Az alkohol majdnem minden felnőtt és fiatal számára elengedhetetlen kelléke az újév ünneplésének. Ki csak koccint vele, ki mértékkel fogyasztja, ki mértéktelenül. Az újévi ünneplő seregben azonban csak kevesen vannak tisztában avval, milyen biológiai folyamatok játszódnak le bennünk az alkohol hatására.
 

Noha kémiai értelemben az alkoholok a szerves molekulák tág csoportját jelentik, bármely olyan vegyületet, melyben hidroxil (-OH) csoport van, mi itt csak az etilalkohollal foglalkozunk. Az etilalkohol (CH3CH2OH) a természetben a szőlőcukor levegőtől elzárt lebontásakor (erjesztésekor) keletkezik. Ilyen erjesztésre képesek egyes gombák és baktériumok. Ma már azonban a legtöbb alkoholt mesterséges úton, etilénből (CH2=CH2) készítik. Az alkohol nagy töménységben mérgező, ezért az erjesztéssel egy adott koncentrációnál töményebb ital nem állítható elő, hiszen elpusztulnak az erjesztést végző élőlények (baktériumoknál a tűréshatár 5-8%, gombáknál 12-17%). Ennél töményebb alkoholt csak lepárlással (desztillálással) lehet előállítani (ez a pálinkafőzés). Desztillálással sem lehet azonban 95%-osnál töményebb oldatot gyártani, az abszolút alkoholhoz csak más módszerekkel juthatunk.
Az alkohol színtelen folyadék, vízzel bármilyen arányban elegyíthető. Jellemző tulajdonsága, hogy vízben és olajokban egyaránt jól oldódik. Így juthat el a vérben oldódva mindenhová, át a sejtek membránjain is.

A szervezetben az alkohol lebontása elsősorban a májban történik. Az alkohol-dehidrogenáz (ADH) nevű enzim az alkoholt acetaldehiddé alakítja, közben NAD-ból NADH keletkezik (CH3CH2OH + NAD --> CH3CH=O + NADH). Az acetaldehidet azután az aldehid-dehidrogenáz (ADLH) enzim alakítja át, szintén NAD felhasználásával acetáttá (CH3CH=O + NAD --> CH3COO- + NADH). Az alkohol és a lebontás köztes terméke az acetaldehid erősen mérgező hatású a sejtekre, a bomlás közben pedig szabad gyökök is kialakulnak, ezért károsodnak a legjobban a máj sejtjei. Az alkohol, mivel olyan jól oldódik, a szervezet minden részébe eljut, a tüdőbe is, ezért jelenik meg a kilélegzett levegőben is.
Bár az alkohol hatása a szervezet minden részére hatással van, a legjelentősebb változást az idegrendszer működésében tapasztalhatjuk. Sokáig azt gondolták, hogy az alkohol a a sejthártyába jutva változtatja meg annak tulajdonságait (mivel képes oldódni az apoláros sejthártyában is), azóta kiderült, hogy akkora koncentráció, ami a membrán tulajdonságait megváltoztatná majdhogynem halálos, tehát ez nem lehet az alkohol elsődleges hatása.

Az utóbbi években az agykutatás felismerte, hogy melyek azok a molekulák, amikre az alkohol hatással van. Két ingerületátvivő anyag, a gamma-amino-vajsav (GABA) és a glutamát receptorához is kötődik. A glutamát az egyik gyakori serkentő ingerület átvivő, a GABA a legelterjedtebb gátló anyag. Az alkohol a GABA receptorokat serkenti, a glutamát receptorát gátolja, ezzel kettős gátló hatást ér el, hiszen a gátlót serkenti, a serkentőt gátolja. A GABA és a glutamát az agy több részén is fontos szerepet játszik, különösen a hippocampusban, a kisagyban és a középagyban. Ez utóbbiban található a ventrális tegmentum (VT) és a nucleus accumbens (n.a.) nevű idegmag. Mindkettő az agy "jutalom-rendszerének" fontos része. A jutalom-rendszerben a kellemes ingerek hatására dopamin termelődik, ami jó érzést vált ki. Szinte minden kábítószer, a kokain, a speed, az ópium, sőt a nikotin és a koffein is hatással van erre a jutalom rendszerre. (A speed és a kokain működéséről lásd korábbi cikkeinket. ) A VT-re és az n.a.-ra gyakorolt hatásával az alkohol tehát az agy dopamin-szerotonin háztartását is befolyásolja, amivel az általános hangulatra van hatással. Majmokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy a VT-nek és az n.a.-nak az agresszió féken tartásában is fontos szerepük van, ezek gátlása tehát oka lehet az alkohol kiváltotta agresszív viselkedésnek is.

