A HAJLÉKTALANOK DEMENCIÁJA



dr.Molnár Gábor

(Megjelent: Révészek, A BMSZKI dolgozóinak lapja, 3(1): 4-5 (2005)

 


A demencia kóros elbutulást jelent és fõleg idõsebb korban jelentkezik. A demens szó a latin mensbõl származik, amelynek jelentése elme, ész, értelem. A demens szó szerinti jelentése tehát "értelemtõl megfosztott". A 65 éven felüliek 5%-a súlyos és 10 %-a enyhe demenciában szenved. A 80 éven felüliek 20 %-ának van súlyos demenciája.

Demenciáról akkor beszélünk, ha emlékezetzavar és a racionális gondolkodás zavara alakul ki, elégtelenné válik az absztrakció, tervezés, a cselekvés megszervezése, romlik a kritikai készség. Elõfordulhat beszédzavar (aphasia), esetleg képtelen a cselekvéseket a beteg kivitelezni (apraxia), vagy kialakulhat az észrevevés elégtelensége is. Fontos tudni, hogy az értelmi képességek csökkenése gyakran társulhat az érzelmi élet zavarával is ill. más pszichés tünetek is kialakulhatnak, pl.tájékozatlanság, vagy akár pszichózis. Az is lényeges szempont, hogy az értelmi képesség csökkenésének mértéke olyan fokú kell hogy legyen, hogy zavarja a szociális és foglalkozási funkciókat, tehát lényegesen befolyásolja az ügyek önálló vitelét

A demencia minél korábbi diagnózisa különösen az 1980-as évek végétõl vált szükségessé, amikor megjelentek azok a gyógyszerek, amelyek az értelmi képességeket javították. A pszichiáterek hamar rájöttek, hogy a jelenleg rendelkezésre álló szerek elsõsorban az enyhe, esetleg a közepes mértékû elbutulásokban hatékonyak. Így a terápia szempontjából fontossá vált az, hogy minél hamarabb felismerjék a kezdõdõ elbutulást. Lényegessé váltak azok az egyszerû szûrõvizsgálatok, amiket már a családorvos is elvégezhet és korai stádiumban kiszûrheti a demenciát. Az egyik leggyakoribb ilyen célra használható teszt a Mini-Mental State Vizsgálat ("Mini Mental Teszt"), amit 1975-ben M.F. Folstein fejlesztett ki. Ez a teszt röviden méri a térbeli és idõbeli tájékozottságot, az emlékezetet, a felfogást, kideríti a beszéd, az írás, az ábrák másolásának és az olvasásnak durva zavarát. A vizsgáló ezekre a funkciókra vonatkozó kérdéseket tesz fel a betegnek, és , ha mindenre jó választ kap, akkor maximálisan összesen 30 pontot adhat a vizsgált személynek. Általában már 24 összpontszám alatt is valószínû az elbutulás, de a kifejezett értelemcsökkenés inkább 21 összpontszám alatt teljesen bizonyos, így a lentebb leírt vizsgálatunkban ezt a kritériumot használtuk. Természetesen a Mini Mental Teszten kívül számos más pszichometriai eljárás is létezik a demenciák szûrésére és mérésére, amiknek ismertetése most nem feladatunk.

A Pszichiátriai Betegségek Diagnosztizálásának Amerikai Kézikönyve (DSM-IV) 1994-ben a következõképpen osztályozta a demenciákat. Külön csoport az Alzheimer-tipusu demencia, aminek lehet korai, 65 éves kor elõtti és késõi, 65 éves kor utáni megjelenése. Tulajdonképpen ez a betegség részben örökletes tényezõk hatására jelentkezõ, döntõen ismeretlen okú idegsejt pusztulás, ami elbutuláshoz vezet. Sokan ezt a betegséget az agy kóros öregedésének tartják. A másik nagy csoportba a vaszkuláris demenciák tartoznak, amit korábban multi-infarktusos demenciának neveztek. Itt az agyi vérkeringés betegsége miatt alakul ki idegsejt pusztulás, ami elbutuláshoz vezet. Az agyat ellátó erek különbözõ okok miatt túl szûkekké válhatnak, elzárhatja õket a thrombózis vagy az embólia, igy az agyszövet vérellátása nem elégséges a mûködések fenntartásához, ezért körülirt agypusztulások, un. agylágyulások keletkezhetnek, amik olyan helyen is kialakulhatnak, hogy a beteg demenssé válik miattuk. Tulajdonképpen az Alzheimer tipusú és a vaszkuláris eredetû demenciák teszik ki az elbutulások túlnyomó részét. Külön csoportba kerülnek a más betegségekhez társuló demenciák. Egyrészt az idegsejtek különféle betegségeihez, mint a Parkinson kórhoz, a Hungtington choreához, az un. Pick-féle betegséghez is kapcsolódhat demencia. Az agy lassú vírus fertõzése okozhatja a Creutzfeldt-Jakob féle demenciát. Az AIDS is megtámadhatja a központi idegrendszert és elbutulást okozhat. A különbözõ agysérülések is érinthetnek olyan agyterületeket, amelyek károsodása rontja az értelmi funkciókat. Emellett a legkülönfélébb belgyógyászati betegségek is okozhatnak idegsejt pusztulást és így demenciát. Ugyanígy, a krónikus alkoholizmus is kiválthat idegsejt halált és intelligencia csökkenést. A demenciák sajátos csoportja a tartós kábítószerek fogyasztása következtében kialakuló elbutulás. Végül több ok is kiválthatja a demenciát, így külön csoportba kerülnek a több okú vagy poly- (multi-) etiológiájú demenciák. Pl. a koponyasérülés, vagy az agy éreredetû károsodása társulhat alkoholizmussal, és ezek együtt már elbutulást okoznak.

