A KRÓNIKUS ALKOHOLISTÁK SZELLEMI TEVÉKENYSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA

dr.Molnár Gábor

(Megjelent: Révészek, A BMSZKI dolgozóinak lapja, 1(3): 12-13 (2003)

 


Magyarországon a krónikus alkoholizmus népbetegség, közel egymillióan szenvednek benne. A férfiak 20%-a állitja, hogy nagyivó. Az alkohol rendszeres fogyasztása károsithatja a szellemi tevékenységet. Az USÁ-ban a kóros elbutulások, a demenciák 10%-ban az alkohol fogyasztás az oki tényezõ. Több elmélet született arra vonatkozóan, hogy milyen neuropszichiátriai tüneteket okoz a krónikus alkoholizmus.

A kontinuitás emélet szerint az alkoholisták szellemi hanyatlása a Korszakoff pszichózist utánozza, mert az agy meghatározott strukturái, a limbikus terület és a köztiagy a legérzékenyebb az alkohol hatására. Ezt a felfogást 1971-ben Ryback vetette fel. A krónikus alkoholisták 2-6%-ban alakul ki az un. Korszakoff pszichózis, ami speciális emlékezetzavarral jár. A betegek képtelenek néhány másodpercnél hosszabb ideig visszaemlékezni az uj ingerekre, mig a régi emlékeik megmaradnak, azokat jól felidézik. Tehát ezek a betegek képtelenek ujat tanulni. Pl.hiába mutatkozunk be nekik, rögtön elfelejtik és továbbra is idegenként kezelnek. A Korszakoff pszichózist e speciális emlékezetzavar mellett más tünetek is jellemzik, igy térben és idõben tájékozatlanok és az emlékezet hiányt kóros meseszövéssel töltik ki. Ezt a betegséget 1887-ben G.G. Korszakoff orosz pszichiáter és neurológus irta le, aki azt is észrevette, hogy gyakran társul a környéki idegrendszer károsodásával, ami szintén a krónikus alkoholizmus egyik tünete. Tehát a kontinuitás elmélet azt mondja ki, hogy az alkoholistáktra speciális Korszakoff tipusu emlékezetzavar jellemzõ, csak kisebb-nagyobb mértékben. Ryan és Butters 1980-ban ezzel összhangban kimutatták, hogy ha a feladatok elég nehezek, a Korszakoff szindróma nélküli alkoholisták ugyanolyan jellegü emlékezetzavart mutatnak, mint a Korszakoff szindrómások, és a memória tesztek eredményei hasonlitanak a nem alkoholista öregek teljesitményeihez is.

Vannak ezzel szemben ellentmondó adatok is. Korszakoff szindrómában a jelzésre történõ visszaidézés nem segiti az emlékezést, mig az öregeknél és az alkoholistáknál ez hasznos. Tehát az idõseknél és alkoholistáknál segitik az emlékezést az olyen jellegü instrukciók, hogy "ezt akkor mondtam, amikor ön ezt és ezt csinálta", vagy "ezt a szót akkor hallotta, amikor ezt .és ezt a szót hozzá mondtam". Cermak és munkatársai az 1970-es évek elején 8 tagu szólistákat mondtak Korszakoff szindrómásoknak, alkoholistáknak és normálisoknak. Ezek a szavak négy alapkategóriába tartoztak, pl. gyümölcsök, madarak, stb. voltak. Ha a konkrét szavakat kellett visszaidézni, legrosszabb teljesitményt a Korszakoff szindrómások nyujtottak, legjobbat a normálisok és köztük voltak az alkoholisták. A Korszakoff szindrómások akkor sem emlékeztek, ha azt kellett megmondani, milyen alapkategóriákat hallottak. Ezzel szemben erre az alkoholisták sokkal jobban visszaemlékeztek, mint az egyes szavakra, tehát könnyebben felsorolták, hogy pl. gyümölcsöket, madarakat, stb. hallottak. Hasonlóan viselkedtek a normális személyek. Tehát más vizsgálatok alapján is Cermak munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy az alkoholisták más jellegü memória zavarban szenvednek, mint a Korszakoff pszichotikus betegek. Saját tapasztalatom is az, hogy krónikus alkoholizmusban a legkülönfélébb emlékezetzavart lehet találni, a rövidtávu memóriacsökkenés mellett kársosodhat a hosszutávu emlékezet is és a munkamemória . Persze nehéz tisztán kimutatni az alkohol központi idegrendszeri hatását, mivel alkoholizmusban gyakori az agy traumás sérülése vagy az éreredetü agyi bántalom. A kontinuitás elmélet tulajdonképpen csak a memóriazavart próbálja magyarázni, de,mint látni fogjuk, alkoholizmusban egyéb szellemi funkciók is károsodhatnak.