Említettük már, hogy a GABA receptorok nagy számban vannak a hippocampusban, ez a régió az emlékezet kialakulásának helye, ennek a gátlása vezethet a részegséggel járó memóriazavarokhoz, esetleg a súlyos alkoholizmussal járó Korsakov-kórhoz, az emlékezőképesség teljes elvesztéséhez. Az alkohol főbb célpontjai között szóltunk a kisagyról is. A kisagy a mozgáskoordináció helye az agyban, a kisagyi hatás oka a részegek tántorgásának, egyensúlyvesztésének, kézremegésének.
Ma már pontosan tudjuk, hogy az ismert kábítószerek közül az alkohol hat az agy legtöbb részére. Azt is tudjuk, hogy az alkoholfüggés kialakulása két okra is visszavezethető. A fizikai függés az emberi szervezet reakciójának köszönhető. Az alkoholistáknál a GABA receptorok száma csökken, a glutamát receptoroké nő, a szervezet így próbálja visszaállítani a normális állapotot. A receptorok számának változása miatt egy idő után már a normális működéshez is szükség van alkoholra, annak hiányában súlyos tünetek jelentkeznek (elvonás). Ezek a változások néhány hét alatt elmúlnak, az agy képes visszaállni a normális állapotára. Ez természetesen nem igaz a súlyosan károsodott idegsejtekre. Az emberi sejtek közül az idegsejtek regenerációs képessége a legrosszabb (szinte nulla), a roncsolódott, elpusztult idegsejtek tehát nem pótolhatók. Ezért is végleges állapot az alkoholizmussal járó elbutulás.
A rászokás másik oka a "jutalom-rendszernek" köszönhető. Ez a hatás sokkal erőteljesebb és csak nagyon nehezen szüntethető meg. Az alkoholista számára az ital lesz a jó érzések, a pozitív élmények egyetlen forrása, sőt hamarosan (csakúgy mint a fizikai rászokásnal) már a normális működéshez, a rosszkedv, depresszió, szorongás elkerüléséhez van szükség az alkoholra. Az a szer, amit kezdetben a szorongás, rosszkedv ellen kezdenek el használni, hamarosan már maga gerjeszti ezeket az érzelmeket.
Az itt leírt hatásmechanizmus kapcsán még felmerülhet néhány kérdés:

Ha az alkohol gátló anyag, akkor miért van kezdetben serkentő hatása? Miért csak később jelentkezik a lenyomó, depresszáns hatás?

Ennek oka, hogy az alkohol hatása legelsőként az agyban normálisan működő gátló sejtek gátlásában jelentkezik. A gátló sejtek kikapcsolása kelt serkentő hatást, de ez hamarosan elmúlik, mikor a gátlás már a többi sejten is érvényesül.

Miért rúgnak be kevesebb alkoholtól a nők mint a férfiak?

A nők teste arányaiban kevesebb vizet tartalmaz mint a férfiaké, ugyanolyan mennyiségű alkohol tehát az ő testükben magasabb koncentrációt jelent.
 

Miért van olyan nagy különbség az emberek közt abban, mennyire bírják az italt?

A fentebb említett két enzim az ADH és az ADLH sokféle mutációban és változatban létezik. Ezek hatékonyságában nagy különbségek vannak. Az ázsiai emberek ADH enzime például gyakran hibás ezért jóval kevesebb italtól is berúgnak. Ritkábban lesznek viszont alkoholisták, mivel a felhalmozódó melléktermékek sokkal rosszabb élményeket jelentenek számukra.

Ha az alkohol és melléktermékei annyira mérgezők, miért csak évek múlva jelentkezik a hatásuk a májon és az agyon?

A máj az ember egyik legnagyobb szerve, a károsodást sokáig pótolni tudja a meglévő szövet. Ha azonban már májgyulldás vagy zsugorodás indul el, a hatás visszafordíthatatlan. Az agynál már nagyon hamar jelentkeznek a tünetek, legfeljebb kevésbé látványosak. Az alkoholt többet fogyasztó diákok memóriája mérhetően rosszabb, koncentrációs képességük gyengébb. Ahhoz, hogy olyan látványos tünetek alakuljanak ki, mint a Korsakov-kór valóban hosszú évek roncsoló munkájára van szükség.

Forrás: Dulinet - Portal
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.