FIZIKAILAG BÁNTALMAZOTT ÉS ELÛZÖTT ANYÁK LELKI ÁLLAPOTA

Pándi Tiborné és dr. Molnár Gábor

(Megjelent: Révészek, A BMSZKI dolgozóinak lapja, 3 (2): 7-9 (2005)

 

 
A családon belüli bántalmazás komoly társadalmi probléma hazánkban. Az USA külügyminisztériumának legutóbbi éves emberjogi jelentése szerint is jelentõs Magyarországon a nõk és a gyermekek ellen irányuló erõszak. Az UNICEF legutóbbi felmérése szerint hazánkban 100 ezer 15 év alatti gyerekre jutó halállal végzõdõ gyermekbántalmazások száma 1.3 évente, amivel a felsorolt 27 ország közül nálunk az 5. leggyakoribb az ilyen esetek elõfordulása, ami szomorú dolog. A vizsgálatok szerint a gyerekek bántalmazásában mindkét szülõ kb. egyenlõ arányban vesz részt általában.

A családon belüli erõszaknak több vetülete van. Többnyire a férfi partner részérõl érheti fizikai és lelki terror a nõi társat, ami lehet verés, terrorizálás, házasságon belüli nemi erõszak, a személyiségjogok sértése (pl. munkavállalás megakadályozása), megalázás. Ritka esetben a férfiakat is bántalmazhatják nõi partnereik. Gyakoribb ennél a házasságban az, hogy a gyerekeket is érheti lelki és fizikai erõszak, ami lehet verés, súlyos korlátozás, állandó szidalmazás,vagy akár szexuális zaklatás is. A családon belüli erõszak egy három szereplõs folyamat. Van az agresszor és az áldozat, de ezenkívül létezik egy "harmadik személy", akinek több szerepe lehet. Ez a " harmadik személy" lehet tanú, segítõ, leleplezõ, de lehet elnézõ, leplezõ vagy akár cinkos is. A szociális szervezetek, mint pl. a BMSZKI Anyaotthona a "harmadik személy" funkcióját látja el, mint tanú és segítõ.

A BMSZKI Anyaotthona 14 ágyas részleg, ahol az otthonukat vesztett nõk gyerekeikkel legfeljebb 10 napig kapnak szállást, ezalatt az idõ alatt meg kell oldani az anyák további elhelyezését (rokonnál, albérletben, szociális létesítményekben, stb.), ill. ki kell alakítani a gyermek nevelésének feltételeit (iskoláztatás, stb.). Az országban ez az egyetlen krízisszálló, amely térítésmentesen fogad az ország bármely részérõl otthontalan anyákat és nincs várakozási lista, azonnal felveszi a rászorulókat. Évente átlagosan 140 anya keresi fel gyerekeivel az Anyaotthont, ebbõl 40%-uk az anya fizikai bántalmazása miatt hagyja el otthonát, 20%-uk lelki terror miatt megy el hazulról és 40%-uk lakhatási problémák miatt kér segítséget. Elõzetes, szûrõ jellegû vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fizikailag bántalmazott és elûzött anyáknak milyen a lelki állapota, hiszen ez nagyban meghatározza a nyújtandó segítségi formákat is.

Vizsgált személyek:

2004.január 01 - szeptember 30-a között az anyaotthoni elhelyezést 118 nõ 209 gyermekével vette igénybe. Közülük 45 nõ vallotta magát fizikailag bántalmazottnak. Ezen nõk közül csak 17-en egyeztek bele az egyszerû pszichés vizsgálatba. Tapasztalataink szerint a nõk többsége fél a lelki vizsgálattól, mert attól tart, ha "rossz eredmény" jön ki, esetleg elveszik tõle a gyermekét. A vizsgált személyek életkora 21-52 év között változott.

Vizsgálati módszer:

A 17 anyával elõször egy rövid interjú készült, majd kitöltötték a Zung-féle Depressziós Önértékelõ Skálát, a Beck-féle Depressziós Önértékelõ Skálát, a Hopkins-féle Tünet Listát (58 tünetet tartalmaz), a Zung-féle Szorongás Önértékelõ Skálát, egy általunk összeállított egyszerû kérdõívet az agresszivitásra vonatkozóan, valamint néhány kérdéssel felmértük az anyák racionalitását is.

A Zung-féle Depressziós Önértékelõ Skála 20 depressziós tünetet értékel, mindegyikrõl meg kell mondani, hogy hiányzik-e (1 pont), enyhe (2 pont), közepes (3 pont) vagy súlyos (4 pont). A kérdésekre vonatkozó pontokat összeadjuk és a személy akkor depressziós a teszt szerint, ha az összpontszám meghaladja a 40 pontot.

