémák miatt pszichoszociális fogyatékossággal élők abban különböznek (többek között) más fogyatékosoktól, hogy az állapotuk nem állandó. Van, amikor teljesen jól lehet valaki, máskor esetleg furcsább a viselkedése. Jó gondozás mellett "felfelé is van kilengés", tehát akár gyógyult, teljesen munkaképes lehet az illető. Emiatt fontos a jó gondozási háttér. Az általam vezetett Ébredések Alapítvány közösségi szolgálatánál 24 órás elérhetőséget biztosítunk és az esetleges munkahelyi problémák kezelésében is "forró dróton" vagyunk, ha a kliens ezt igényli, a munkahelyi problémákhoz akár "kiszállást" is biztosítunk. Volt, amikor egy középvezető egész csapatát tanítottuk meg a korai figyelmeztető tünetekre, amit a betegünk maga kért, hogy jelezzenek számára. Ebben az esetben egy egész munkahelyi lelki egészségprogram nőtt ki e beszélgetésből, amely minden munkatárs számára stresszcsökkentést jelentett. A jó munkahelyi környezet egyébként gyógyító erőt képvisel és sok mentális problémával élő ember felépülésének fontos tényezője. A munkatárs teljesen rendbe jött, és azóta egyáltalán nem volt tünete. Példaértékű folyamat volt, amiből a többiek is profitáltak. A munkakadóknak tehát azt tanácsolom, hogy ne féljenek a mentális problémával élők alkalmazásától, sokszor fognak találkozni kreatív, különleges emberekkel,akik mögött jó, ha ott áll egy emberséges és rugalmas, mobilis gondozói csapat. Együtt meg lehet célozni a teljes felépülést.

Kappel Katalin munka- és szervezetpszichológus egyetért Harangozó Judit álláspontjával: “a mentális betegek foglalkoztatása kapcsán én sem látok abszolút kezelhetetlen helyzeteket. Úgy gondolom, hogy foglalkoztathatóságuk szempontjából az a kritikus, hogy mennyire tudatosak állapotukkal, a felmerülő tünetekkel kapcsolatban, illetve a gyógyszeres kezelésük mennyire stabil, beállított. Ez jó eséllyel már a belépéshez szükséges alkalmasságvizsgálatokon is kiderül, illetve sokat tud segíteni egy olyan támogató munkatárs jelenléte a szervezetben, aki a megváltozott munkaképességű dolgozókat segíti, és van arra kapacitása, hogy velük foglalkozzon, a problémás szituációkban támogatólag lépjen fel. A munkáltatónak nem feltétlenül asztala a közvetlen beavatkozás, ugyanakkor viszonylag minimális odafigyeléssel menedzselhetők a fentiekben leírt, nehezebb helyzetek. Hiszen ha az érintett maga nem is látja be, hogy éppen mi zajlik (pl. kényszerképzetei vannak arról, hogy a kollégák ellene fordultak, és ezt nem ismeri fel stb.), a támogató személy gondoskodhat arról, hogy érzékenyítsen (felhívja a többiek figyelmét arra, hogy ezeket a megnyilvánulásokat ne személyes támadásként éljék meg, és befogadó módon viszonyuljanak a másikhoz), vagy biztosítsa a biztonságos munkavégzés körülményeit (jelzi a betegnek, hogy inkább maradjon otthon arra az időszakra, amikor szükségesnek érzi, pl. gyógyszerváltáskor.). Lényeges tehát, hogy a szoros munkakörnyezetet alaposan felkészítsük, különös tekintettel a csoportvezetőt, hogy hogyan kezelje ezeket a munkatársakat. Ez egy befogadó attitűd és szervezeti kultúra hiányában azonban kevésbé reálisan megvalósíhtató.”

Szűk határidőre

Korábban csak a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek (B1, C1 kategória) vehettek részt közfoglalkoztatásban. Ha a rehabilitációs hatóság felajánlott a megváltozott munkaképességű munkavállalónak egy közfoglalkoztatás keretében végezhető állást, akkor azt az ellátottnak együttműködési kötelezettségéből adódóan el kellett fogadnia a 20 órás munkaidőkorlátot szem előtt tartva Egy név nélkül nyilatkozó szakember szerint a határozat célja, hogy a közfoglalkoztatásban való részvételt kiterjesszék az összes megváltozott munkaképességű részére, azaz nem csak a rehabilitációs, hanem a rokkantsági ellátottak számára is. Ide tartoznak a jelenleg foglalkoztatásra alkalmatlannak tartott : B2, C2, D, E. kategóriák. Az utóbbi kettőbe tartozók egészségi állapota 1-30 százalék közötti, és folyamtos egészségügyi támogatásra van szükségük, az “E”-be tartozók önellátásra nem vagy csak segítséggel képesek. (A kategóriákról bővebben itt olvashatnak.)



A kormányhatározatból kiderül, hogy "speciális közfoglalkoztatási bérezést", a foglalkoztatásukat célzó közfoglalkoztatási programok támogatását, illetve 209 millió forintból egy "közfoglalkoztatási pilot mintaprogramot" terveztek be, amit a nemzetgazdasági-, a belügy- és az emberi erőforrás miniszternek kell intéznie. Ennek részletei egyelőre nincsenek kidolgozva, mivel a határozat azt is rögzíti, hogy melyik miniszternek, milyen határidő betartása mellett kell kidolgoznia a program egyes elemeit, feltételezhetően azt is, hogy milyen módon történjen az egyének felkészítése, valamint a tényleges integráció. (2016. június 30-ig kaptak időt a tárcák.) A szöveg tesz arról, hogy a közfoglalkoztatási program kiterjesztése miatt a rendszert is folyamatosan felülvizsgálják, munkaerő-piaci szolgáltatásokat és egyéb programokat nyújtanak az érintetteknek.

A határozatban szó van a foglalkoztathatósági szakvéleményezés felülvizsgálatának előkészítéséről és a nem foglalkoztathatók komplex egészségügyi vizsgálatáról is, vagyis eszerint átírják annak a szabályait is, hogy ki számít foglalkoztathatónak.

A jelenlegi komplex minősítési folyamatban megállapítják az egyén foglalkoztathatóságát, valamint az azt érintő tényezőket is (pl. milyen munkakörök elvégzésére a legalkalmasabb a személy). A név nélkül nyilatkozó szakeber elképzelhetőnek tartja, hogy a szakvéleményezés folyamatába beépül majd a közfoglalkoztatás lehetősége: könnyen lehet, hogy aki korábban nem minősült foglalkoztathatónak, és erről szakvéleménye rendelkezett, mostantól – ha állapota engedi – közfoglalkoztatási formában integrálható a munkaerőpiacra, és ennek feltételeit is rögzítik majd a felülvizsgálat során. Így további lehetőségeket biztosítanak azok számára, akik elhelyezhetők a munkaerőpiacon.

Berta László - hrportál

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr778890506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása