Itt senki nem kérdez semmit, esetleg egy keresztnevet. Itt egyforma a takarítónő és az ügyvéd, a családos és a szingli, egy dolog azonban nagyon erősen összeköti az Al-Anon csoportokat: a hozzátartozójuk, barátjuk, jó ismerősök alkoholbeteg.

A legújabb állásfoglalások szerint ugyanis az alkoholizmus betegség. Nem lehet meggyógyulni belőle, de lehet kezelni. Azok a bátor emberek, akik ebbe a csoportba eljutnak, nem a könnyebbik utat választják. Nem menekülnek, hanem szembenéznek a gyakran egész életüket megkeserítő problémával. A 12 lépésre épülő programjuk segítségével lassan-lassan változnak ők is, a családjuk is.

Van, akit édesanyja, van, akit férje vagy felesége iránti aggodalom hoz ide. Sokan gyermeküket, barátjukat féltik.

A hozzátartozók csoportba járásának nem feltétele, hogy az alkoholista is járjon az AA-ba (Anonim Alkoholisták), az sem, hogy le akarjon szokni a családtag vagy barát.

Pusztán egyetlen dolgot kell "teljesíteni": bárki járhat, akinek valakije alkoholbeteg. És hogy ezt ne feledjék, minden felszólalásukat így kezdik:" Magdi vagyok, alkoholbeteg hozzátartozója".

Az alkoholizmust családi betegségként kezelik, és itt mind a két szó fontos: családi és betegség. Az Al-Anon nem szekta, nincs köze semmilyen valláshoz.

Mindenki abban az istenben vagy erőben hisz, amit saját meggyőződése diktál. Akik nem tudnak azonosulni ezzel a különleges hittel, még mindig találhatnak a programban egy derűs, boldog életutat, ha ők is elismernek valamilyen náluknál nagyobb erőt.

"Ami hasznos, vedd el, a többit hagyd itt!"

A gyűlésen senki ne számítson konkrét tanácsra, hiszen benne is van a szakirodalmukban: "ami hasznos, vedd el, a többit hagyd itt!" Azaz lehet okulni, tanulni mások történeteiből, tapasztalatából, de recept nincs, hiszen két ember sem egyforma, így két család sem. A gyűléseken erőt, reményt és hitet meríthetnek egymástól, egymás sikereiből. Hiszik, hogy az, amit a csoportban tanulnak, egész életüket befolyásolhatja pozitív irányban, nem csak az alkoholizmus problémáját oldhatják meg vele. A csoportba járás nem kerül pénzbe, legfeljebb az összejövetel alkalmával elfogyasztott ásványvíz, sütemény árát adják össze.

Az egyik résztvevő elmesélte, hogy ő eleinte az AA-ba járt, aztán alakult meg a debreceni Al –Anon, és ott is aktív részt vállal a csoport életéből. Nagyon sokan kezdték így, hogy először az AA-t figyelték és aztán találtak rá a többi hozzátartozóra. Az ország számos nagyvárosában működik a családi önsegítés, időnként országos találkozókon cserélnek tapasztalatot.

Nagyon fontos, hogy minden itt elhangzó információ bizalmas, nem véletlenül van középen a kis táblácska: "Akit itt látsz, amit itt hallasz, amikor elmész, hagyd itt!" És a találkozó végén, egymás kezét fogva elmondott kis ima mindent elmond: "Istenem, adj lelki békét annak elfogadására, amin változtatni nem tudok, bátorságot, hogy változtassak azon, amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget."

Forrás: WEBBeteg - Czibere Anikó

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.