A Beck-féle Depressziós Önértékelõ Skála 21 kérdést tartalmaz a depresszióra vonatkozóan, itt is a hiányzó (0 pont), enyhe (1 pont), közepes (2 pont), súlyos (3 pont) mértékû tüneteket értékeljük, az adott pontszámokat összeadjuk és 9 összpontszám felett jelzi depressziósnak a teszt a vizsgált személyt.

A Hopkins-féle Tünet Lista a közérzetet értékeli 58 tünettel, ami lehet hiányzó (1 pont), enyhe (2 pont), közepes (3 pont) ill. súlyos mértékû (4 pont). Akkor véleményeztünk közérzetzavart, ha a teszt összpontszáma 85-nél magasabb volt, ami pl. akkor "jön ki", ha a vizsgált személy legalább a tünetek felénél enyhe mértéket jelez.

A Zung-féle Szorongás Önértékelõ Skálában a szorongásra vonatkozóan van 20 tünetre való kérdés, amik lehetnek hiányzóak (1 pont), enyhék (2 pont), közepesek (3 pont) vagy súlyosak (4 pont) és 40 összpontszám felett jelzi a teszt szorongásosnak a vizsgált személyt.

Az általunk összeállított kérdõíveket kérdésenként értékeltük.

Eredmények:

Az anyákat leggyakrabban (12 esetben) élettársuk vagy férjük bántalmazta. Ritkán elõfordult, hogy az agresszor az anya apja, a nõ anyja vagy annak élettársa, apósa, anyósa, sõt akár a szomszédja volt.

Az elûzött és bántalmazott anyák többsége kifejezetten dühös volt partnerére (11 fõ), nem akartak kibékülni (10 fõ) és válni készültek (10 fõ). Csak 5 nõ nem haragudott a bántalmazóra, nem akart válni és 4-en elképzelték a kibékülés lehetõségét is. A többiek bizonytalanok voltak. 10 anyát rendszeresen szidalmazott a partnere, õk lelki terror alatt is voltak. Egy kivételével senki sem védekezett a verés ellen, és csak 7-en számoltak be arról, hogy õk is szidalmazzák férfi partnerüket. l0 nõ kifejezetten félt a társától és 11-en érezték úgy, hogy rendszeresen megalázzák a családban.

5 apa gyakran, 4 ritkán és 8 egyáltalán nem veri a gyerkeket. 7 apa gyakran, 3 ritkán, és 7 egyáltalán nem szídja csemetéit. Tehát a gyerekek elleni erõszak viszonylag ritka a férfiak részérõl. Az anyák szinte soha sem verik a gyereküket, csak 4-en mondták, hogy ez ritkán elõfordul. Ugyancsak ritka a gyerekek szidalmazása is, 3 anya gyakran, 9 ritkán, 5 egyáltalán nem tesz ilyesmit. Általában az anyák "jónak" tartják csemetéiket (10 fõ), 1 anya vélte nagyon, 3 közepesen, 3 kicsit rossznak gyermekét.

A hangulati élet terén a Zung-féle Depressziós Önértékelõ Skála szerint 11-en, a Beck-féle Depressziós Önértékelõ Skála szerint 12-en bizonyultak depressziósnak, ami a vizsgált személyeknek több, mint a fele. A Hopkins-féle Tünet Lista szerint 10 esetben találtunk közérzetzavart. A Zung-féle Szorongás Önértékelõ Skála szerint 7 nõ szorongott. A 17 vizsgált anya közül 7-nek egyaránt volt kifejezett depressziója, szorongása és közérzetzavara, ami súlyos pszichoszomatikus stresszre utalt.

A kifejezett atrocitások tehát lelkileg megviselték az anyákat, ennek ellenére általában reálisan látták helyzetüket és reálisak voltak a jövõre vonatkozó terveik. A 17 vizsgált személy közül csak 6 nõnek nem voltak reálisak a jövõre vonatkozó elképzelései. Ugyancsak képesek voltak sorsukat kezükbe venni ,ügyeiket önállóan és jól intézni. Csak 6 nõ bizonyult gyámoltalannak és tehetetlennek ügyeinek önálló vitelében.

Megbeszélés:

A nõk családon belüli bántalmazásának okairól keveset tudunk. Az anyaotthonban dolgozó szociális munkások szerint a leggyakoribb ok a férfiak féltékenysége. Mindenesetre ez egy nagyon összetett kérdés, ami részletesebb vizsgálatokat igényelne. A bántalmazás okait azért is jó lenne kideríteni, mert rövid felmérésünk szerint az anyák otthonuk elhagyásakor többségükben már válni is akarnak, tehát ez egyben a család felbomlását is jelenti. Úgy véljük, ha tudnánk a családon belüli erõszak konkrét okairól, akkor talán a családsegítõk idejében beavatkozhatnának és segíthetnék a problémák megoldását, amivel meg lehetne elõzni az otthon elhagyását.