Betegek és módszer: 1998-2003 között a BMSZKI Orvosi Krizis Szolgálatán 70 demens hajléktalan jelent meg a pszichiátriai konzultáción, akiknek a Mini Mental Teszt (MMT) vizsgálatban elért összpontszáma nem haladta meg a 20 pontot. 19-en nõk, 51-en férfiak voltak. Majdnem mindegyikük pszichiátriai vagy neurológiai osztályokról érkezett hozzánk, többségüknél az agy kompjuter tomografiás vizsgálata is elkészült, ami jól kimutatta a vaszkuláris és traumás agykárosodásokat. A pszichiátriai konzultáció részletes pszichiátriai és neurológiai vizsgálatból állt néhány egyszerü teszt bevonásával.

Eredmények: A DSM-IV szerint értékelve alkoholos demenciát 34%-ban, vaszkuláris demenciát 14%-ban, Alzheimer tipusu demenciát 5%-ban, polyetiológiás demenciát 23%-ban, más betegségekhez társuló demenciát 11%-ban és ismeretlen etiológiáju demenciát 13%-ban találtunk. A polyetiológiás tipusban az alkoholizmus 11 betegben agylágyulással, tehát vaszkuláris károsodással, 3 esetben az agy traumás sérülésével társult, mig egy betegnek alkoholizmusa, agylágyulása és cerebrális traumás sérülése, és egy másik betegnek alkoholizmusa, agylágyulása és pajzsmirigy betegsége volt. Az egyéb betegségekkel társult demenciák között 3 traumás agysérülés, 1 epilepszia, 2 Parkinson-kór, 1 Huntington chorea és 1 hormonális betegség fordult elõ. Összességében a krónikus alkoholizmus 57%-ban, agyi vaszkuláris lézió 33%-ban, traumás agysérülés 10%-ban jellemezte a hajléktalan demens betegeket, ezek voltak a legyakoribb okai kórképüknek. Természetesen az agy kóros öregedésének hatását sem lehet kizárni, de ezt jelenleg klinikailag szinte lehetetlen igazolni, ha egyéb, demenciához vezetõ lehetséges oki tényezõk is elõfordulnak.

A betegek kormegoszlása a következõ: 40 év alatt 9%-uk, 40-49 éves kor között 14%-uk, 50-59 éves kor között 40%-uk, 60-69 éves kor között 30%-uk és 70 éven felül 7%-uk volt. Tehát a hajléktalanoknál viszonylag fiatalon, 50 éves kor után ugrásszerûen megnõ a demenciák elõfordulási gyakorisága.

Enyhe demenciát (MMT összpontszáma 20-15 között) 80%-ban, közepes mértékût (MMT összpontszám 14-9 között) 16%-ban, súlyosat (MMT összpontszám 9 alatt) 4%-ban találtunk. Tehát túlnyomó többségben enyhe demencia fordult elõ, aminek az lehet az oka, hogy tapasztalataink szerint már enyhe elbutulás is lehetetlenné teszi az utcai életet.

Általában elmondhatjuk, hogy a hajléktalanok utcai élete gyorsítja az öregedést és elõsegíti a demenciák kialakulását. A hideg, az idõjárás egyéb viszontagságai, a gyakori megfázások mind-mind szomatikus (testi) stresszként szerepelnek, amihez hozzájön a rendszeres lelki stressz is. Maga a tartós stressz végsõ soron elõsegíti az agysejtekben a szabadgyökök felszaporodását, ami sejthalálhoz, igy kognitív károsodásokhoz is vezethet. Ismeretes ugyanis, hogy állatkísérletekben ezeknek a szabadgyököknek a felszaporodása csökkentette az emlékezõ és tanuló képességeket. A stressz emeli a kortizol hormon elválasztását is a szervezetben, amirõl az utóbbi idõkben kimutatták, hogy a tartósan emelkedett kortizol szint bizonyos agyterületeken sejtpusztulásokat okoz, valamint rontja az emlékezetet, tanulást és az értelmi képességet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pszichés stressz megnöveli a krónikus alkoholizmus kialakulásának a veszélyét. Maga az alkohol is károsítja az agymûködést, de emellett fokozza az agysérülések veszélyét a gyakori elesésekkel, balesetekkel, valamint elõsegíti az agy keringészavarának kialakulását, tehát az agyi vaszkuláris károsodások keletkezését. Így nem véletlen, hogy vizsgálataink szerint a hajléktalan demenciák leggyakoribb oka a krónikus alkoholizmus, az agy vaszkuláris eredetû károsodása és az agy traumás sérülése volt

Irodalom:

1.American Psychiatric Association: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. Fourth Edition. Washington, D.C., American Psychiatric Association, 1994.

2.Andreasen N.C., Black D.W.: Introductory Textbook of Psychiatry.

American Psychiatric Press, Washington D.C.,London, 1991.

3.Magyar Pszichiátriai Társaság: Ajánlás a demenciák átvizsgálására és kezelésére.

Psychiatria Hungarica, 14(5): 562-578 (1999)

A bejegyzés trackback címe:

http://addictus.blog.hu/api/trackback/id/tr7490153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.