Egy másik elmélet a korai öregedés teóriája, mely szerint az alkohol hatása gyorsitja az öregedést és az ezzel járó szellemi hanyatlást.Egyes vizsgálatok szerint az idõsebb alkoholisták intelligencia teljesitménye sokkal rosszabb az azonos koru normális egyénekénél, ezzel szemben a fiatal alkoholisták és normális fiatalok szellemi teljesitménye között nincs különbség. E szerint a felmérés szerint az alkohol felerõsiti, de nem gyorsitja a korral járó szellemi hanyatlást. Más vizsgálatok szerint az alkoholisták következetesen rosszabb szellemi teljesitményt nyujtanak egészséges kortársaiknál, igy pl. a 42 éves krónikus alkoholisták intelligenciája az 52 éves normális személyekének felel meg. Már 1966-ban Courville kimutatta, hogy krónikus alkoholizmusban, ugyanugy, mint öregedéskor, gyakori az agysorvadás, és mindkét folyamatban elsõsorban a homlok- és fali lebenyek kisebbednek.. Más adatok szerint az öregkor sokkal jobban kárositja a látási, hallási, tapintási ingerek feldolgozását, a memória funkciókat, mint az alkoholizmus. Természetesen ez nem vonatkozik a Korszakoff szindrómások emlékezetzavarára, ahol a legsulyosabb a szellemi leépülés, de itt nincs semmilyen összefüggés az életkor és a Korszakoff szindróma sulyossága között. Összességükben egyes szerzõk arra a megállapitásra jutottak, .hogy az alkoholizmus korai öregedést okoz, mert ezek a betegek fiatalon is rosszabb szellemi teljesitményt nyujtanak normális kortársaiknál, és ez az intelligencia különbség a kor elõrehaladtával is megmarad a normálisok és az alkoholisták között. Mások inkább azt hangsulyozzák, hogy a krónikus alkoholizmus csak sulyosbitja a korral járó szellemi hanyatlást. De jelenleg az sem zárható ki egyértelmüen, hogy viszonylag egymástól függetlenül, mind az alkohol fogyasztása, mind az öregedés bizonyos szellemi lépüléseket okoz, és ezek együttes hatását detektáljuk az egyes betegeken. Az alkoholizmus korai öregedés elméletének a megnyugtató bizonyitásához még további vizsgálatok szükségesek.

A harmadik teória szerint az agy jobb féltekéjének funkciói károsodnak elsõsorban krónikus alkoholizmusban, mert ez a rész reagál legérzékenyebben az alkohol hatására. Ez az elmélet azon alapul, hogy az alkoholisták egyes vizsgálatok szerint általában jobban teljesitenek a nyelvi jelek feldolgozásában, mint a látási információkkal kapcsolatos tesztekben. Köztudott, hogy a nyelvi információkat elsõsorban a bal, a látásiakat pedig fõleg a jobb agyi félteke értékeli. Mindenesetre ezt a hipotézist rengeteg vizsgálat ellenõrizte és kimutatták, hogy ebben a betegségben mind a jobb, mind a bal félteke funkciói károsodhatnak, bár az sem teljesen zárható ki, hogy a jobb félteke valamivel érzékenyebben reagál az alkohol kárositó hatására. Az viszont biztos, hogy a betegség érinti a bal féltekét is.

Általában sok vizsgálat foglalkozik az alkoholisták szellemi teljesitményével, függetlenül az eddig ismertetett teóriáktól.A memória károsodás mellett krónikus alkoholizmusban kimutatták az absztrakt fogalom alkotás, a pszichomotoros müködés és a látási-térérzékelési képességek rosszabb müködését is. Luria-Nebraszka teszttel vizsgálva e betegek rosszabb teljesitményt mutattak a látási információ feldolgozásában, a logikai-grammatikai strukturák megértésében, számolási, memória feladatokban, az intelligencia próbáiban. Az a tapasztalat, hogy e betegek elsõsorban a funkcionálisan komplex feladatok teljesitésében küzdenek a legnagyobb nehézséggel. Azok a teljesitmények viszont érintetlenek maradtak, amelyek kevésbé igénylik az egyes agykérgi területek közös , integrativ müködését.

Az alkoholizmussal kapcsolatos neuroipszichiátriai vizsgálatok eredményei sokfélék, nem mindig igazolják egymást. Ennek okai között az is szerepelhet, hogy az agyi károsodás függ az ivási szokásoktól, az alkoholizmus idejétõl, a fogyasztott alkohol minõségétõl,stb. Azt is figyelembe kell venni, hogy a fenti vizsgálatok kifejezetten krónikus alkoholistákra vonatkoztak. Tapasztalataink szerint az alkohol elhagyása után a szellemi teljesitmény hiányosságai nagy mértékben, akár teljesen visszafejlõdnek. Igy. a Korszakoff pszichózisban megbetegedettek 75%-a meggyógyul, ha nem fogyaszt többet alkoholt, igaz, 25%-ukban maradandó károsodások maradnak vissza.Összefoglalva az is megállapitható, hogy az alkoholizmus neuropszichiátriája egy forrongó tudományos terület, sok még a megválaszolandó kérdés.

Budapest, 2003.05.19. dr.Molnár Gábor

pszichiáter-neurológus

Irodalom:

1.Erdélyi Alisza: Alkohol okozta agykárosodások (tanulmány gyüjtemény).

Alkohológiai Füzetek 30,Budapest,1994.

2.Környey Edith és Kassai-Farkas Ákos: Az alkoholbetegség neuropszichiátriai szövõdményei. Medicina Könyvkiadó Rt.,Budapest, 2002.

A bejegyzés trackback címe:

http://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr6990150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Zsuzsa 2007.12.09. 23:23:31

Édesanyám 20 éve súlyas alkoholista. Idén már szinte alig volt otthon szinte mindig 2-3 hetes ivás után az addiktológián kötött ki. Most megbeszéletem vele, hogy elmehetne olyan intézménybe (esetleg alapítványiba) ahol a rehabilitálás 1-2 év. Szeretném tudni létezik-e ilyen.

Köszönöm,

Zsuzsa