A kialakult tradiciók is elõsegítik a nõk bántalmazását. Mindenki ismeri azt a magyar közmondást, hogy " Pénz számolva, asszony verve jó", ami természetesen helytelen elképzelés. Az európai szellemiséget meghatározó görög mitológia is kifejezetten elõítéletes a nõk vonatkozásában. Itt Pandóra az elsõ nõ, minden nõ tulajdonságának megtestesítõje, aki kiváncsiságával és ostobaságával az emberiségre hozta a betegségeket. A görögök szerint a nõk nem érik be azzal a kevéssel, ami van, hanem õket jól kell lakatni, el kell halmozni javakkal. Nemcsak pusztítják és felélik a tartalékokat, de ráadásul ez a fõ ok, amiért a férfiakra kacsingatnak. Nekik a magtár kell. Már az is elég baj, hogy az asszony mohóságával megrokkantja a férfit, örökösen kevesli a házi készleteket, de még az ágyban is kielégíthetetlen. A házasélet pokol, baj a bajra. Tulajdonképpen, ha nem nõsül meg az ember, akkor boldog élete lenne, semmiben sem szenvedne hiányt, de akkor ki örökölne utána a halála napján?! Az asszony ugyanis kettõs természetû a görögök szerint. A bendõ, a has bekebelezi hitvese keserves munkájának, fáradalmának veszõdségesen aratott gyümölcsét, de csakis ebbõl a hasból származhat az emberi létezés folytatása, a gyermek.

Napjainkban tehát nagyon fontos, hogy gyökeresen megváltoztassuk a nõkkel kapcsolatos hagyományos elképzeléseket, és a nõk valódi szerepeit hirdessük. A tradicionális elképzelések ugyanis tudat alatt tápot adnak a nõkkel szembeni erõszaknak és természetesen hamisak. Nagyon fontos tehát a szemléletváltás, ez a családon belüli erõszak megelõzésének egyik záloga.

Összefoglalóan a következõk állapíthatók meg:

1. A fizikai bántalmazás és otthonról való elûzés a nõk komoly pszichés stresszét okozza, ami mentálhigiénés segítséget igényelhet.

2.A pszichés stressz ellenére az anyaotthonba menekülõ nõk többsége reálisan látja helyzetét, szembe tud nézni problémáival és önállóan képes ezeket megoldani a szociális munkások segítségét igénybe véve.

3.Azok a bántalmazott nõk, akik elhagyják otthonukat és az anyaotthonba menekülnek, radikálisan változtatni akarnak helyzetükön és többnyire el akarnak válni, új életet akarnak kezdeni.

4.Tekintettel arra , hogy a családon belüli erõszak, akkor, amikor az anya már elmenekül otthonról, általában váláshoz vezet, felveti a család végleges dekompenzációja megelõzésének szükségességét. Ebben a prevenciós tevékenységben nagy lenne a szerepe a családsegítõknek.

5.A családon belüli erõszak komoly társadalmi probléma, aminek kezelésében, megelõzésében fontos mentálhigiénés feladatok vannak.

Tehát a bántalmazott és elûzött anyák sorsának problematikájában sok a fehér folt, ami miatt a vizsgálatokat folytatni kell és lehetõség szerint ki is kéne terjeszteni, mélyíteni. Ennek felismerése alapján a BMSZKI Anyaotthona Pándi Tiborné (Ani) vezetésével egy mûhely munkába kezdett 2005 februárjától. Minden hónapban összejön a "BON" (Bántalmazott Otthontalan Nõk megsegítése) Szakmai Mûhely, hogy a kérdéssel kapcsolatos problémákat, segítési lehetõségeket rendszeresen, mélyen megtárgyalja.

Pándi Tiborné - A BMSZKI Anyaotthon vezetõje
dr.Molnár Gábor - pszichiáter-neurológus

Budapest, 2005. április 10.

A bejegyzés trackback címe:

https://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr5090143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_Epikurosz_ 2013.04.08. 19:58:12

Ó, te agyatlan! Ilyet kérdezni tőle, hogy nem veri-e a gyereket, amikor a pasija már megfenyegette, hogy elveszi tőle a gyereket! Naná, majd bízni fog az első szembejövőben, amikor a saját férjében nem bízhat. Ráadásul őbenne vájkálnak, mintha ő lenne a hibás. Hát, b+!
süti beállítások módosítása